Az RMDSZ a magyar érdeket teszi az első helyre - ezt a célt nevezte a szövetség alaptézisének Kelemen Hunor, aki a temesvári kongresszus második napján beszámolt az elért eredményekről, de megemlítette a kudarcokat is, így a kisebbségi törvény elfogadásának elmaradását.       

Kelemen Hunor beszámolójában felidézte, hogy az elmúlt négy esztendőre három fontos választás jutott. „A 2019-es európai parlamenti választásokon megőriztük képviseletünket, és az az elv ismét érvényesült, hogy ne legyen egyetlen olyan politikai intézmény sem, ahol rólunk is döntenek, és számarányaink szerint jelen lehetünk, de valamilyen okból kifolyólag ez nem történik meg” - mondta. Megemlítette: a Minority SafePacket sikerült az Európai Parlamentig vinni, ahol a többség arra kérte az Európai  Bizottságot, hogy indítson törvénykezdeményezési eljárást a kisebbségvédelmi polgári kezdeményezésben foglaltak szerint.  „Ez egyértelműen azt jelenti, és határozottan el kell ezt mondanunk, hogy igen, az Európai Parlamentben vannak partnereink. Van, akikre a jövőben is lehet számítani. A Bizottság valóban elutasította a törvénykezdeményezést, ezért a Bírósághoz fordultunk, és ez az eljárás még folyamatban van” - mondta az RMDSZ-elnök. 

A 2020-as önkormányzati választások kapcsán Kelemen Hunor kiemelte, az RMDSZ jelenleg négy megyei önkormányzatot vezet Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyékben, és 200 polgármestere van országszerte. „Az eredmények közül a Marosvásárhelyen aratott győzelemnek örültünk a legjobban, hiszen 20 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét magyar polgármestere legyen a városnak. Az örömnél már csak a felelősség nagyobb, a mandátum végéig bizonyítanunk kell, hogy jó kezekben van a város, elkezdődtek a fejlesztések, és megalapozott a remény, hogy Marosvásárhely visszakapja egykori fényét” - fogalmazott a politikus. 

Megemlítette a vásárhelyi katolikus iskola ügyét is.  „A Maros megyei tanfelügyelőség most úgy döntött, hogy nem hagyja jóvá azt, hogy a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium ideiglenesen a Bolyai Farkas Gimnázium alegységévé váljon, és ezzel a városi iskolahálózat része legyen. Ez lenne a különálló tanintézményként való működéshez az első lépés. Amikor egy közhivatalnok, egy főtanfelügyelő önkényesen, következmények nélkül elutasíthatja, megakadályozhatja az egyház, a helyi közösség, a szülők és az önkormányzat jogos és jogszerű kérését egy iskola létrehozására, akkor mi is, sokakkal egyetértésben jogosan kérdezzük, hogy hányadán állunk Romániában a jogállamisággal. Jogosan kérdezzük, hogy mégis minek kellene történnie ahhoz, hogy több mint tíz év után ez a jogos igény megvalósuljon” - mondta. .

Kelemen Hunor emlékeztetett arra: a 2020-as parlamenti választáskor két dolgot ígértek: erős képviseletet és azt, hogy megkerülhetetlen erő leszünk egy kormányalakításnál. Mint mondta, mindkét ígéretet teljesítették.  „ Azt mondtuk, hogy amennyiben adottak a feltételek, vállaljuk a kormányzást, mert így eredményesebben, hatékonyabban tudjuk szolgálni a mi közösségeinket. Tiszta, egyenes beszéd volt, a dolgokat a nevükön neveztük, ahogy egyébként szeretjük tenni minden egyes alkalommal. A választóink nagy többsége megértette és támogatta ezt az irányt, így rögtön a választások után, 2020 decemberében elkezdtük a kormányalakítási tárgyalásokat. A közösségért kormányzunk, ez az elv vezetett akkor, és ez az iránymutató elv azóta is” - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. 

Kitért a háborúra is. „A háború mindig egy morális kérdés. Ez azt jelenti, hogy a háború halállal, pusztítással jár, és nem állhatok politikai vezetőként semmilyen tekintetben a pusztítás és a halál oldalán. Ezért én alapvetően háborúellenes vagyok. A béke is egy morális kérdés, mert az meg az életet, a szabadságot és az építkezést jelenti. Ha választanom kell a háború és a béke között, nem kérdés, hogy a békét választom” - fogalmazott, hozzátéve: Keletről, Oroszország felől soha nem jött felénk semelyik korban sem szabadság, sem jólét, sem biztonság.

Az elért eredmények között sorolta, hogy az RMDSZ megvédte az embereket és a gazdaságot az energiaárak emelkedésétől, nem hagyta magukra a nyugdíjasokat, infláción felüli nyugdíjemelést kezdeményezett a kisnyugdíjasoknak; fokozatosan kormányzati intézkedésekké alakítja családpolitikai javaslatait.  „ Fejlesztjük Erdélyt – soha nem látott mértékben korszerűsítjük a közlekedési infrastruktúrát, és 21. századi szintre emeljük településeink közműveit” - tette hozzá. .

Kelemen Hunor a kormánykoalíció egyik mulasztásáként, bátortalanságaként említette,  hogy nem élt az alkotmányozó többség adta lehetőséggel. Arról is beszélt, hogy a kisebbségi törvény a koalíciós egyezségnek, így a kormányprogramnak is része.  „A háború itt sem segített nekünk. A háborús konfliktusok általában nem érintik előnyösen a kisebbségi kérdéseket sem ebben a régióban, sem máshol, mert pillanatok alatt fölélednek a régi félelmek, előítéletek és pillanatok alatt magyarellenes hangulat kelthető általuk.Nem mondtunk le, és nem is mondunk le erről a célunkról, de nem is akartunk egy borítékolható kudarcot” - mondta. 

A politikus az RMDSZ alaptéziseként említette, hogy az első helyre a magyar érdeket teszi.  „ Összefogtuk a közösséget, és azt mondtuk, hogy képesek vagyunk minden romániai magyart képviselni. Most már több mint egy évtizede a magyar kormánykoalícióval és külön-külön a Fidesszel és a KDNP-vel egy erős partneri, és egymás érdekeit figyelembe véve és tiszteletben tartva olyan stratégiai együttműködést alakítottunk ki, amire nem volt példa. Ezt – bár volt rá jó néhány erős próbálkozás –, senki és semmilyen körülmények között nem tudta megbontani. Amikor kellett, egymás segítségére siettünk – és volt erre jó néhány példa az elmúlt négy esztendőben is –, egymást mindig meghallgattuk. Ez a mi nagy közös sikerünk, eredményünk. Ha ezen változtatni akarunk, azt csak egyféleképpen lehet. Még inkább megerősítve ezt a mi partnerségünket” - hangsúlyozta Kelemen Hunor.