Az Aszad-rezsim összeomlása vegyes fogadtatásra talált a nyugati kancelláriákon, ahol tartanak a radikális iszlám térnyerésétől. A villámoffenzívát levezénylő körözött terrorista állítja, hogy szakított a dzsihadista múlttal.

Katasztrofális siker – így jellemezték Washingtonban a lehetőséget, hogy a szíriai diktatúra összeomlása egy még rosszabb rezsim kialakulásához vezethet. Hiába költött milliárdokat az Egyesült Államok a demokratikusnak tartott szíriai erők felfegyverzésére, Bassár el-Aszad rendszerére a legnagyobb veszélyt olyan fundamentalista csoportok jelentették, amelyek Szíriát iszlám kalifátussá akarták alakítani. Ilyennek indult a Szíriai Felszabadítási Bizottság is, amely a hat évtizede tartó Aszad-rezsim elleni utolsó, szupergyors offenzívát irányította.

„Nincs helyük a keresztényeknek”

A Szíriai Felszabadítási Bizottság (Hajat Tahrír al-Sham, HTS) radikális iszlamista csoport an-Núszra Front néven alakult a szíriai polgárháború 2011-es kirobbanása után. Alapítója és vezetője, Abu Mohamed al-Goláni, az iraki iszlamista felkelők egyik műveleti vezetője volt.

A most 42 éves Goláni Ahmed Husszein al-Sharaként született Szaúd-Arabiában, ahol apja mérnökként dolgozott az olajiparban. 1989-ben a család hazatért Szíriába. A következő bő két évtizedéről nem sokat tudni. 2003-ban, az Egyesült Államok inváziója után csatlakozott az al-Kaida köré épülő iraki ellenálláshoz. A 2011-es Aszad-ellenes megmozdulások kitörése után az iraki al-Kaida vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi – 2014-ben ő kiáltotta ki az Iszlám Állam (ISIS) kalifátusát – Szíriába küldte, hogy tapasztalatára és kiváló helyismeretére alapozva szervezze meg az al-Kaida helyi leányvállalatát.

A Núszra Front azzal alapozta meg a hírnevét, hogy a legjobban őrzött kormányzati épületekbe is be tudott juttatni egy-egy öngyilkos merénylőt. A Washington Post 2012-ben az Aszad-rezsim elleni felkelés legagresszívabb és legeredményesebb csoportjaként hivatkozott rá.

A kezdeti sikerek után a felkelők rövidesen visszaszorultak, az Aszad-rezsim visszaszerezte az ellenőrzést az ország közel háromnegyede fölött, köszönhetően elsősorban Oroszország és Irán támogatásának. A Núszra Front az észak-nyugati, négymillió lakosú Idlib tartományban vetette meg a lábát, ahol átvette az állam hagyományos szerepét: közszolgáltatásokat szervezett, gondoskodott az infrastruktúra karbantartásáról.

2016-ban a HTS szakított az al-Kaidával, és azóta a térségbeli fegyveres alakulatoktól függetlenül működik. Az évek során harcolt az Iszlám Állam és más szélsőséges iszlamista csoportok ellen, ugyanakkor célja kezdetben megegyezett az ISIS-éval: egy „iszlám köztársaság” létrehozása. Első, 2014-ben sugárzott interjúban Goláni arról beszélt az al-Dzsazírának, hogy Szíriában be fogják vezetni az iszlám törvény, a saría sajátos értelmezését, az országban nincs helyük a keresztényeknek és az alevitáknak. (Ehhez az iszlám vallási közösséghez tartozik a hétvégén elmenekült diktátor.)

Fegyveresei időnként brutálisan léptek fel az általuk ellenőrzött területeken élő vallási vagy etnikai kisebbségekkel és a „szerénytelenül öltözött” nőkkel szemben. Kötelezték a boltokat, hogy péntekenként zárva tartsanak – hogy részt vehessenek az emberek a heti imákon –, tilos volt a zenélés és a vízipipa nyilvános használata.

„Néppártosodás”

Az al-Kaidával való szakítás után a Núszra Front felvette a Hajat Tahrír al-Sham nevet, Goláni pedig elindult a „néppártosodás” útján. Az al-Kaida és az Iszlám Állam történetéből megértette, hogy a nagyhatalmak nem fogják átengedni Szíriát egy Nyugat-ellenes erőnek. Klasszikus Nyugat-ellenes dzsihadistából fokozatosan egy sokkal „fogyaszthatóbb” forradalmárrá vált, írja a CNN.

Nyilvános szereplésein a turbánt és a köntöst ingre és nadrágra cserélte. 2021 először adott interjút egy amerikai újságírónak. A PBS-nek kijelentette, hogy nem akar háborúzni a Nyugattal. A néppártosodás jegyében az általa ellenőrzött tartományban fellépett a szélsőséges csoportosulásokkal szemben, és feloszlatta a hírhedt vallási rendőrséget.

Tavaly májusban az AP arról számolt be, hogy hosszú idő után ismét szentmisét tarthattak egy idlibi keresztény templomban. Nem sokkal korábban vallási és helyi tisztviselők összejövetelén Goláni arról beszélt, hogy az iszlám törvényt nem szabad erőszakkal rákényszeríteni az emberekre. „Nem akarjuk, hogy a társadalom képmutatóvá váljon. Hogy imádkozzanak, amikor látnak minket, és abbahagyják, mihelyt elmegyünk” – mondta al-Golani, példának hozva fel Szaúd-Arábiát, ahol hosszan tartó iszlám uralom után az elmúlt években enyhült a vallási szigor.

Goláni azt is állította, hogy személyesen soha nem vett részt civilek elleni támadásban, ha pedig voltak túlkapások, azok a HTS szabályainak megsértésével történtek, és az elkövetőket minden alkalommal felelősségre vonták.

Nagyhatalmi érdekek

A nyugati támadásokból így is kijutott a HTS-nek, annak ellenére, hogy a 2020 óta tartó viszonylagos fegyvernyugvás ideje alatt fokozatosan felszámolta az Iszlám Állam és más dzsihadista csoportok maradványait Idlib tartományban. Tavaly kiiktatta az Iszlám Állam negyedik kalifáját, Abu al-Hasszán al-Hasemi al-Kurasit.

Elemzők szerint Goláni stratégiai váltása részben az arab államok pálfordulásával volt magyarázható. Az Aszad-rezsimet korábban ellenző Szaúd-Arábia támogatásának köszönhetően Szíria 12 éves elszigeteltség után visszatérhetett az Arab Ligába, Törökország pedig – Moszkva és Teherán közbenjárására – lépéseket tett Damaszkusz és Ankara kapcsolatainak helyreállítása irányába.

Goláni múlt csütörtökön – Aleppó és Hama bevétele után – a CNN-nek adott interjúban „forradalomról” beszélt, illetve arról, hogy a rezsim megbuktatása után egy nép által választott tanácson alapuló kormányt fog alakítani. Egyúttal biztosította a civil lakosságot, beleértve a szélsőséges és dzsihadista csoportok üldöztetésének korábban kitett vallási és etnikai kisebbségeket, hogy nincs, mitől tartaniuk. „Bizonyos személyek bántották őket a káosz időszakaiban, de foglalkoztunk ezekkel a problémákkal” – mondta Goláni a CNN kérdésére hozzátéve, hogy „senkinek nincs joga eltörölni egy másik csoportot. Ezek a szekták több száz éve együtt élnek ezen a vidéken, és senkinek nincs joga megszüntetni őket”.

Az International Crisis Group agytröszt egy év eleji jelentésében úgy értékelte, a HTS fejlődött és eltávolodott a globális dzsihadizmustól. Márciusban egy törökök által támogatott fegyveres csoport tagjai agyonlőttek négy kurd férfit, akik tüzet gyújtottak a kurd újév megünneplésére. Al-Golani találkozott az áldozatok családjával és a környék más kurd lakosaival, és bosszút ígért az elkövetők ellen.

Az Egyesült Államok ma is terrorista szervezetként tartja nyilván a HTS-t, ahogy több nyugati ország, Törökország és az ENSZ is. Goláni fejére 10 millió dolláros vérdíjat tűztek ki. Ez máig érvényben van, noha kitartóan igyekezett magát megbízható partnerként feltüntetni az Irán térségbeli befolyásának csökkentésében érdekelt regionális és nyugati országok felé. Az Aszad-rezsim összeomlása megszakíthatja az „ellenállás tengelyét”, a Teheránnal szövetséges államok és milíciák hálózatát, ebben pedig Goláni kulcsszerepet játszhat.

Washington egyelőre óvatos. Joe Biden elnök vasárnap kijelentette, hogy miközben Bassár el-Aszad rezsimjének összeomlása „alapvető igazságtételnek” tekinthető a több évtizedes elnyomás után, egyúttal „kockázat és bizonytalanság pillanata” a Közel-Kelet számára. Hozzáfűzte, hogy az Aszadot leverő lázadó csoportok „most a megfelelő dolgokat mondják”, de „ahogy nagyobb felelősséget vállalnak, nemcsak a szavaikat, hanem a tetteiket is értékelni fogjuk”.