Hogyan látja ma a jövőjét egy évtized múlva a nagybányai magyar közösség? – hangzott el a kérdés a Nagybánya 2033 című programsorozat kezdőrendezvényén. Az RMDSZ nagybányai szervezete által megálmodott rendezvény arra tesz kísérletet, hogy meghatározza a város magyar közösségének legfontosabb irányvonalait. Az ezt követő időszakban rétegtalálkozók és beszélgetések segítségével szeretnének megírni egy stratégiai dokumentumot, ami tartalmazza a következő tíz év cselekvési tervét.

Pintér Zsolt, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke szerint Nagybánya magyar közössége erős és sokszínű. Fontos, hogy egy tiszta jövőképünk legyen: az itt élő magyaroknak tudniuk kell azt, hogy milyenné akarnak válni a következő időkben. Ha pedig ezt ismerjük, akkor ennek mentén tudunk dolgozni. – zárta bevezető gondolatait a rendezvénysorozat egyik kezdeményezője.

Először Várady Csongor nagybányai születésű, jelenleg Kolozsváron élő IT szakember az ifjúság jelenlegi helyzetét egy sajátos élménnyel szemléltette. Mint mondta, tanulmányait a helyi magyar iskolában végezte 78 más évfolyamtársával együtt, akik közül jelenleg csak már 15 él Nagybányán. Hozzáfűzte, hogy hasonló kivándorlási tendenciákat figyelt meg más évfolyamokban is. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi okozza ezt a magas szintű migrációt a fiatalság körében, Várady Csongor három lehetséges megközelítést vázolt fel. Egyrészt szerinte hiányzik egy helyi kulturális identitás a magyar fiatalok köréből, ami azzal jár együtt, hogy könnyebben elszakadnak a gyökerektől. Másrészt, véleménye szerint az egyetemről hazatérők azzal kell szembesüljenek, hogy nem létezik olyan közösség, ami kifejezetten az ő korosztályukat célozná meg. Végezetül pedig hiányosságnak tulajdonította, hogy a nagybányai magyar közösségből hiányzik az optimizmus.

Ezt követően Moldován Blanka, a szatmárnémeti Harag György Társulat színésze a beszélgetés során elmondta, hogy szívesen látna Nagybányán egy olyan magyar közösséget, amely kellőképpen nyitott és befogadó arra, hogy meghallgassa más véleményét, még abban az esetben is, ha ezek jelentősen eltérnek egymástól. Szükségszerűnek találta, hogy a szülővárosában élő magyarok állandóan beszéljenek egymással és tanácskozzanak a közösség jövőjét illetően. Egy olyan magyar közösséget szeretnék Nagybányán, ahol „a segítségre van szükségem” mondatok nem ínosakk, és a fiatalok hangját is ugyanúgy meghallják – zárta gondolatait Moldován Blanka.

Nézzünk derűlátóan a jövőbe

Végezetül Pintér Zsolt, valamint Dávid Lajos a nagybányai Teleki Magyar Ház vezetője beszélgettek a közösség múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Dávid Lajos szerint a rendszerváltás óta az itt élő magyar közösségnek sokféle időszaka volt, azonban korábban nem szerveztek annyi magyar eseményt Nagybányán, mint napjainkban. Az elmúlt időszak egyik legnagyobb eredménynek nevezte a civil kezdeményezés által létrehozott magyar házat, ami otthont tud biztosítani különféle eseményeknek. Fontosnak tulajdonítja, hogy állandóan felmérjék a magyarok igényeit és annak figyelembevételével szervezzenek programokat. Pintér Zsolt kiegészítésképpen hozzátette, hogy a közösség másik nagy megvalósítása a 25 éve létrehozott magyar tannyelvű iskola, a néhány évvel ezelőtt felújított Híd utcai iskola és nem utolsó sorban az idén májusban felállított főtéri szoborcsoport, ami a Nagybányai Művésztelep alapítóit ábrázolja.

A jövőre való tekintettel a Teleki Magyar Ház vezetője szerint az ifjúságban meg kell erősíteni az identitástudatot, valamint városszinten fejleszteni kellene az idegenforgalmat. „Ha már a nagybányaiakat nem tudjuk hazahozni a nagyvilágból, akkor a nagyvilágot hozzuk el Nagybányára” – fogalmazott Dávid Lajos. Pintér Zsolt végezetül arra bátorította az esemény résztvevőit, hogy hagyjanak fel az általános pesszimizmussal és próbálják meg derűlátóban nézni a nagybányai magyar közösség jövőjét.