FRISSÍTVE - A Magyar Szórvány Napja Nagybányán: erős és színes közösséget szeretnének 2024-ben

„A mi szemünk mindig a szórvány felé fordul” - jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ-elnöke szombaton, Nagybányán, a Magyar Szórvány Napján, amelyen politikusok, valamint az erdélyi szórványközösségek képviselői vettek részt. A köszöntő beszédekben a szórványlét nehézségeiről, illetve többek között a következő választások kihívásairól is szó esett.

A korábbi diskurzusokkal ellentétben, érdemes lenne pozitívabban és proaktívabban szemlélni az erdélyi szórványközösségek helyzetét – hívta fel a résztvevők figyelmét köszöntő beszédében Pintér Zsolt, a Máramaros megyei RMDSZ elnöke. A rendezvény házigazdája hozzáfűzte, hogy a nehézségek ellenére meg kell keresni a lehetőségeket a nagyvárosi szórványok megőrzésére, a megfogyatkozott közösségek megtartására, valamint a fakultatív oktatás hatékonyabbá tételére. „A feladat tehát adott: 2024-ben Erdélyben az RMDSZ, és általunk az erdélyi magyarok akkor lesznek sikeresek, ha minden kis magyar közösséget megmozgatunk, ha pár magyar lelket számláló falucskába is elvisszük az üzenetet, és nem mondunk le senkiről csak azért, mert kevesen vannak vagy mert gyengék” – zárta gondolatait Pintér Zsolt.Kelemen Hunor beszédet mond Nagybányán | A szerző felvétele

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke legfőbb prioritásnak nevezte az előtervezést azokban a közösségekben, ahol magas az asszimilációs nyomás és a magyar ajkú lakosság fogyása. A legfrissebb népszámlálási adatok egy pontos helyzetképet mutatnak az itteni közösségekben, ami fontos kiindulópont kell, hogy legyen a közösségépítők számára.

„Nagy kihívás úgy tervezni, hogy itt legyen továbbra is magyar élet, nincs ennél fontosabb feladatunk.” – jelentette ki a szövetségi elnök, megjegyezve, hogy nem szabad siránkozni és a nemzet halálát emlegetni.

„Több, mint egy millió magyar ember él itt Erdélyben, tehát mondhatjuk, hogy ez egy erős, értékteremtő közösség, ami képes jövőt teremteni és nem a menekülés útját keresi” – mondta Kelemen Hunor. Nemrég Nagybányán avatták fel a nagybányai festőiskola alapítóinak szoborcsoportját, ami megmutatta, hogy a megyében egy erős közösség él. Negyedszázada működik a bányavidéki megyeszékhelyen a Németh László Elméleti Líceum, ami a rendszerváltás után, az első magyar tannyelvű oktatási intézmény volt a városban. A megye több más településén is fontos eredményeket értek el: Máramarosszigeten új óvoda és bölcsőde nyitotta meg kapuit, Koltón pedig idéntől elindulhatott a délutáni oktatás. Kelemen Hunor szerint rengeteg még a hátralévő munka, „de, ha munkáról beszélünk, akkor a mi szemünk mindig a szórvány felé fordul”.

Fotó: Gönczy Tamás

Mint mondta, a következő évben négy választás elé kell nézni, ami rendkívül fontos annak tekintetében, hogy a magyar intézmények működése ne szenvedjen csorbulást. A választáson való részvétel fontosságát az is igazolja, hogy a kormány többször meggondolatlan döntéseket hoz, valamint a szélsőséges AUR is egyre erősődik. „Mindezeket látva nekünk az a szándékunk, hogy az asztalnál üljünk, de nagyon sok munka. A szórvány a szövetségre számíthat és mi is számítunk rájuk” – zárta gondolatait.

A szórványközösség, mint vérsejt

Brendus Réka, a nemzetpolitikáért felelős magyarországi államtitkárság főosztályvezetője, az egy test, több testrész hasonlattal a vérsejtekhez hasonlította a szórványközösségeket, melyek a test különböző pontjaiban szétszóródva vannak jelen. Meggyőződése, hogy az ünnepség kiváló alkalmat biztosít arra, hogy számot vessenek az elmúlt évek eléréseiről és meghatározzák a következő évek prioritásait, ami mindig egy kicsit több kell legyen, mint a korábbi években.

A főosztályvezető kihangsúlyozta a szórványban működő oktatási intézmények másságát, mivel nap, mint nap számtalan problémával kell megküzdeniük. „Egyediségükből kifolyólag számunkra nem csak büszkeséget jelentek ezek az iskolák, hanem felelőséget is hordoznak” – jelentette ki Brendus Réka, aki szerint minden működő iskola a szórványban az a közösségi élet megtartó ereje. Zárógondolataiban köszönetet mondott a közösségi élet szervezőinek, hiszen „hál’ istennek itt hitből és lelkesedésből nincs hiány.”

Hasonlóképpen Winkler Gyula, EP képviselő is a találkozás fontosságát a visszanézésben, az előretervezésben látta. „Próbálkozásból sok volt a szórvány meghatározására, azonban egy biztos, hogy külső támogatás nélkül a közösségek nem tudják megvédeni a saját identitásukat.” – mondta az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke, megköszönve az RMDSZ tagszervezetinek és a partnerek munkáját, valamint a Communitas Alapítvány és a magyar kormány anyagi támogatását.

Eredmények és prioritások

A rendezvény szórványkonferenciával folytatódott, melyen egy olyan dokumentumot mutattak be, amiben az elmúlt időszak eredményeit összegezték és ismertették a következő prioritásoket is. Konszenzus van abban, hogy a szórványközösségek legnehezebb feladatának bizonyul a jövő évi választásokon való jó részvétel.

Winkler Gyula EP-képviselőnek meggyőződése, hogy az európai uniónak meg kell változnia és új útra kell lépnie. Fontosnak tartja megerősíteni minden magyar számára, hogy a kisebbségi jogok fenntartásához szükséges, hogy az európai tanácsban legyenek olyan személyek, akik ismerik az itteni emberek problémáit.

Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere változatos időszaknak nevezte a mostanit, ahol sajnálatos módon egyre jobban erősödnek a szélsőségek. A tapasztalatok alapján szükségszerű az együttműködés, hiszen a szélmalomharc eddig nem vezette előre az elszórványosodott magyar közösségeket.

A színpadon a konferencia résztvevői | A szerző felvétele

Nagyvárosi szórványról szót ejtve, Pap Zsolt István Nagybánya alpolgármestere szerint a „szórványok szórványában” szükséges megtalálni az együttműködési utakat mindenkivel. Apró eredmények, mint a kétnyelvű utcanevek kihelyezése vagy a magyar iskola fenntartása mellett, minden magyar ember prioritása, hogy a városi adminisztráció és fejlesztés jól működjön. Számtalanszor nagyon bonyolult a koalíciós partnerekkel ápolt viszony: van, hogy szoborcsoportot avatnak fel közösen, de van, hogy a magyar gasztronómiát támadják.

Az önkormányzati munka mellett Faragó Péter, Arad megye magyar ajkú parlamenti képviselője szerint nélkülözhetetlen a szórványközösségek képviselete felsőbb szinteken is. Tapasztalatai alapján a törvénytervezések során különös figyelmet fordítanak arra, hogy a szórványban élők jogai ne szenvedjenek csorbulást. Az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökeként örömmel látja, hogy a székely-szórvány együttműködés során olyan programokat szervezhettek, ami mindkét közösség számára fejlesztő volt. Hosszú időn keresztül Arad megye nem volt részese ennek a partneri kapcsolatnak, azonban idén Csíkszereda önkormányzatával közösen sikerült egy közös rendezvényt szervezni a megyeszékhelyen.

Van több olyan szórványmegye, ahol a legutóbbi választásokon nem sikerült átlépni a parlamenti bejutáshoz való küszöböt, így az ő érdekképviseletüket Benedek Zakariás látja el. Munkája során rálátott arra, hogy milyen sokszínű kihívásokkal kell szembenézniük a közösségépítőknek, ami oktatásügytől egész önkormányzati fejlesztésekig terjed. Képviselő kollegájához hasonlóan úgy látja, hogy a szórvány-székely együttműködés valóban jól működik, ezáltal több eseményt lehet hozni oda, ahol eddig kevés volt. Jó alternatívának tartja a román szavazók számára is az RMDSZ-t, akik többnyire már kiábrándultak a történelmi pártokból.

Kirsch Gábor Ferenc, a Brassó megyei RMDSZ elnöke a többi felszólalóhoz hasonlóan olyan kormányzati és helyi megvalósításokról számolt be, ami szerinte egy lépéssel közelebb viszi őket ahhoz, hogy visszakerüljenek, mind a helyi, mind a megyei tanácsba. Ezt megerősítette Molnár András, a Temes megyei szervezet elnöke, aki hozzáfűzte, hogy habár az új népszámlálási adatok nem kedvezőek, mégis bizakodóan tekintenek a jövő felé. Hunyad megye részéről Kelemen Attila parlamenti képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az AUR egyre inkább erősödik, ami reméli arra indítja a magyar választópolgárokat, hogy elmenjenek szavazni. Továbbá fontos lenne elmélyíteni az egyházakkal ápolt kapcsolatot és segíteni az egyházfőket céljai elérésébe.

Hasznos praktikák a szórványban

Az utolsó panelbeszélgetés során a résztvevők olyan praktikákat és kezdeményezéseket ismertettek, amik jó példaként szolgálhatnak más közösségépítők számára is.

A cselekvési prioritások közül az egyik legfontosabbnak bizonyul az oktatás, ami a szórványközösségek megmaradásának záloga lehet. Antal Attila, a Beszterce megyei RMDSZ ügyvezető alelnöke a Datura egyesülettel arra tett kísérletet, hogy az oktatást érintő feladatokat sikeresen lássák el. A névválasztás sem véletlen, hiszen a datura (maszlag) egy olyan növényfajta, amelynek ha megérik a gy-mümölcse, akkor a magjait elszórja a szél. Mint mondta, a civil szervezet megalapítása óta új lendülettel tudnak dolgozni a diákokért és pedagógusokért, így azóta számtalan nehézséget sikerült megoldaniuk.

Hasonlóképpen Fekete Emőke kisgyermekes édesanyaként észrevette, hogy Kolozsváron és környékén nincs olyan szervezet, amely viszonylag alacsony költségből vállalná a gyermek felügyelését és fejlesztését. Így indította útjára 2016-ban az Anyó elnevezésű nyári óvodát, ami megkönnyíti és gazdagítja a gyermekes magyar családok életét nyári gyermekfoglalkozások által. Az elmúlt évek során a program kinőtte magát és Nagybányán, Máramarosszigeten, valamint Brassóban is sikerült elindítani több csoportot. Nem titkolt szándékuk, hogy a következő időszakban további szórványtelepülésekre is kiterjesszék a nyári óvodát.

Orosz Krisztofer-Levente az első alkalommal megszervezett Máramarosszigeti Magyar Napokkal kapcsolatban elmondta, hogy közösségi igényből indították útjára a fesztivált. Meglepetést jelentett számára, hogy több mint 500 résztvevővel zárhatták le a rendezvénysorozatot. Hozzá hasonlóan Balázs Attila, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója úgy vélekedett, hogy a szórványban nem az elszigeteltséget, hanem a sokszínűséget látja. Temesvár mint európai kulturális főváros számtalan rendezvénynek adott otthont ebben az időszakban, amiből a magyar közösség is kivehette a részét.

 Az alacsony lélekszám sem kell feltétlenül csüggedésre adjon okot – számolt be erről Bodoczi Annamária, a Jövőnk a Szórványban Egyesület elnöke. Elmondta, hogy azokon a vidékeken, ahol a többségi nemzet erős identitás tudattal rendelkezik, ott népszerűvé, ha úgy tetszik divatba kell hozni a szórványmagyar közösségekben a magyar identitást, olyan programok és események sorozata által, amelyek nem a különbségekre, hanem a közös pontokra fókuszálnak. Példának okáért, a Fehér megyei Bethlenszentmiklós a Küküllő mentén, ahol 600 magyar él a faluban, új lendületet szerzett az elmúlt években: közösségi házat építettetek, fejlesztették az oktatási hálózatot, és idén második alkalommal szervezték meg a magyarnapokat, amelynek támogatói között most először önkormányzat is ott.

Nem utolsó sorban szó lehet olyan kezdeményezésekről is a szórványtelepüléseken, ahol nem csak kimondottan a magyar közösséget lehet megszólítani. Ezt támasztotta alá Magyar Árpád, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének ügyvezető alelnöke, aki egy méhnyakrák-szűrő program keretében 20 településre látogatott el, a kezdeményezésben közel 600 nő vett részt.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?