Mintegy 127 évvel ezelőtt alakult meg a Nagybányai Művésztelep, amelynek tiszteletére az alapítókat megformázó szoborcsoportot avattak pénteken a városban. Az alkotást eredetileg két esztendővel ezelőtt, a festőiskola megalakulásának 125. évfordulójára állították volna fel, azonban erre csak most kerülhetett sor a helyi önkormányzat támogatásával. A nagyváradi Deák Árpád szobrászművész alkotása Hollósy Simonnak, Réti Istvánnak, Iványi-Grünwald Bélának, Thorma Jánosnak és Ferenczy Károlynak állít emléket.

A Nagybányai Művésztelep mintegy négy évtizede meghatározó volt a magyar modern festészet kialakulásában, és megteremtette annak értékközösségét, átformálta a közízlést és a művészetről való gondolkodást, ez pedig legalább annyira fontos, mint megteremteni  egy művészeti áramlatot – mondta a szoboravatón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Románia miniszterelnök-helyettese. „Olyasmi történt Nagybányán, amire korábban nem volt példa a magyar művészeti életben, kimagasló tehetségű emberek egy helyen, azonos művészeti ideákat, célokat követve alkottak, sokat és nagyot, meghatározót”, fogalmazott a politikus.

Kiemelte, ennek a kezdeményezésnek a közéleti, politikai vezetők számára is van egy fontos aspektusa: Nagybánya akkori polgármestere és a város is örömmel fogadta a művészeket és támogatták őket, a helyi tanács több műterem-lakás építését megszavazta, amiket kedvezményesen bérelhettek az alkotók, elevenítette fel Kelemen Hunor. Rámutatott, a helyi sajtó olyan részletesen és naprakészen tudósított a művésztelep életéről, mintha egy sporteseményt követne, azóta sem volt erre példa.

„Mindebben nagy szerepe volt Thurmann Olivérnek, Nagybánya akkori polgármesterének, aki felismerte, hogy egy város fejlődése nemcsak fizikai építést, utat, hidat, díszes épületeket jelent, hanem a szellemi élet támogatását is” – hangsúlyozta. Hozzátette: egy polgármester megteheti, hogy támogatja a kultúrát és azt is, hogy ápolja a közös emlékezetet, ahogy azt a Máramaros megyei és nagybányai RMDSZ vezetői tették, Pap Zsolt István és Pintér Zsolt tették napjainkban azzal, hogy ennek a szoborcsoportnak a felállítását kezdeményezték, a város elöljárósága pedig felkarolta és támogatta a megvalósítást.

„Biztos vagyok abban, hogy az utánunk jövő nemzedékek, amikor Nagybányáról hallanak, akkor az egyik első dolog, ami eszükbe fog jutni, az a nagybányai festőiskola, a nagybányai festőművészet. Ennek állított szobrot ez a város” – mondta Kelemen Hunor.

Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának vezető konzulja szerint a Nagybányán létrehozott szoborcsoport leleplezése nemcsak kulturális esemény, hanem útmutató is a jövő generációinak. Az ünnepségen elmondott beszédében rámutatott: „Az a tény, hogy a kezdeményezés politikai színezettől vagy nemzeti hovatartozástól függetlenül támogatásra talált, és ma együtt ünnepelhetjük a nagybányai festőket, friss levegőt jelent abban a világban, amiben sokszor műport lélegzünk” – fogalmazott a vezető konzul.

Hozzátette: a kultúra közös nevező, ami összeköt, ami segít egymás megértésében, elősegíti a párbeszédet, a közös gondolkodást és a jövőtervezést. „A Nagybányai Művésztelep egy olyan közös nevező, amire románok és magyarok joggal büszkék”, mondta Kőrösi Viktor Dávid.

Pap Zsolt István alpolgármester kiemelte, Nagybánya törtétét egyrészt a bányászat, másrészt a művészet határozta, illetve határozza meg. Hangsúlyozta, mintegy 127 esztendővel ezelőtt Hollósy Simon, Réti István, Iványi-Grünwald Béla, Thorma János és Ferenczy Károly eldöntötte, hogy ebben a festői városban létrehoz valami újat, valami szépet. Hozzátette, 123 évvel ezelőtt állítottak szobrot Lendvay Márton színésznek Nagybányán, ez volt az első köztéri szobor a városban, most pedig „történelmet írunk azzal, hogy lett egy újabb köztéri szoborcsoport a városban, amelyet a nagybányai közösség a magáénak érezhet”.

A városvezető felidézte a Művésztelep megalakulásának történetét és kijelentette: az intézmény a modernséget és a haladást jelentette a kis bányászvárosban. „Nem kérdés, hogy az alapítók szobrának méltó helye van itt, Nagybánya főterén. Régi vágya volt ez a helyi közösségnek. (…) Ezzel a szoborcsoporttal tisztelgünk a múltunk és nagyjaink előtt” – fogalmazott.

Cătălin Cherecheș, Nagybánya polgármestere azt mondta: napjainkban, amikor nem mindig ismerjük el értékeinket, a mellettünk és velünk élő értékteremtők munkáját, akkor, amikor sokan a nyilvánosságban „mérget szórnak”, hogy „megöljék a mosolyunkat”, akkor kötelességünk elismerni a közös értékeket, a pozitív példát, az egyensúlyt, amely a legfontosabb a nagybányai közösség számára: a változatosságot. Szerinte jóllehet vannak olyan példák, akiket már elfelejtettünk, ezért fontos most emlékezni arra, hogy kik építették ezt a várost, és hírét vitték a nagyvilágban. Ezt a példát kell tovább vinnünk ma is, és nyitottsággal kell egymás felé fordulnunk – hangsúlyozta a polgármester, aki tavaly szeptemberben a városünnepen román trikolórral takartatta le a székelyföldi kürtőskalácsárus bódéjának magyar feliratát, majd pedig az ebből kirobbanó botrány miatt megvonta az RMDSZ-es alpolgármester jogköreit.

Pap Zsolt István alpolgármester korábban elmondta, a szobor költségeit csak 2021 végén sikerült belefoglalni a költségvetésbe, az alkotás mintegy egymillió lejbe került. Az alkotónak, Deák Árpád nagyváradi szobrászművésznek több erdélyi városban van köztéri szobra, a legismertebb a nagyváradi Holnaposok szoborcsoport. A nagybányai köztéri alkotás is interaktív, az öt alak nem áll talapzaton, melléjük lehet állni vagy ülni. A szoborcsoport 5 méterszer 3,5 méter alapterületű és 2,1 méter magas lesz, bronzból készül. Az életnagyságúnál nagyobb szobrokat a turisták által kedvelt régi főtéren állították fel, a bronz alakok a művésztelep felé vezető Híd utcára néznek. Az 1896-ban alakult nagybányai művésztelep óriási jelentőségű a modern magyar képzőművészetben. Tagjai közül egyedül Hollósy Simonnak van szobra Erdélyben, melyet 2021-ben állítottak szülővárosában, Máramarosszigeten.