A Nemzeti Liberális Párt (PNL) megkezdte a felkészülést a 2024-es helyhatósági és parlamenti választásokra, sőt van olyan hely, például Temes megyében, ahol már a lehetséges jelöltek rangsorolásánál tartanak. Bár még két csak a mandátum felénél járnak a legutóbb megválasztottak, a kampány máris elkezdődött, sőt van olyan, ahol véget sem ért: a pártok egymást túllicitálva próbálnak maguknak politikai tőkét kovácsolni, nem egyszer a magyar kártyát is kijátsszák, mint napokban történt Maros és Szatmár, vagy akár Kolozs megyében. Mindeközben a kormánykoalícióban a PNL és a PSD mellett az RMDSZ is alkotó tényező, a polkorrekt viselkedés azonban most csak a kormányra jellemző, megyei és helyi szinteken korántsem békések az állapotok. 

A PNL Temes megyei szervezetének elnöke, Alin Nica pénteken kijelentette, négy lehetséges temesvári jelöltjük is van, közöttük Nicolae Robu, aki 2012-től nyolc éven át vezette polgármesterként a várost. A másik három lehetséges jelöltet nem nevesítette. Azt viszont elárulta, hogy megkezdődött a párton belül a helyhatósági választásokra való felkészülés és rangsorolni készülnek a potenciális jelölteket, hogy mire élesbe fordul a helyzet, készen álljanak felvenni a versenyt a bánsági nagyváros jelenlegi vezetőjével, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben mandátumot nyert Dominic Fritz-cel.

A Temes megyei PNL-vezető közölte, a szenátus megbízott elnöke, Alina Gorghiu sem a bánsági megyében indul majd a következő parlamenti választáson, ő ugyanis az Argeș megyei szervezet tagja és saját megyéjében száll majd versenybe – legalább is Nica szerint. Nyilatkozatából ugyanakkor kiderült, a PNL koránt sem annyira egységes, mint ahogy ők mutatják. Elmondta, „nem emlékszik” a volt polgármester verbális kirohanására, amikor elveszítették a temesvári polgármesteri széket, ám akkor Robu árulónak nevezte a párt megyei elnökét. Alin Nica közölte, neki is és a volt polgármesternek is megvan a saját ellenzéke a pártban.

Amíg Temes megyében a PNL nyíltan felvállalta, hogy megkezdte a választásokra való felkészülést, addig több erdélyi és partiumi megyében csak hallgatólagosan indult be a kampány. Főleg azután, hogy tíz napja napvilágra került az Avangarde közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése, amely a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelentős megerősödését és a PNL nagymértékű gyengülését mutatta. Mint kiderült, nagy a különbség a kormánykoalíció két nagyobbik pártjának népszerűségi indexe között: a PSD-re a választók 37, a PNL-re pedig 23 százalékuk szavazna napjainkban.

Három éve, amikor 2019-ben a PNL bizalmatlansági indítvánnyal – többek között az RMDSZ támogatásával – megbuktatta az akkor PSD-kormányt, nagyjából ugyanezek volt a közvélemény-kutatásokon mért értékek, csak akkor a éppen a liberálisok álltak nyerésre.

Amint a Maszolon megírtuk, továbbra is népszerű a szélsőségesen nacionalista, a koronavírus-járvány idején vírustagadó szólamokat pengető és a lakosságot polgári engedetlenségre felbujtó Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), amely 11 százalékkal a harmadik helyen áll, míg a negyedik pozíciót a 2020-as választások után kormányra lépő, de tavaly a jobbközép koalíciót elhagyó Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), 9 százalékkal. Ötödik helyen áll a kormánykoalíció legkisebb tagja, az RMDSZ a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos népszerűségi mutatóval.
A pártvezetők között a PSD és a képviselőház elnöki tisztségét betöltő Marcel Ciolacu vezet, második a PNL-elnök Nicolae Ciucă kormányfő, harmadik a liberális párt felett egyfajta védszerepet játszó Klaus Iohannis államfő.

Amint arról rendre beszámoltunk, az utóbbi napokban több olyan eset is nagy visszhangot keltett, amelyek arra engednek következtetni, hogy a PNL ráerősített szavazótábora felébresztésére, a módszerek azonban hagynak némi kívánnivalót. A liberálisok ugyanis Mind Maros, mind Szatmár megyében úgy próbálták aktiválni táborukat, hogy magyarellenes kirohanásokkal kerültek a figyelem középpontjába, mintha ezzel akarnák maguk mellé visszacsábítani azokat, akik elpártoltak tőlük és újabban a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) sorait erősítik. Etnikai támadásért azonban a Kolozs megyei PSD-nek sem kellett a szomszédba mennie, Bánffyhunyadon ugyanis a helyi szinten ellenzékben lévő szociáldemokraták is kiviselték magukat.

A marosvásárhelyi eset

Mint ismert, Marosvásárhelyen a PNL helyi tanácsi frakciója azért nem szavazta meg a Székelyföldi Kerékpáros Körversenynek szánt önkormányzati támogatást, mert a bicikliverseny nevében szerepel Székelyföld. A Maros megyei liberálisok szerint azonban „Székelyföld nem létezik”, ezért álláspontjuk alapján a versenynek sem lehet olyan nevet adni, amelynek egy „nem létező régió” adja a címét.

Kovács Mihály Levente, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke a PNL kirohanására azt mondta, „Ciprian Dobrénak (a párt megyei elnökének – szerk. megj.) Maros megyeiként és a Maros Megyei Tanács korábbi elnökeként mindenkinél jobban kellene tudnia, hogy egy multikulturális és soknemzetiségű országban élünk. Ha a Székelyföldi Kerékpáros Körversenyt barcasági vagy mócvidéki kerékpáros körversenyének hívnák, akkor meggyőződésem, hogy pártelnök úrnak a legkevésbé sem okozott volna gondot, hogy támogassa ezt a projektet.” Hozzátette, mélységesen sajnálja, hogy a román politikust „elragadta a nacionalizmus hulláma, és beleesett az etnikai kártya kijátszásának olcsó csapdájába egy olyan városban, amely ezt a kérdést már rég meghaladta és elítéli az ilyen típusú hozzáállást”.

A Maros megyei liberálisok sajtóközleményükben Székelyföld létezésének megtagadásán túl tovább is mennek: arra intik a helyhatóságot, hogy tegyen eleget a prefektusi hivatal utasításának, mely szerint Hunyadi János nemrég felállított szobrának talapzatán románul is tüntessék fel a történelmi személyiség nevét (a szobortalapzaton egyébként Hunyadinak a helyes, latin nyelvű neve szerepel: Iohannes de Hunyad, amit maga kormányzó használt életében), illetve hogy az egykori Református Kollégium épületének főhomlokzatán az állam nyelvén is írják ki, hogy „Liceul Teoretic Bolyai Farkas”.
A Maszol információi szerint a prefektusi hivatalt a magyarellenes Dan Tanasă társasága értesítette a vélt szabálytalanságokról, és ennek az újabb magyarellenes kezdeményezésnek a hátszelébe állt bele a Maros megyei PNL-szervezet.

Frunda Csenge, a helyi tanács RMDSZ-frakciójának a vezetője kerékpáros verseny körüli helyzetről a Maszolnak elmondta: a képviselőtestületnek csak egy formális döntést kellett hoznia egy olyan támogatásról, amelyet korábban az elbíráló bizottság már jóváhagyott. Kiemelte: „Sajnos ismét tanúi lehettünk annak a régi, visszatérő magyarellenes megnyilvánulásnak, amit már oly sokszor láthattunk. Amikor már úgy gondoljuk, hogy a 21. században változhat a politikai beszéd, akkor észrevesszük, hogy ugyanazokat a dolgokat vágják a fejünkhöz, amit harminc évvel ezelőtt.”

A szatmárnémeti példa

„Árulónak” tartják, ezért megvonták a bizalmat a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szatmárnémeti szervezetének gyűlésén a párt által jelölt egyik alpolgármestertől, Adelin Ghiarfastól, írtuk meg a Maszolon szerdán. Sajtóértesülések szerint egyhangúlag döntöttek a pártból való kizárásáról, így amennyiben a PNL megyei szervezete jóváhagyja a határozatot, a politikus elveszti városi tanácsosi és alpolgármesteri tisztségét is. Ghiarfas mellett egyébként a szintén liberális Gheorghe Stan segíti alpolgármesterként Kereskényi Gábor RMDSZ-es polgármester munkáját.

A PNL helyi vezetése és az alpolgármester között akkor mérgesedett el a viszony, amikor kiállt a felújításra egykori Pannónia Szálló tulajdonosa (a külhoni magyar műemléképületeket felvásárló magyarországi Manevi Zrt. alapítványa) által építendő mélygarázs ügyében. A projekt legfőbb ellenzői a városi tanácsban a liberális tanácsosok voltak, Ghiarfas viszont támogatta a tervet, ezért párttársai azzal vádolták, hogy az „RMDSZ játékát játssza”.

A liberális párt Szatmár megyei szervezetének helyi kommunikációjában, illetve a városi tanács munkájában is felfedezhető, hogy már a következő választásokra készülnek: rendszeresen és vehemensen kritizálják a jelenlegi városvezetést és a polgármestert, illetve a fejlesztési terveket.

Óvodás probléma Bánffyhunyadon

Kolozs megyében, Bánffyhunyadon a magyar állami támogatással felépített óvoda és bölcsőde beindítása váltott ki indulatokat. Mint ismert, a város képviselő-testületének kell elfogadnia az óvoda ingyenes használatba vételéről szóló határozatot, ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy az óvoda az állami oktatási rendszerben működhessen, az önkormányzat fizethesse a személyzetet és a közköltségeket.

A településen ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) bánffyhunyadi szervezetének elnöke, Oana Goga a Facebookon adott hangot elégedetlenségének a határozattal kapcsolatban. Kifejtette: nem ért egyet azzal, hogy csak magyar tannyelvű óvoda és bölcsőde működjön az új épületben. Kijelentette: a PSD önkormányzati képviselői akkor szavazzák meg a határozatot, ha az új épület a város valamennyi gyermekét szolgálja nemzetiségtől függetlenül. A szociáldemokrata politikus azt is feltételül szabta, hogy zárják be a város két másik – régi épületben működő – óvodáját, és a gyerekeket költöztessék át a magyar állami támogatásból épített óvodába.

Vincze M. István kalotaszegi református esperes a Krónikának elmondta: „Nincs kirekesztve senki, mindenki előtt nyitva áll az óvoda.” Hozzátette azonban, hogy a vadonatúj épületben az oktatás nyelve magyar lesz, hiszen ez az adományozó elvárása.

Az esperes megjegyezte: az egyház bérmentesen bocsátja az önkormányzat rendelkezésére az épületet, csupán az a kérése, hogy magyar nyelvű oktatás folyjon benne. Vincze M. István abbéli aggályát is megfogalmazta azonban, hogy a fellángolt vita miatt egyelőre nem születik meg a szükséges önkormányzati döntés. Erre pedig szükség lenne ahhoz, hogy a tanévkezdéskor az új épületben induljon az oktatás.