Huszonhárom százalékkal 16 milliárd köbméterre esett vissza az Európai Unió (EU) gáztermelése 2020 első negyedévében – derül ki az Európai Bizottság (EB) Energiaügyi Főigazgatóságának jelentéséből.

A legjelentősebb gáztermelő továbbra is Hollandia 7,2 milliárd köbméterrel, ami visszaesést jelent a 2019 első negyedévében kitermelt 10,6 milliárd köbméterhez képest. A második helyen Románia áll 2,5 milliárd köbméterrel, ami 5 százalékkal kevesebb a tavaly ugyanebben az időszakban kitermelt 2,6 milliárd köbméternél.

Ezt követi Németország 1,3 milliárd köbméterrel (tavaly 1,5 milliárd köbméteres termelést jegyeztek január és március között), majd Olaszország 1,1 milliárd köbméterrel (szemben a 2019-ben jegyzett 1,3 milliárd köbméterrel).

„Az alacsony gázigény mellett Hollandia és más EU-tagországok termelését az olcsóbb cseppfolyósított földgáz (Liquefied Natural Gas - LNG) behozatala is befolyásolta" – áll a jelentésben.

A belföldi termelés csökkenése fokozott importfüggőséghez vezet, különösen azután, hogy Nagy-Britannia kilépett az EU-ból. Ennek az a magyarázata, hogy 2018-ban az EU 83 százalékban függött az importgáztól, míg az Egyesült Királyság importfüggősége csak 77 százalék volt.

Az Európai Bizottság jelentése arra is rámutat, hogy a nettó gázimport az első negyedévben 6 százalékkal csökkent az előző esztendő hasonló időszakához mérten, elsősorban a fogyasztás 5 százalékos visszaesése miatt. A nettó behozatal országonként változó volt, az Ausztriában jegyzett 46 százalékos csökkenéstől a 217 százalékos máltai növekedésig (utóbbi még akkor is jelentős, ha abszolút értékben csekély mennyiség: 0,1 milliárd köbméter).

Európa nagy gázfogyasztói közül Franciaország 25 százalékkal csökkentette importfüggőségét, Lengyelország 12 százalékkal, Olaszország 9 százalékkal, Németország 8 százalékkal, Spanyolország pedig 4 százalékkal importált kevesebbet. A nettó behozatal kissé nőtt Görögországban (4 százalékkal) és Romániában (1 százalékkal).

A fogyasztás tekintetében a legnagyobb növekedést Máltán regisztrálták (20 százalék, még ha abszolút értékben mindössze 0,02 milliárd köbméterről van is szó). Nőtt a fogyasztás Portugáliában (17 százalékkal, azaz 0,2 milliárd köbméterrel), de Magyarországon és Horvátországban is (mindkét ország esetében 4 százalékkal).

Ugyanakkor Hollandiában 3 százalékkal, azaz 0,4 milliárd köbméterrel lett nagyobb a kereslet, ami a kereslet volumenének legnagyobb növekedését jelenti. Romániában, Lettországban, Finnországban és Szlovákiában a gázfogyasztás több mint 20 százalékkal csökkent, míg Észtországban 14 százalékkal fogyasztottak kevesebbet. Az Egyesült Királyságban a fogyasztás 4,5 százalékkal (1,2 milliárd köbméterrel) volt alacsonyabb idén január és március között, mint 2019 azonos időszakában.