Már 45 éves kortól javasolt lenne vastagbélrák-szűrésre jelentkezni mindenkinek – ezt javasolja a csíkszeredai kórház gasztroenterológiai osztályának vezetője, dr. Dana Braic, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi 3-5 évben évről évre egyre több esetet fedeznek fel Hargita megyében, és egyre gyakrabban 40-50 éveseknél, de ez a tendencia világszinten. A kórház onkológusa, dr. Csató Szilárd szerint „szerencsére még nem billent át a fiatalabb korosztály felé” a betegség előfordulásának gyakorisága. Bár gyógyítható, ha korai stádiumban fedezik fel, nem mindig ad jelet magáról, a rendszeres szűrés egyik fő akadálya pedig a régiónkban az orvostól, a vizsgálatoktól való félelem. Gasztroenterológussal és onkológussal beszélgettünk a vastagbélrák okairól, megelőzéséről, a kíméletesebb vizsgálati lehetőségekről és a kezelésről.

„Az utóbbi 3-5 évben emelkedett a vastagbélrákos esetek száma, és ezzel egyidőben a diagnosztizáltak átlagéletkora is, egyre fiatalabbak az érintettek, és itt az 50 év alattiakra gondolok”, de 26 éves páciense is volt – mondta el a csíkszeredai kórház gasztroenterológiai osztályának vezetője, dr. Dana Braic a Maszolnak.

„Korábban, körülbelül tíz éve sokkal kevesebb eset volt. 2020-tól dolgozom Csíkszeredában, és azóta látom, hogy emelkedik az esetszám évről évre. A rezidensképzést Kolozsváron végeztem gasztroenterológiai intézetben, és akkor ott nem találkoztam ennyi esettel” – számolt be dr. Dana Braic. Hozzátette: „vannak napok, amikor ahány vastagbéltükrözést végzünk, annyi rákos esetet fedezünk fel”.

Ennek oka az orvosnő szerint egyrészt az lehet, hogy hozzáférhetőbb lett a vizsgálat, de a fő okot az életmódban látja. „A jelentős munkahelyi stressz, a nem megfelelő étkezés: a fast food, a feldolgozott és félig feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, az, ha nem törődnek az emberek: mit, mennyit és mikor esznek, illetve a megfelelő pihenés hiánya – ezek együtt a betegség kialakulásán dolgoznak” – mondta Dana Braic.

45 éves kortól kellene szűrni

„Sajnos a vastagbélráknak néha későn jelentkeznek a tünetei” – mondta az orvos. Országos vastagbélrák-szűrési program nincs, bár tudomása szerint dolgoznak rajta Bukarestben. Kiemelte, aki igényli és járóbeteg ellátásban kéri a gasztroenterológiai osztályon, nem fogják elutasítani a szűrővizsgálat elvégzését. Romániában a jelenlegi útmutató szerint 50 éves kortól javasolt szűrésre menni annak, akinek nincsenek tünetei, de ha fennáll a kockázat, akkor hamarabb.

Kapcsolódó

Ha időben felismerik és kezelik, gyógyítható – Március a vastagbélrák elleni küzdelem hónapja

A betegség előfordulása az utóbbi években világszerte riasztóan növekszik.

vastagbélrák megelőzés rák gyógyítás Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház

„A közelmúltban még a vastagbélrák szűrésére a javasolt életkor – azoknál, akiknél nincs kifejezett kockázati tényező a betegség kialakulására és tünetei sincsenek – 50 év volt, manapság afelé haladunk, hogy csökkenteni kell 45 éves korra a rendszeres szűrések megkezdését, éppen amiatt, mert növekszik a betegség elfordulása. Külön kategóriája a pácienseknek, akiknél a családban előfordult már a betegség, náluk a vastagbéltükrözés indikációja korábbi, mint általában a népesség többi részénél” – mondta dr. Dana Braic. Hozzátette, az USA-ban már csökkentették, ott már 45 éves kortól javasolt rendszeres szűrésen részt venni azoknak, akiknél nincs különösebb kockázat.

Altatásban is végezhető a tükrözés

Romániában nehézkes a szűrés az orvos szerint, mivel az a jellemző, hogy az emberek félnek orvoshoz menni, félnek a diagnózistól, a kórháztól, a vizsgálattól. „A vastagbéltükrözés nem egy kellemes eljárás, de a kórházunkban van lehetőség arra, hogy ezt altatásban végezzék el. A félelem a kórháztól, a diagnózistól veszélyes. Halálos lehet, de ha eljön a páciens, és a kezdeti fázisban sikerült felfedezni, a vastagbélrák teljesen gyógyítható” – mutatott rá az orvos. Elmondta, a 26 éves páciense három éve jól van, tünetmentes, köszönhetően annak, hogy voltak tünetei, amikkel időben orvoshoz fordult és kezelték.  

„Találkozunk azzal, hogy fiatalabbakat érint”

„Valószínű, hogy van ilyen tendencia is, hisz van 40 éves betegünk is, találkozunk azzal is, hogy fiatalabbakat érint, de az előfordulás még mindig az 50-70 éves korosztályban a leggyakoribb. Szerencsére nem billent át az ennél fiatalabb korosztály fele” – mondta dr. Csató Szilárd, a Csíkszeredai Sürgősségi Kórház onkológusa arra a kérdésünkre, hogy tapasztalata szerint mennyire lett több a betegség által érintett fiatal.

„A vastagbéldaganat egyike a négy leggyakoribb daganattípusnak. Leggyakoribbak a mell-, a tüdő-, a prosztata-, valamint a vastagbél- és végbéldaganat. Ezek teszik ki a daganatos betegségeknek körülbelül a 70 százalékát. Ennek megfelelően sok vastag- és végbéldaganatos beteg fordul hozzánk azután, hogy a gasztroenterológus szövettani mintát vett, esetleg a sebész kollégák megműtötték. Amikor megvan a szövettani eredmény, akkor fordulnak hozzánk. Az életkorra vonatkozóan el lehet mondani, hogy eléggé nagy a szórás, van 40 éves és 80 éves betegünk is, de az 50-60-70 éveseket érinti leginkább” – számolt be.

Életmód vagy hajlam 

A jó hír, hogy csak mintegy 30 százalékban felelősek a megváltoztathatatlan tényezők: a genetika, a hormonháztartás, tudtuk meg az orvostól, és „a maradék 70 százalékot a külső behatások teszik ki, amelyek érnek az életünk során, azaz az életmódunk”. Az onkológus is azt hangsúlyozta, hogy a feldolgozott, hormonkezelt, rostszegény ételek növelik a vastag- és végbélrák kockázatát”.

A genetikai hajlam kapcsán elmondta, vannak olyan vastagbél- és végbélbetegségek, amelyek örökletesek is lehetnek – polipózisok, azaz halmozottan előforduló polipok, a krónikus vastag- és végbélgyulladásos betegségek – és ugyancsak növelik a vastag- és végbéldaganatos betegek számát.

Ha a hajlamot nem is, az életmódunkat befolyásolhatjuk. „Kerülni kell az előpreparált ételeket, minél több rostban gazdag zöldséget, gyümölcsöt fogyasztani. Ugyanakkor mindenképpen oda kell figyelni a testi tünetekre” – mutatott rá dr. Csató Szilárd.

Májáttétek jelentkezhetnek

Az orvos kiemelte, az időben kezelt páciens „hosszú időre daganatmentessé, tünetmentessé válhat”. „Amikor már áttét van – legtöbbször májáttétek jelentkeznek – akkor sajnos az onkológiai kezelés célja nem gyógyító jellegű, hanem azt próbáljuk elérni – főleg, ha nem is műthető már a beteg –, hogy a kemoterápiával, vagy ha szükséges sugárkezeléssel minél hosszabb ideig féken tartsuk a daganatos betegséget. Ne haladjon előre, és a betegnek minél kevesebb panaszt okozzon a mindennapi életében” – fejtette ki dr. Csató Szilárd onkológus.

Kérdésünkre elmondta, onkológiai szempontból Hargita megyében elérhetők ugyanazok a kezelések, mint bárhol országszerte. „A végbéldaganat esetében viszont legtöbbször sugárkezelés is szükséges, az nálunk nincsen Hargita megyében, így egyetemi központokba – Brassóba, Marosvásárhelyre – kell küldjük a beteget, aki sugárkezelést igényel –, de egyébként az onkológiai kezelés teljes mértékben elérhető a megyében” – mondta a csíkszeredai onkológus.