Egy hét alatt a második stratégiai fontosságú várost rohamozták meg és vették be a szíriai lázadók, kihasználva a damaszkuszi rezsim szövetségeseinek meggyengülését. Egyelőre kérdéses, hogy Bassár el-Aszad rendszerének megroppanása egyben a végét is jelenti-e.

Kivonul a szír hadsereg a felkelők által ostromlott, stratégiai jelentőségű Hamából. A nemzetközi sajtó által csütörtökön délelőtt közölt hírt előbb határozottan cáfolta Damaszkusz, nem sokkal később azonban a kormányerők közleményt adtak ki, amelyben azt állították, hogy „a polgári lakosság védelme érdekében” elhagyják az egymillió lakosú, Szíriában a negyedik legnagyobb várost.

Aleppó után ez a második nagy jelentőségű csomópont, amelyet az elmúlt egy héten elfoglaltak a felkelők. Az ország négy agglomerációja közül kettő a lázadók kezére került, az ellenzéki erők pedig egy lépéssel közelebb jutottak Damaszkuszhoz, Bassár el-Aszad elnök hatalmi székhelyéhez.

A 2020 óta alacsony intenzitású szír polgárháború kiújulása a Törökország által támogatott Hajat Tahrír al-Sham (HTS) nevű szervezethez köthető. A radikális iszlamista csoport al-Nuszra Front néven alakult a szíriai polgárháború 2011-es kirobbanása után. Kezdetben az al-Kaidához kötődött, de vezetője, Abu Mohamed al-Goláni 2016-ban szakított az Oszáma bin Láden alapította terrorszervezettel, és azóta a térségbeli fegyveres alakulatoktól függetlenül működik. Az Egyesült Államok mindazonáltal továbbra is terrorszervezetként tartja nyilván. A HTS célja egy „iszlám köztársaság” létrehozása.

„Homsz népe, készüljetek” – mondta al-Goláni egy csütörtökön közzétett videóban kijelölve a meglepő offenzíva következő állomását a főváros, Damaszkusz felé haladva.

Az offenzíva sikere azért lepte meg a világot, mert a HTS pár napja még mindössze az észak-nyugati Idlib tartomány körülbelül felét ellenőrizte. Az ellenzéki erők innen keletre vonultak Aleppóba, majd onnan déli irányba haladtak előre a Damaszkuszba vezető egyetlen jelentősebb szárazföldi útvonalon.

Oroszország nem tágít

Elemzők szerint a lázadók meglepetésszerű sikere annak tulajdonítható, hogy az Aszad-rezsim külföldi szövetségesei közül Oroszország Ukrajnával van elfoglalva, Iránt és a perzsa állam által pénzelt Hezbollahot pedig alaposan megviselték Izrael támadásai a gázai háború kitörése óta eltelt bő egy évben.

Ugyancsak az orosz invázióval kapcsolatos tényező: a szír felkelők tanultak az ukránoktól, és – állításuk szerint saját fejlesztésű – filléres drónokkal hatástalanítják a jobban felszerelt kormányerők páncélozott egységeit. Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova egyébként szerdán Ukrajnát vádolta, hogy ellátta drónokkal és kiképzéssel támogatta a szíriai „terroristákat”. Kijev ezt cáfolta, aláhúzva, hogy a nemzetközi jog tiszteletben tartásával jár el – azaz nem támogat terrorszervezetként számon tartott szervezetet. Mindenesetre Moszkva nevében Zaharova fogadkozott, hogy Oroszország kitart a szír kormány mellett, és segíti a felkelők offenzívájának visszaverésében.

Oroszország Bassár el-Aszad kulcsfontosságú szövetségese, 2015 óta nyújt katonai támogatást a damaszkuszi rezsimnek a jövőre másfél évtizedes polgárháborúban. A Reuters által idézett katonai források szerint a legutóbbi offenzívára válaszul az orosz légierő fokozta a légicsapásokat a lázadók célpontjaira.

Az ellenállás tengelye

A konfliktus legintenzívebb időszakaiban Aszad nagymértékben támaszkodott Oroszország mellett Irán, illetve a perzsa állam által finanszírozott libanoni síita fegyveres csoport, a Hezbollah támogatására. Utóbbinak kulcsszerepe volt 2012-2013-ban a lázadók által korábban elfoglalt területek, köztük a főváros egy része visszahódításában, mielőtt a frontvonalak befagytak 2020 körül.

Az utóbbi pár hónapban végrehajtott izraeli támadások eredményeként a Hezbollah óriási veszteségeket szenvedett, azonban amerikai hírszerzési jelentések szerint korántsem adta meg magát, és számolni kell vele hosszú távon. Máris elkezdett új harcosokat toborozni, és keresi a módját, hogy feltöltse megcsappant arzenálját – részben hazai termelésből, részben Iránból, Szírián keresztül szállított fegyverekkel. Amennyiben a felkelők bevennék Damaszkuszt, azzal elvágnák az „ellenállás tengelyét”, amelyet amúgy iraki síita fegyveres csoportokkal is bővített Teherán az elmúlt években.

Nem véletlen, hogy az izraeli légicsapásban meggyilkolt Haszan Naszrallah utódjának múlt hónap végén megválasztott Naím Kászim sejk csütörtökön hangosan fogadkozott a közösségi médiában, hogy a Hezbollah a szír kormány mellett áll a „terrorista csoportok előretörése közepette”. Kászim nem árult el részleteket a támogatás mibenlétéről. Az elmúlt napokban napvilágot látott jelentések szerint, miközben az Irán által támogatott iraki síita harcosok százai vonultak Szíriába, hogy segítsék a damaszkuszi kormányt a lázadók elleni küzdelemben, a Hezbollah egyelőre nem tervez csatlakozni hozzájuk.