2030-ra előreláthatólag lemerülnek a hazai kőolajkészletek. A kitermelés hatásfoka jelenleg is nagyon alacsony, a költségek ellenben magasak.

Az elkövetkező években várhatóan megkezdődik a jelentős Fekete-tengeri földgázkészletek kiaknázása, aminek eredményeként Románia gáztermelése emelkedni fog. A kőolaj terén ugyanakkor egy ellentétes folyamatra van kilátás, a termelés jelenlegi szintje ideiglenesen is csak tetemes beruházásokkal volna fenntartható.

Alacsony a hatásfok

Ennek oka az, hogy a hazai készletek kimerülőben vannak, évtizedek óta nem tártak fel jelentős lelőhelyet. A kitermelés már évtizedek óta leszálló ágban van. A csúcsot az 1976-os év jelentette, amikor Romániában 14,8 millió tonna olajat hoztak felszínre. A jelenlegi termelés ennek alig valamivel több, mint a negyede, 4 millió tonna. Idehaza jelenleg 300 kőolajlelőhelyet tartanak számon, ezek közül 240-et az OMV Petrom termel ki 9.000 szondával, rendkívül alacsony hatásfokkal. A cég adatai szerint a romániai lelőhelyek átlagos napi hozama 250 hordó, míg a szondáké 19 hordó, ami messze a leggyengébb európai hozam.

Új kőolajlelőhelyet fedeztek fel a Fekete-tenger alatt kis mélységben, amelynek kitermelését 3-4 éven belül  meg lehet kezdeni, mintegy 100 millió euró beruházással - jelentette be szerdán a OMV-Petrom, az osztrák OMV csoport leányvállalata. A próbafúrások során az (ókori görög kikötőjéről ismert) Istria térségében, a parttól 60 kilométernyire, 2,1 kilométeres mélységben találtak olajat. A tenger mélysége a térségben 50 méter körüli. Az OMV-Petrom szerint jó esély van arra, hogy a Fekete-tenger kontinentális talapzatában további kőolajlelőhelyeket fedezzenek fel.

Az olasz lelőhelyekről naponta átlagban 1.300 hordó olaj kerül a felszínre, a brit lelőhelyek napi átlaga 5.000, a hollandoké pedig 6.300 hordó. Ami a szondák termelékenységét illeti, a Szaud-Arábiai Ghawar lelőhelyen egy szonda átlagosan napi 1.800 hordó olajat ad, 95-szörösét a hazai értéknek. 

Az OMV Petrom tájékoztatása szerint, mivel a készletek területileg szétszórtak, a lelőhelyek kimerülőben vannak, a kőolaj minősége pedig gyenge, a kitermelési költségek nagyon magasak. Európában kizárólag a brit olaj kitermelése jár nagyobb költségekkel, mint a romániai, ám azt az Északi-tenger kontinentális talapzatából hozzák a felszínre. Szakemberek véleménye szerint új, jelentős lelőhelyek felfedezése nélkül a hazai kitermelés maximum 15 év múlva meg fog szűnni, a jelenlegi lelőhelyek ugyanis addigra kimerülnek, illetve a jelenlegi technológiával már nem lesznek kiaknázhatóak.

Tetemes beruházások mellett a jelenlegi lelőhelyek élettartama is meghosszabbítható. Az OMV Petrom tavaly bejelentette, hogy 2015 végéig 200 millió eurót fektet be a berettyószéplaki kőolajmezőbe, mely a hazai kitermelés mintegy 10 százalékát biztosítja. A Brăila megyei Oprisăneşti-nél található lelőhelybe 90 millió eurót fektetnek, amitől további 8 millió hordó olaj kitermelését remélik.

Új lelőhelyeket keresnek

Új lelőhelyek felkutatása is folyamatban van, négy potenciális havasalföldi helyszín kiaknázására az OMV Petrom az Exxon Mobillal, a Hunt Oillal és a Repsollal társult. A második számú hazai olajipari társaság, a Rompetrol szintén érdekelt a kitermelésben, saját adataik szerint az elmúlt években 58 millió eurót költöttek új lelőhelyek feltérképezésére.

A szakemberek 600 millió hordóra becsülik a jelenlegi technológiával kitermelhető hazai készleteket. Ez nemzetközi szinten elhanyagolható mennyiség, hiszen egyedül Szaúd-Arábia 264 milliárd hordós kőolajkinccsel rendelkezik.

Önmagában az, hogy egy adott ország rendelkezik-e saját kőolaj kitermeléssel, nem befolyásolja az üzemanyag árát, ami sokkal inkább az ezekre kivetett adó mértékétől függ. Romániában jelenleg a benzin és a gázolaj többe kerül mint egy sor olyan államban amely a fogyasztását kizárólag importból fedezi.   

1935-ben Románia 8,4 millió tonnával a világ hatodik legnagyobb olajtermelője volt, ám napjainkban már elhanyagolható tényező a világpiacon. A British Petroleum adatai szerint tavaly 0,1 százalékkal járultunk hozzá a világ teljes kőolaj kitermeléséhez. Jelenleg az OMV Petrom napi mintegy 171 ezer hordó olajat termel ki. Ezzel szemben Azerbajdzsán, a világ jelenlegi huszadik legnagyobb termelője napi 1 millió hordó olajat hoz felszínre. Az első számú kitermelő Oroszország, napi 9,5 millió hordóval.