467 éve alapították a kolozsvári Unitárius Kollégiumot, 1557-ben és 30 éve annak, hogy a kommunista rezsim bukása után újraindították azt. „A kollégium a 16. században szentesített erdélyi tolerancia eszméjének a szószólója volt, s ennek örökségéből fakadóan szolgálta és szolgálja ma is az erdélyi és az egyetemes magyar tudományosságot, valamint az európai szellemiségű művelődést” – hangsúlyozza Popa Márta igazgató. A János Zsigmond Unitárius Kollégium újraindulásának 30 éves évfordulója alkalmából szervezett ünnepséget a unitárius templomban tartották meg, az ünnepi istentisztelet után pedig a kollégium egykori tanáráról, László Gyuláról elnevezett tornaterem névadó ünnepségére is sor került.

Popa Márta ünnepi beszédében kiemelte, hogy az elmúlt időszakban sokszor elhangzott az iskolával kapcsolatosan, hogy az elmúlt harminc év sikertörténet, és nem egyszer tették fel nekik a kérdést, hogy mi a siker titka. Ő úgy gondolja, hogy a válaszra a Biblia néhány sora utal: ,,Ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok... szeretet pedig nincs bennem, semmi vagyok’’.

"Hiszem, hogy egy iskola sikeressége nemcsak a tárgyi feltételeken, a jó eredményeken múlik. Mit ér mindez a szeretet légköre nélkül? A János Zsigmond Unitárius Kollégiumot a közösségi ereje, a szeretet légköre teszi teljessé, sikeressé. A felnőtt életünkért gyerekkori élményeink felelnek. Gyermekkorunkban dől el, milyen felnőtté válunk, tudunk-e kapcsolódni másokhoz. A diákok és tanárok élete a valódi közösségben más minőséggé lényegülhet át. Mindenkori küldetésünk, megteremteni a szeretetben megélt magasszínvonalú oktatás, tanulás, igényesség légkörét. Úgy gondolom, ebben áll iskolánk sikerének titka" – hangsúlyozta az igazgató. 

Kovács István unitárius püspök beszédében úgy fogalmazott, hála azokért az egyházi vezetőkért, akik az egyház kezdeteiben felismerték, hogy a szellem világosságát hirdető unitárius vallás csak úgy töltheti be küldetését, ha a templomokban folyó evangélium hirdetésével azonos hangsúlyt kap a közösség tudományok általi felemelése, és az általa létrehozott és fenntartott tanintézmények által világosságot hirdet. Úgy vélte, ennek a világosságot hirdető küldetésnek a zászlóshajója mindig is a kolozsvári kollégium volt, a székelykeresztúri mellet.

„Hála mindazokért, akik nemes adományaikkal, állandó munkájukkal és rendíthetetlen hitükkel küzdötték át magukat minden megpróbáltatáson, szembenézve a történelmi kihívásaival, építettek és újra építettek, hittel. Hála a korábbi és újraindítás akadályain átvergődő igazgatóknak és tanároknak, akik a kötelezőnél többet adtak idejükről és magukból, s ennek a többletnek köszönhetően került iskolánk az erdélyi magyar iskolák élére. Hála a szülőkért, akik gyermekük nevelését, oktatását, jellegének alakítását bizalommal osztják meg az iskola tanáraival, nevelővel, és nem csak hisznek ebben a munkaközösségen, de támogatják is azt jó szándékkal, munkával és anyagiakkal is” – mondta.

Péter Mónika Mária, Kolozs megye magyar szakos tanfelügyelője Kerekes Adelhaida, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes üzenetét tolmácsolta. „Úgy gondolom, hogy az a mérce, amit ez az iskola teremtett, nemcsak a magyar iskolák körében lehet példaértékű, hanem az egész megyében folyó oktatásnak is jó példája lehet. Azt kívánom, hogy mindig hallják meg a csengőt, de ne csak a 30 év, hanem a 467 esztendő is legyen számukra büszkeség. Az a hitelesség és igényesség, amit eddig felmutattak, adjon erőt a továbbiakban is, hogy az itt zajló minőségi oktatást tovább tudják vinni” – hangzott el.  

Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere úgy fogalmazott, egy olyan intézményről van szó, amely ezelőtt 30 évvel megmutatta a közösség erejét, és bebizonyította azt, hogy ha van akarat, akkor vissza tudjuk emelni a múlt dicsőségét a jelenbe is. Köszönetet mondott mindazoknak, akik kiharcolták az épület visszaszolgáltatását, akik mindent megtettek annak érdekében, hogy intézményes körülmények között újra tudjanak tanítani az iskolában, és azoknak, akik minőségi oktatást biztosítanak. „Köszönet mindazoknak, akik hittek az oktatókban, hittek abban, hogy egyház és társadalom együtt bizonyítani tud. Köszönet mindazoknak, akik beleadták az álmaikat, és tették mindezt úgy, hogy közben a jövőre összpontosítottak, arra, hogy mi az, amivel magyar közösségként versenyképesek tudunk maradni” – fejtette ki.  

Grezsa Csaba főkonzul Farkas Árpád költő szavait idézve elmondta, harcolnunk kell azért, hogy megmaradjunk magyarnak, mert ha nem így tennénk, méltatlanná válnánk az örökség használhatára. Kifejtette, hitre van szükség, hogy felnőjünk ehhez a feladathoz, felnőjünk a megőrzésnket a mítoszához, és a továbbadáshoz. „Az építő folyamatban a JZSUK tanári kara, diákjai, és munkatársai jó példában járnak előttünk, hiszen a kommunizmus lelket és minden mást is pusztító évtizedei után néhány év elég volt ahhoz, hogy újraszervezzék ezt az iskolát és folytassák az évszázados hagyományt, ahol tudással, lelki erővel vértezik fel a diákokat” – mondta.

Furu Árpád, az iskola szülőbizottságának elnöke beszédében kiemelte, a legtöbb ember egyetlen születésnapot ünnepel, de vannak olyan kivételes helyzetben lévők is, akik kétszer születettek. És vannak kétszer született intézmények is, amilyen az unitárius kollégium is, amely Erdély egyik legrégibb iskolája és az évszázadok során Kolozsvár meghatározó oktatási intézményévé vált és az mind a mai napig.

Pákai Imola, az iskola diáktanácsának elnöke úgy fogalmazott, hálával tartoznak tanárainknak, akik a tizenkét év alatt nemcsak elviselik őket, hanem egy olyan iskolai környezetet teremtenek számukra, amiben mernek kibontakozni, felfedezni, kérdezni. „Mindenkinek, aki ebben az iskolában tanul, egy támogató közösség van a háta mögött” – tette hozzá. A diáktanács elnöke arra kért mindenkit, hogy állítsanak össze közösen egy jövőkapszulát, hogy legyenek ők azok, akik üzenetet küldtek a következő generációknak. Az ünnepség során az iskola tanulói verseket szavaltak el, zongoraműveket adtak elő és a Péterffy Gyula kórus is fellépett Ördög Ödön karnagy vezényletével.

Popa Márta iskolaigazgató az ünnepség végén még elmondta, az épület három meghatározó helyszínét tudták összefogással felújítani, a biológia-geológia múzeumot, a fizika múzeumot, valamint a sporttermet, így az ünnepi istentisztelet után sor került a kollégium egykori legendás tanáráról, László Gyuláról elnevezett tornaterem névadó ünnepségére is.