A politikai vitákon felül mindennél fontosabb a béke elérése, és hogy Brüsszelben egy vállalkozáspárti és a fejlődésnek szabad utat engedő vezetés jöjjön létre, ez a két fő üzenet Budapestről – fogalmazott Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának miniszterhelyettese Kolozsváron a Szentegyház utcában tartott sajtótájékoztatón, melyet Csoma Botonddal, az RMDSZ Kolozs megyei tanácselnök-jelöltjével közösen tartottak, és amelyen a 2024-es év közös kihívásairól beszéltek. Csoma Botond RMDSZ-es képviselő azt emelte ki, „az AUR-ral szemben meg kell védenünk a magyar közösséget”. Beszédében hangsúlyozta, 2024 legnagyobb tétje annak megakadályozása, hogy az AUR kormányra kerüljön, és „agyament elképzeléseit” megvalósítsa. Magyar Levente Románia schengeni csatlakozásáról is beszélt. Újságírói kérdésre elmondta, feltételek nélkül támogatják, és a közelgő EU-elnökség alatt mindent meg fognak tenni a teljes csatlakozás érdekében.

A Kolozs megyei gyalui felújított kastély avatásáról érkezett Kolozsvárra Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának miniszterhelyettese, aki Csoma Botonddal, az RMDSZ Kolozs megyei tanácselnök-jelöltjével közösen tartott sajtótájékoztatón a rendkívül feszült európai hangulatra reflektált a szlovák miniszterelnököt ért merénylet, illetve az orosz-ukrán háború kapcsán.

Kiemelte, mindez „felhívja újfent arra figyelmet, hogy a béke, egymás elfogadása a politikai vitán túl mindennél fontosabb”. Mint elmondta, mindez hangsúlyozza azt az üzenetét a június 9-i választásoknak, hogy Európában „nemcsak az állampolgárok és a politikusok egymás közötti viszonyában, hanem az országok között is meg kell őrizni a békét. Ma már ez a tét”.  

Kiemelte azt is, meggyőződésük, hogy „az európai vezetés és a brüsszeli parlament is sokkal többet tudna tenni annak érdekében, hogy az eseményeket a békés végkifejlet felé vigye, ma sajnos nem ez történik”. Ugyanakkor úgy véli, gazdasági téren is változás kell. Szerinte Brüsszel „a gazdaság fejlődésének is gátja volt”. Kiemelte, ez talán nem látszik Erdélyben, hiszen „önök itt egy fantasztikus fejlődési íven vannak, az erdélyi magyarság rengeteg közintézményt tudott felújítani, az infrastruktúra folyamatosan javul”, amihez gratulált , de hangsúlyozta, „még nagyobb ütemben lehetne fejlődni, ha Brüsszelben egy vállalkozáspárti, és fejlődésnek szabad utat engedő vezetés jönne létre. Ennek fontos komponense az európai parlament, tehát június 9-én ilyen: egzisztenciális, anyagi tétje van a választásoknak” – zárta üzenetét Magyar Levente.

Újságírói kérdésre, hogy mit tehet a közelgő európai uniós elnöksége alatt Magyarország annak érdekében, hogy meggyőzze az osztrákokat, támogassák Románia teljes schengeni csatlakozását, Magyar Levente elmondta, „Magyarország támogatja Románia csatlakozását, nem támaszt feltételeket ez elé, mindent megtett eddig is ennek érdekében, és az elnökségét maximálisan ki foga használni arra, hogy ezt az ügyet előregördítse, és karnyújtásnyira hozza”. Szerinte elő tudják mozdítani, de a sikerről nem bocsátkozna jóslatokba.

Kifejtette, Magyarország és Románia között megépült tíz új út, ami határmenti falvakat és városokat köt össze, azonban ezek évek óta nem használhatók, mert „Bukarest álláspontja miatt nem tudtunk határellenőrzést telepíteni, merthogy Bukarest azt mondta, úgyis bekerül Schengenbe, és akkor nincs miről beszélni”.  „Tehát van egy fokozott várakozás már a fizikai dimenzióban is, hogy történjen már meg ez a schengeni csatlakozás, és akkor a térségek sokkal könnyebben tudnak kommunikálnak egymással” – részletezte a magyarországi miniszterhelyettes.

Csoma Botond képviselő, az RMDSZ jelöltje a Kolozs megyei tanácselnöki pozícióra, azt emelte ki, szintén a Fico miniszterelnök elleni merényletre utalva, hogy „a szlovákiai eset is azt bizonyítja, hogy a verbális erőszak fizikai erőszakot is szül, ezt saját bőrömön is éreztem, hiszen hónapokkal ezelőtt az AUR-osok engem is majdnem megvertek, szerencsém volt, hogy a csendőrség megvédett”.  Kiemelte, az AUR, „mióta 2020-ban a parlamentbe bekerült, folyamatosan a gyűlöletre szít. Ez a feszültség nem marad a parlament falain belül, ez ellen kell nekünk erdélyi magyaroknak fellépnünk”. Elmondta, az AUR azt várja, hogy június 9-én az erdélyi magyarság gyengül úgy az európai parlementben, mint az önkormányzatokban. „Arra számítanak, hogy decemberben majd a parlamentben sem lesz hangunk, se erőnk. Ezt nekünk nem szabad megengednünk, meg kell védenünk a közösséget az AUR-tól” – hangsúlyozta. Kiemelte, azt kell megakadályozni, hogy bekerüljenek a végrehajtó hatalomba. „Ez 2024-nek az egyik legnagyobb tétje, hogy akadályozzuk meg az AUR-t, hogy ne tudjon hatalomra kerülni, és az agyament elképzeléseit megvalósítani” – magyarázta. Úgy véli, „egyértelmű, hogy nem az RMDSZ-t támadják, hanem az erdélyi magyar közösséget”.

Az európai parlamenti választások tétje szerinte az, hogy ott lehessen az erdélyi magyarság képviselete, bele tudjon szólni. „Olyan Európai Uniót akarunk, mely az őshonos nemzeti kisebbségekre is odafigyel, az erdélyi magyarokra, és egy olyan Európai Bizottságot akarunk, mely nem hagyja figyelmen kívül a Minority Safe Pack kisebbségvédelmi csomagot” – mondta Csoma Botond. Hozzátette, olyan Európai Parlamentre van szükség, „mely elfogadja, hogy Románia és Bulgária csatlakozzon a schengeni övezethez”.