Súlyos vádakat fogalmaz meg az Európai Bizottsággal szemben az Egyesült Államok Kongresszusának egyik bizottsági munkajelentése. A washingtoni dokumentum szerint az Európai Unió végrehajtó testülete több tagállam – köztük Románia – nemzeti választásaiba is beavatkozhatott, elsősorban a közösségi médiában zajló tartalomszabályozáson keresztül. FRISSÍTÉS: Az Európai Bizottság visszautasította az Egyesült Államokból érkező vádakat. 

Az állítások az amerikai Képviselőház Jogi Bizottságának kedvezőtlen hangvételű jelentésében szerepelnek, amely egy tíz éven át tartó, az „amerikai és európai közbeszéd cenzúrázására” irányuló kampányról beszél. A dokumentum szerint az Európai Bizottság nyomást gyakorolt a közösségi platformokra annak érdekében, hogy bizonyos politikai tartalmakat eltávolítsanak vagy korlátozzanak a választások előtt, számol be a Digi24 hírtelevízió.

A jelentés külön is kitér Romániára, ahol – az amerikai értékelés szerint – bizonyítékok hiányában törölték el a választásokat, illetve zártak ki jelölteket annak érdekében, hogy végül „a hatalmi elit által preferált jelölt” kerüljön az államfői tisztségbe. A dokumentum szerint az Európai Bizottság a Digitális Szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) 2023-as hatálybalépése óta fokozott nyomást gyakorolt a platformokra, hogy agresszíven cenzúrázzák a tartalmakat többek között Szlovákiában, Hollandiában, Franciaországban, Moldovában, Írországban és Romániában, valamint a 2024. júniusi európai parlamenti választások előtt.

A jelentés azt is állítja, hogy az Európai Bizottság gyorsreagálású mechanizmusokat aktivált a 2024-es francia parlamenti választások, a moldovai és romániai elnökválasztások, valamint a 2025-ös német szövetségi választások előtt.

A legsúlyosabb lépéseket a dokumentum szerint a 2024-es romániai elnökválasztás idején tették meg. A jelentés felidézi, hogy 2024 decemberében a román alkotmánybíróság megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét, amelyet a korábban alig ismert, független populista jelölt, Călin Georgescu nyert meg. A döntést a román hírszerzés azon állítására alapozták, miszerint Oroszország egy TikTokon zajló, összehangolt kampány révén titokban támogatta Georgescut.
Az amerikai kongresszusi jelentés ugyanakkor rámutat: a TikTok belső dokumentumai – amelyeket a platform az Európai Bizottság elé terjesztett – ellentmondanak ennek a verziónak. A közösségi hálózat közlése szerint nem találtak, és nem is mutattak be bizonyítékot egy állítólagos, 25 ezer fiókból álló, Georgescu kampányához köthető koordinált hálózat létezésére.

A román alkotmánybíróság 2024. december 6-án az első és a második fordulót is érvénytelenítette, a Román Hírszerző Szolgálat azon állítására hivatkozva, hogy Oroszország mesterségesen növelte Georgescu támogatottságát a TikTokon. A SRI ugyanakkor kifogásolta, hogy bár a platform Románia területén korlátozta egyes tartalmak láthatóságát, azok más országokból továbbra is elérhetők és megoszthatók maradtak.

A jelentés emlékeztet arra is, hogy 2024 decemberének végén olyan sajtóértesülések jelentek meg, amelyek a román adóhatóság bizonyítékaira hivatkozva azt állították: az állítólagos orosz beavatkozási kampányt valójában egy másik román politikai párt finanszírozta. Ennek ellenére az elnökválasztás eredményeit soha nem állították vissza, és a 2025 májusában megismételt választáson – az amerikai jelentés szerint – az establishment által támogatott jelölt nyerte el Románia elnöki tisztségét.

FRISSÍTÉS: A véleménynyilvánítás szabadsága alapvető jog Európában 

Az Európai Bizottság visszautasította az Egyesült Államokból érkező vádakat, amelyek szerint nyomást gyakorolt volna a közösségi oldalakra a romániai választások befolyásolása érdekében, és alaptalannak minősítette a „cenzúrára”, valamint a tagállamok nemzeti választásaiba való beavatkozásra vonatkozó állításokat.

Az Európai Unió végrehajtó testületének szóvivője, Thomas Regnier „abszurdnak és teljes mértékben megalapozatlannak” nevezte ezeket a vádakat. Mint elmondta, az amerikai törvényhozók kritikájának középpontjában Brüsszel  jogi eszköztára áll, amely a nagy online platformok működésének szabályozását célozza.

A szóvivő hangsúlyozta: az európai szabályozások világszinten is a legszigorúbbak és legátfogóbbak közé tartoznak. Ezeket a jogszabályokat ugyanakkor rendszeresen bírálja a Trump-adminisztráció, valamint a közösségi oldalak tulajdonosi köre, akik szerint az előírások sértik a szólásszabadságot. Az amerikai kongresszusi jelentés – amelyet „az európai cenzúra aktáiként” emlegetnek – az Európai Uniót azzal vádolja, hogy nyomást gyakorol az online platformokra.

Az Európai Bizottság  szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta: „a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető jog Európában”, miközben az online platformokat vádolta azzal, hogy algoritmusaikon keresztül befolyásolják a választókat.

Kitér arra is, hogy Elon Musk amerikai milliárdos, az X (korábban Twitter) tulajdonosa az utóbbi időben fokozta beavatkozását az európai politikai folyamatokba, különösen a német szélsőjobboldal támogatásával.