Felállítják a diagnózist: rák. Ez már önmagában sokk, még akkor is, ha több daganattípus kitűnő eredményekkel gyógyítható, leginkább a korai felismerés esetén. A döbbenet után a beteg és a családtagok kérdések tucatjaira keresik a választ, az egészségügyi rendszer, a bürokrácia útvesztőjében kell eligazodniuk, a lehető legtöbb információt megszerezniük, hogy tájékozott, jó döntéseket hozhassanak. Az életért.

A betegek, de a rendszer is érzékeli, hogy hiányosságok vannak az információ-átadásban, mind a két részről megfogalmazódik az igény, hogy a beteg érdekében javítsák a kommunikációt, mondta el a Maszol megkeresésére Vass Levente parlamenti képviselő, az RMDSZ egészségügyi szakpolitikusa.

Hozzátette, az egészségügyi menedzsmentben létezik erre egy szakkifejezés: az információs asszimmetria a beteg és az orvos között. Ez jelenleg csak úgy áthidalható, ha a beteg, a hozzátartozók mindent kérdést végigbeszélnek, folyamatosan egyeztetnek a családorvossal, a kezelőorvossal, és ha elakadnak segítséget kérnek az egészségügyi igazgatóságtól, az egészségbiztosító pénztártól, vagy éppen a politikai képviselettől.

A daganatos betegség gyanúja esetén elsőbbség jár, de ez nem feltétlenül jelent gyors segítséget 

Ha a szűrésen, vagy a családorvosnál felmerül a daganatos betegség gyanúja, a beteg elsőbbséget élvez a vizsgálatoknál, de mivel sokan lehetnek ebben a helyzetben, nem feltétlenül jelenti azt, hogy gyorsan sorra is kerül, például egy MR-, vagy CT-vizsgálatra, mutatott rá Vass Levente.

Mindenképpen a családorvos, a kezelőorvos segítségével le kell foglalni a legkorábbi időpontot a legközelebbi állami kórházban, ám ha ez túlságosan kitolódik, érdemes a magánintézményeknél tájékozódni. Annál is inkább, mert az onkológiai eseteknél a szektor-semlegesség elve érvényesül, az egészségbiztosító pénztár ugyanazért a szolgáltatásért ugyanazt az összeget fizeti ki az állami és a magánintézménynek is, hívta fel a figyelmet a szakpolitikus. Ha a magánkórházban gyorsabban elvégzik a kivizsgálást, az állami kórházban lefoglalt időpontot vissza kell mondani, hogy élhessen más beteg a lehetőséggel.

Ha beigazolódik a diagnózis, az onkológus javaslatára további genetikai, morfopatológia vizsgálatokra lehet szükség, hogy minél pontosabban, személyre szabottan tudják elkezdeni a kezelést. Erre is van pénzügyi keret, és ez esetben is ugyanaz a forgatókönyv érvényesül.

Az egészségbiztosító pénztár a magánintézményeknek is fizet, de felszámolhatnak plusz költségeket

Nemcsak a kivizsgálás, hanem az onkológiai kezelések esetében is érvényesül a szektor-semlegesség, tehát a sebészeti beavatkozásra, a kemoterápiára, a sugárkezelésre az egészségbiztosító pénztár ugyanannyi pénzt számol el az állami- és a magánintézményeknek.

A különbség azonban az, hogy míg az állami kórházak ezen felül nem kérhetnek el pénzt a betegtől, a magánintézmények megtehetik: felszámolhatják például az érzéstelenítést-altatást, az utókezelést, vagy éppen a hotelszolgáltatást. Ezért érdemes előre tájékozódni a pluszkifizetésekről, hogy ne utólag érje meglepetés a beteget. Törvény szabályozza ugyan, hogy minden pluszban elszámolt szolgáltatást fel kell tüntetni a kórlapon, de az aggódó beteg vagy hozzátartozó nem láthatja ezeket előre. Ezért le kell ülni, és minden szempontot tisztázni kell, javasolja Vass Levente.

Hozzátette, például egy robot-asszisztált műtét nem kötelezően jelent akkora előnyt egy jó laparoszkópos sebészeti eljárással szemben, hogy indokolt lenne ezért több ezer eurót pluszba kifizetni. A robot annyit tesz, hogy a sebész kezét kismértékben kiigazítja, ám ez nem feltétlenül jelent annyival eredményes műtéti eljárást, amennyit pluszban ki kell fizetni.

Segítséget kell kérni – kérdezni, egyeztetni, végigbeszélni

Első körben mindenképpen a családorvossal, a kezelőorvossal kell a lehetőségeket végigbeszélni. Tisztázni kell, hogy mennyire sürgős a kivizsgálás, a kezelés, és az hol történjen: el lehet indulni a legközelebbi, könnyen elérhető kórházban, onkológián, vagy érdemes inkább speciális központokat keresni, mert például fiatalkorban a betegség gyorsabban terjed. Vass Levente rámutatott, az ország minden kórházában látványosan fejlődnek az onkológiák, mert a hazai egészségpolitika ezt első számú prioritásának tartja, de ez nem zárja ki, hogy egy adott betegnek egy adott intézményben hatékonyabban tudnak segíteni.

Az információs asszimmetriát a beteg és az orvos között csak úgy lehet csökkenteni, ha a beteg folyamatosan kérdez, a családorvossal, a kezelőorvossal, a sebésszel, az onkológussal végigbeszéli, leegyezteti a lehetőségeit, véleményt, tanácsot kér. Továbbmenve a megyei egészségügyi igazgatóságok, a kórházak orvos-igazgatói, az egészségbiztosító pénztár megyei képviselői szintén segíthetnek az eligazításban. Ha továbbra is úgy érzi a beteg, hogy elakadt, érdemes a politikai képviseletet, az egészségügyi szakpolitikusokat is megkeresni, a helyi, megyei és parlamenti képviselőket, javasolja Vass Levente.

Hozzátette, javasolni fogja, hogy módosítsák az egészségügyi miniszter-biztosító pénztár közös rendeletét, amely tulajdonképpen megtiltja az orvosoknak, hogy „irányítsák” a beteget. Ennek az volt a háttere, hogy önös érdekből ne befolyásolhassák a pácienst, de ezzel a jóindulatú, és amúgy nagyon szükséges segítségnyújtást is blokkolták. „Éppen ellenkező előjelűvé kell tenni ezt a rendeletet, nem tiltani, hanem éppen kötelezni kell az orvosokat arra, hogy segítse a beteget azzal, hogy a tájékoztatja az opcióiról” – szögezte le a szakpolitikus.

Rengeteg szempont, mutató alapján lehet meghozni a legjobb döntést

A leghatékonyabb támogatást ebben a kérdésben a beteg-navigátorok adhatnak, Romániában ez a szakma még gyerekcipőben jár ugyan, de vannak már ilyen szolgáltatást nyújtó vállalkozások. Ha ez a koncepció elterjed, akkor nemcsak a beteg, hanem az őt kezelő családorvos is kérhetne tőlük segítséget, hiszen elviekben ezek a szakemberek behatóan kell ismerjék a rendszert, az intézmények, szolgáltatások közötti különbségeket, az előnyöket, a hátrányokat.

Kapcsolódó

Ott lenni, amikor a legnehezebb – rákbetegekről, hozzátartozókról és tabukról

Fekete Andrea szakpszichológussal a rákbetegséggel élőkről, hozzátartozóikról, jogokról és tabukról beszélgettünk. 

fontos rákos daganat daganatos betegségek rák betegápolás

„Ez csak abban az esetben működhet eredményesen, ha a szakértelem empátiával ötvöződik. Óriási segítség lehetne a betegeknek, az orvosoknak, és gazdaságilag is fenntartható lenne, hiszen hatalmas az igény az eligazításra, az információkra, melyek alapján megalapozott döntéseket hozhat a beteg, vagy a hozzátartozó” – részletezte Vass Levente.

A kórházaknak, az orvosoknak is vannak mutatóik, ami alapján könnyebben meghozható a döntés, ám ezekhez a beteg, sőt a családorvos is nehezen fér hozzá, ebben segíthetne egy jólképzett empatikus navigátor.

A szűrővizsgálatok életmentők

Az utóbbi öt évben, bár még hiányos paletta, de már szinte az összes onkológiai betegség szűrését finanszírozza az egészségbiztosítási pénztár, hívta el a figyelmet Vass Levente. Ezeket az onkológiai szűréseket az összes konzultációs kérés fölött kifizetik a családorvosoknak, a járóbeteg-rendelőknek és a laboratóriumoknak, ez alapján mágneses-rezonancia (MR) és CT-, vagy más képalkotó vizsgálat is igényelhető.

A kockázati csoportba tartozók – bizonyos korhatár felett, vagy ha daganatos betegségek esetén családi halmozódás áll fenn – feltétlenül kérjék a családorvost, hogy kiemelten foglalkozzon ezzel a kérdéskörrel, javasolja a politikus.

Van tehát finanszírozás a daganatos betegségek szűrésére, élni kell a lehetőséggel, mert akkor fognak nőni az erre a célra elkülönített keretek, ha egyre többen jelentkeznek, és azt tapasztalja a rendszer, hogy valóban van igény a lakosság részéről.