20. alkalommal szervezik meg hétvégén Kolozsváron az Atlantisz harangoz országos versmondó vetélkedőt, amelynek egykori résztvevőit sok erdélyi színházban megtalálni. 

Ha a koronavírus-járvány miatt nem szakad meg a rendezvények sora, idén már a 22. kiadást szerveznék meg, a vetélkedő ugyanis 2001-ben indult, miután a János Zsigmond Unitárius Kollégiumot megkereste az ötlettel a nemrég végleg bezárt kolozsvári Phoenix Könyvház. „Vitéz Magyari Eszter, aki ennek a vezetője volt, évtizedeken keresztül foglalkozott Kolozsváron könyvekkel, nagy könyvbarát volt. Szerette a verseket, mi is szerettük a verseket, és arra jöttünk rá, hogy Erdélyben hiányzott egy olyan fórum, ami a verskedvelő diákoknak ezt a fajta seregszemlét adhatná” – mondta el Solymosi Zsolt vallástanár, a János Zsigmond Unitárius Kollégium jelenlegi aligazgatója, a vetélkedő elindítója.

Az Atlantisz harangoz líceumi diákoknak szól, átlagban olyan 12-13 megyéből 50-60 diák jön el, tudtuk meg Solymosi Zsolttól. A 2022-es vetélkedőre 43-an jelentkeztek. A pedagógus szerint a két évtizedes vetélkedőnek van mérhető hatása, hiszen nagyon sok egykori résztvevőt viszont lehet látni az erdélyi színpadokon. „Nem a versengés a lényeg, hanem a versszeretet és a versmondás nagy élménye, közös élménye. Mindig úgy zárjuk a versenyt, hogy a kötelező verset együtt, egy versszínházi koreográfiában elmondja a csapat. Emellett persze ott van a szakmai oldal is: azok jönnek ide, akik tényleg nagyon közel állnak ehhez, és valószínű, hogy a színészi pályára is mennek tovább” – mondta el Solymosi Zsolt.

Ukrán költő versével nyitnak

A szervezők minden évben kiválasztanak egy tematikát és hozzá kötelező verset, emellé pedig a jelentkezők szabadon választanak egy további költeményt, ami a témához illik. Idén a téma „irány, iránytű, keresés”, a kötelező versek pedig Kosztolányi Dezső Lásd, kisfiam, ezt mind neked adom most és Nemes Nagy Ágnes Istenről című verse. „Még a háború előtt volt egyfajta… mondjuk úgy, hogy Covid utáni iránykeresés, kicsit mindenki irányt tévesztett, és azt hiszem, hogy be kell egy kicsit állítsuk az iránytűnket. Általában a témák azok mindig olyan általános, nagy témák, amelyekkel a költők is szívesen foglalkoznak. Nyilván ezeket a nagy dolgokat, hogy szerelem, hit, kimerítettük már, de az iránykeresés is elég fontos dolog a mában, minden generációban látom ennek a szükségességét” – indokolta a témaválasztást Solymosi Zsolt. „Azt gondolom, hogy a háború után is lesz elég irányvesztettség” – tette hozzá.

A vetélkedő szervezői nem mentek el az ukrajnai háborús helyzet mellett. A péntek délután 5 órakor kezdődő megnyitón a János Zsigmond Unitárius Kollégium épültében elszállásolt egyik ukrán kisfiú énekel, a nyitóvers pedig – amit hagyományosan egy egykori atlantiszos résztvevő szaval, idén Pánczél Ádám, a JZSUK volt diákja – szintén ukrán költő, Vaszil Stusz verse. Mint Solymosi Zsolttól megtudtuk, a verset Demény Péter költő, az Atlantisz harangoz „barátja”, visszatérő zsűritagja a megnyitóra fordította le magyarra az angol változat alapján. Vaszil Stusz a ’70-es – ’80-as évek Szovjetuniójában alkotott, hányattatott sorsú költő volt, akit a hírhedt oroszországi permi lágerbe deportáltak, az itt írt versei pedig úgy maradtak meg, hogy a felesége a gyomrában csempészte ki őket a ritkán engedélyezett találkozóik során. „Ez egy elég kemény történet, most pedig megállapíthatjuk újra, hogy milyen értelmetlen dolgok zajlanak ezekben a déli- meg kelet-ukrajnai városokban” – mutatott rá Solymosi Zsolt.

A középiskolások felfedezték maguknak Szilágyi Domokost, Hervay Gizellát

Solymosi Zsolt hangsúlyozta, a vetélkedő nem ad tehetséget, csak helyet biztosít neki. Mint mondta, az évek során legalább 2000 szavalatot végighallgatott, és minden évben jó érzéssel nyugtázta, hogy országos fórumhoz illően magas a színvonal és változatos a versfelhozatal.

„Próbáljuk lebontani azt a fajta klisét, hogy van egy-egy tehetséges gyerek, aki megtanul egy jó verset, és azzal bejárja a Kárpát-medencét, és mindenhol kap egy oklevelet. Az Atlantisz harangoz, mikor a témát kiírja minden évben, akkor a gyereknek kénytelen-kelletlen meg kell tanulnia a kötelező verset, és kell hozzá keresnie egy olyat, ami talál a témához, nem tudja lenyomni a torkunkon Kányádi Fától fáig című versét minden évben. Minden évben nagyon alapos választék van, nagyon magas a színvonal, nagyon komolyan készülnek a gyerekek, ez a felkészítő tanárok érdeme is, meg a tehetségüké is” – részletezte Solymosi Zsolt. „Jó azért látni, hogy nem romlik a színvonal, nem felszínesedik úgy a dolog, mint ahogy felszínesedik körülöttünk minden” – tette hozzá.

Arra a kérdésünkre, hogy mi jellemző a diákok szabad versválasztására, Solymosi Zsolt elmondta néhány éve lehet világirodalmi alkotásokat is választani, de nem nagyon használják ki ezt a lehetőséget, viszont sok kortárs költőtől hoznak szöveget, Szilágyi Domokost és Hervay Gizellát minden évben többet is lehet hallani, őket úgy tűnik, felfedezték maguknak a fiatalok. Szilágyi Domokos vers volt a kötelezők között is, a legutóbbi vetélkedőn, 2019-ben pedig annyira kortárs volt a kötelező szöveg, hogy a szerző maga is a teremben ült: Demény Péter a vetélkedőre írt verset, megadva azt a szabadságot a jelentkezőknek, hogy tetszőleges sorrendben mondják el a szakaszokat. „Péter volt a zsűri elnöke, és néha hangosan felnevetett egy-egy verziónál, soha nem gondolta volna, hogy így közelítse meg valaki a versét” – idézte fel Solymosi Zsolt. „Ez nem az a fajta klasszikus, veretes, pitykés dolmányos szavalóverseny” – szögezte le a szervező.

A zsűri elnöke idén Visky András dramaturg, egyetemi tanár, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti aligazgatója, a döntnökök között jelen lesz Váradi Izabella, az Oktatási Minisztérium Országos Oktatáspolitikai és Értékelési Központjának tanácsosa, Kali Andrea és Dimény Áron színművészek, illetve Kocsis Tünde rendező. A megnyitó péntek délután 5 órakor kezdődik a János Zsigmond Unitárius Kollégium Imatermében, majd a szombati nap folyamán zajlik a vetélkedő, amely nyitott a nagyközönség számára is.