Aggasztóan nő a rákos megbetegedések száma az Európai Unióban – Mi a teendő?
Az Európai Unióban kevesebb mint 25 év alatt mintegy 30%-kal nőtt a rákdiagnózisok száma, figyelmeztet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A jelentésben egy olyan integrált ellátási rendszer fejlesztése mellett érvelnek, amely összekapcsolja a diagnózist a kezeléssel. Ennek célja a várakozási idők csökkentése és a betegek túlélési arányának javítása.
A hétfőn közzétett tanulmány szerint 2024-ben körülbelül 2,7 millió új rákos esetet diagnosztizáltak az EU-ban, ami mintegy 30%-os növekedést jelent a 2000-es évhez képest. Az OECD becslése szerint 2040-re ez a szám további 18%-kal emelkedik majd a 2022-es szinthez viszonyítva – számol be az EFE hírügynökségre hivatkozva a Digi24 hírtelevízió.

A folyamat fényében az OECD Svédországot és Dániát jelölte meg mintaként, amelyek világos határidőkkel és multidiszciplináris csapatokkal működő, integrált stratégiákat dolgoztak ki az „időben történő, összehangolt és méltányos” egészségügyi ellátás biztosítása érdekében.
A tanulmány szerzői az EU 27 tagállamában jelentős különbségeket figyeltek meg a szűrőprogramok terén, amelyek hatással vannak a túlélési arányokra. Például a vastagbélrák miatt sürgősségi műtéten átesett betegek esetében akár hétszer nagyobb a halálozás kockázata a műtétet követő 30 napban, mint azoknál, akiknél a beavatkozás előre tervezett volt.
Hasonló eltérések mutatkoznak a részleges masztektómiák arányában is, amelyek kevésbé invazívak és a teljes masztektómiához képest jobb túlélési esélyeket biztosítanak (utóbbi azonban előrehaladottabb betegség esetén szükséges). Míg Spanyolországban az ilyen beavatkozások aránya 79%, addig Romániában és Lengyelországban 50% vagy annál is kevesebb.
Az integráltabb ellátás felé való elmozdulás érdekében a szervezet hangsúlyozza a digitális platformokba történő beruházások, valamint a regionális koordináció elmélyítésének fontosságát. Ezek hozzájárulhatnak a földrajzi térségek és népességcsoportok közötti egyenlőtlenségek csökkentéséhez, illetve a diagnosztikai és humánerőforrások hatékonyabb kihasználásához.
Az egészségügyi költségvetések közötti különbségek mérséklése az OECD által azonosított négy fő prioritás egyike a rák elleni küzdelem hatékonyságának növelése érdekében. Ez különösen fontos annak fényében, hogy a népesség elöregedésével a rák előfordulása is nő, ami a költségvetési igények emelkedését vonja maga után.
A jelentés becslései szerint, miután a rákhoz kapcsolódó egészségügyi kiadások az EU-ban 1995 és 2023 között több mint a duplájára nőttek – 54 milliárd euróról 120 milliárd euróra, ami az összes kiadás 6,9%-át jelenti –, az egy főre jutó költségek reálértéken 2050-ig további 59%-kal emelkednek.
Ebből következik egy másik kiemelt prioritás is: az erőforrások – különösen az egészségügyi személyzet – felhasználásának optimalizálása technológiai innovációk alkalmazásával, a kockázatalapú (rétegzett) szűrés bevezetésével, a járóbeteg-ellátás gyakoribb alkalmazásával a kórházi bennfekvés helyett, valamint a biohasonló gyógyszerek szélesebb körű használatával.
A gyógyszerekkel kapcsolatban a jelentés szerzői emlékeztetnek arra, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által az elmúlt 25 évben engedélyezett új rákellenes gyógyszerek közül tízből négynek nem volt kimutatható vagy egyértelmű terápiás hozzáadott értéke.
Az OECD emellett személy-központú megközelítést is javasol, amelyben a beteg aktívan részt vesz a döntéshozatali folyamatban. Ennek példájaként a dániai személyre szabott onkológiai ellátási terveket említi.
CSAK SAJÁT