Noha Románia jelentős lépéseket tett oktatási rendszerének fejlesztésére, továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak a vidéki és városi térségek között – derül ki az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) kedden a Román Akadémián bemutatott jelentéséből, írja az Agerpres.

A jelentés főbb megállapításai: az iskolai beiratkozási arány minden szinten elmarad az OECD-átlagtól, különösen az óvodai és a középfokú oktatásban. A vidéki diákok kisebb eséllyel vesznek részt korai nevelésben és oktatásban, gyakrabban lemorzsolódnak, és jelentősen alulreprezentáltak a felsőoktatásban. A felnőttek is jóval ritkábban vesznek részt képzéseken vidéken, mint városban. A korlátozott oktatási lehetőségek, a mélyszegénység, valamint a felsőoktatási és képzési intézmények városokba koncentrálódása tovább korlátozzák a hozzáférést az oktatáshoz.

Nagyon kis hányada a tanulóknak az OECD-átlag szintjén

A roma közösség, amely nagyrészt szegény, vidéki térségekben él, a legmarginalizáltabb csoport: magas körükben a lemorzsolódás, alacsony a részvétel az óvodai, iskolai és a felsőoktatásban.

„Miközben a romániai diákok egy kis része olyan kiválósági szinteket ér el, amelyek összevethetők más európai és OECD-országok tanulóinak eredményeivel, sokkal többen hagyják el az iskolát anélkül, hogy elsajátították volna azokat az alapvető készségeket, amelyek a társadalmi részvételhez szükségesek. Az OECD nemzetközi tanulói értékelési programja (PISA) szerint tízből majdnem négy tanuló nem éri el az alapvető szintet olvasásból és természettudományokból, míg tízből öt matematikából. A gyenge tanulási alapok jelentős mértékben hozzájárulnak a magas lemorzsolódási arányhoz: majdnem minden negyedik diák még a középfokú oktatás befejezése előtt kimarad az iskolából. A kihívások különösen súlyosak a hátrányos helyzetű közösségeket kiszolgáló kis vidéki iskolákban” – áll az elemzésben.

Történt előrelépés

A jelentés szerint pozitívumként értékelik, hogy Románia befektetett a tanárképzésbe, mentorálási és együttműködési programokat indított, ugyanakkor alakítja a felnőttképzést és a szakképzést a munkaerőpiac igényeihez, bevezetve a duális, gyakorlatorientált alapképzést. Ezenkívül célzott támogatási intézkedések születtek a hátrányos helyzetű tanulók számára (pl. szociális támogatás, új bölcsődék, korai fejlesztés, VET-programok bővítése), sorolja a jelentés.

Javaslatok az OECD részéről

Javaslatokat is megfogalmaznak, itt a jelentés három fő területet emel ki, ahol Románia további lépéseket tehetne: egyrészt az oktatási költségvetés újragondolását. Úgy vélik, a korai és alapfokú oktatásra kellene fókuszálni, hatékonyabb közkiadás és magánfinanszírozás bevonása mellett.

Kormányzási reformot javasolnak, ami jobb egyensúlyt jelentene a felelősség és az intézményi autonómia között. A minisztériumok között együttműködés erősítése is szerepel a javaslatok között, különösen a gyermekfejlesztés, szegénységcsökkentés és női foglalkoztatás terén.