Kisebb projektekre nem ad pénzügyi forrásokat, az Anghel Saligny-program csak a legfontosabb beruházásokat célozza meg, de a települések felzárkóztatását nehéz egy olyan politikai szervezetnek elmagyarázni, amelynek kevés polgármestere van és amelyiknek vezetői keveset jártak helyi közösségekbe – vélekedett Cseke Attila fejlesztési miniszter a Maszolnak az RMDSZ marosszentgyörgyi kongresszusán adott interjúban. Összefoglaljuk a legfontosabb kijelentéseket. (Kérdezett: Ambrus Attila / videó: Varró-Bodoczi Zoltán)

Az Anghel Saligny-terv nem ad pénzügyi forrásokat kisebb projektekre

Igaz, hogy nagyon hangosak a fejlesztési minisztérium által kezdeményezett program ellenzői, de kevesebben vannak, mint azok, akik támogatják, jelentette ki Cseke Attila, hozzátéve: azt tudjuk a mindennapi életből, hogy nem mindig annak van igaza, aki hangosan kiabál. Utalt arra is, az USR PLUS arra használta ezt a tervet, hogy indokot találjon a további vitára, és kilépjen a kormányzatból.

A tények azt mutatják, hogy ma Romániában több mint 20 ezer km megyei út és több mint 27 ezer km községi út modernizálatlan, az önkormányzatok 70 százalékában nincs földgáz, 29 százalékában nincs vízszolgáltatási rendszer, a csatornázási helyzetkép még rosszabb, ott 57 mínuszt mutatnak az adatok. A kérdés, hogy a kormányzat akar-e ezekre a kihívásokra válaszokat adni, hangoztatta.

Cseke Attila szerint ezt nagyon nehéz megmagyarázni egy olyan szervezetnek, amelyiknek nagyon kevés polgármestere van, amelyiknek vezetői keveset jártak kint az országba, a helyi közösségekbe. „Én azt mondtam az akkori kormányzati kollégáinknak, járjanak többet kint a megyékben, az emberek között, és látni fogják az igényt” – fogalmazott a tárcavezető.

Kiemelte, a program csak a legfontosabb infrastrukturális beruházásokat célozza meg – víz, szennyvíz, gáz, utak –, nem ad pénzügyi forrásokat kisebb projektekre. Minél több települést akarnak felzárkóztatni ott, ahol nincs uniós finanszírozási lehetőség, vagy ha van, az olyan kis mértékű, hogy nem felel meg a célnak.

Emlékeztetett, Románia ellen kötelezettségszegési eljárás folyik a szennyvízhálózat hiánya miatt, tehát „aki azt mondja, hogy nem kell csatornázási munkálatokat finanszírozni állami közpénzből is, az azt mondja, hogy Románia fizessen az állampolgárok pénzéből büntetést, mert a kötelezettségszegési eljárás végén büntetés jön, amit napra számolnak és nem kevés eurót”.

Meg lehet állítani a falvak elnéptelenedését

Az RMDSZ-nek fontosak az önkormányzatok, a szövetség soha nem felülről, mindig alulról építkezett, ezért a fejlesztést oda kell visszavinni, ahonnan kiindultunk, ahonnan a bizalmat kaptuk – hangoztatta a tárcavezető.

Cseke Attila szerint fel kell zárkóztatni az önkormányzatokat, Bihar megyében is tud olyan településről, amely az infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően az elmúlt húsz év alatt teljesen más pályára állt, és míg korábban mindenki el akart költözni onnan, ma nincsen a faluban eladó ház, a városból sokan kiköltöztek a csendes faluba.

Szívügyünk a család – a bölcsődeépítés az első fázis

Amióta az RMDSZ kormányon van, az országos bölcsődeépítési program keretében 138 építkezést hagytak jóvá, ez több mint 400 millió eurós beruházást jelent az ország minden megyei jogú városában – a nagyobb településeken két-két bölcsődét, a százezer lakos alatti megyei jogú városokban egy-egy bölcsődét építenek, ismertette Cseke Attila, aki szerint a bölcsődeépítés az első fázisa a Szívügyünk a család mottónak. Ez üzenet a családok felé is: „érdemes gyermekeket vállalni, mert figyelünk rájuk és megadjuk a kellő infrastruktúrát”.

Kapcsolódó

Tánczos Barna: a környezettudatos viselkedés a családban kezdődik (VIDEÓINTERJÚ)

Miniszterekkel és önkormányzati vezetőkkel interjúzott a Maszol stábja a hétvégén, Marosszentgyörgyön tartott RMDSZ-kongresszuson.

környezetvédelem hulladékgazdálkodás szelektív hulladékgyűjtés Tánczos Barna RMDSZ-kongresszus