„Amikor keményen fogalmazok nemzetközi fórumokon Romániával kapcsolatban, nem az a célom, hogy az országot bepanaszoljam. A cél visszatéríteni Romániát a jó útra” – jelentette ki a Maszolnak adott interjúban Kelemen Hunor, aki csütörtökön az Európai Parlamentben ismertette a magyar közösséget ért jogsérelmeket. A szövetségi elnököt a MÁÉRT jövő heti üléséről is kérdeztük.

Az RMDSZ árnyékjelentéseinek strasbourgi ismertetésekor nagyon keményen fogalmazott az Európai Parlamentben. Azt mondta a két dokumentumban foglaltakra hivatkozva, hogy Románia nem csak a nemzetközi kötelezettségeit, hanem a saját törvényeit sem tartja be a kisebbségi jogok alkalmazásának területén. Az árnyékjelentésekben felsoroltak nem adnak elegendő okot arra, hogy ebben az ügyben az Európai Parlament állást is foglaljon?

Az árnyékjelentéseink olyan jogok – véleményem szerint súlyos – megsértéseit tárják fel, amelyek jelentős része nehezen sorolható bele az acquis communitaire-nek nevezett európai vívmányokba, tehát az EU-ban nem tekintik olyan jogoknak, amelyek megsértéséért szankciókat lehet kiróni vagy egy államot felelősségre lehet vonni – bár szerintem akadnak olyan jogsértések a jelentéseinkben is, amelyekre ez ráhúzható lenne. Az őshonos kisebbségek helyzetéről az Európai Parlamentben néhány éve még keveset beszéltek, akkor a romániai magyaroknak még nem voltak képviselői, Románia pedig nem volt tagja az Európai Uniónak. Ez az elmúlt hat-hét-nyolc esztendőben változott meg. A kisebbségi munkacsoportban már lehet ezekről a kérdésekről beszélni, ezek bekerülnek a Európa Parlament belső intézményi körforgásába. Ez fontos lépés, és én bízom abban, hogy előbb-utóbb eljön az a pillanat is, amikor az Európai Parlament állásfoglalásban erősíti meg azokat az értékeket és azokat a terveket, amiket mi is képviselünk.

Ha az EP ingerküszöbét nem éri el, akkor mi volt szándéka a kemény nyilatkozattal?

Amikor én keményen fogalmazok Romániával kapcsolatban akár Strasbourgban, akár Brüsszelben vagy Washingtonban, nem az a célom, hogy az országot vádoljam, bepanaszoljam. Azzal a szándékkal teszem, hogy figyelmeztessem a partnereinket, közvéleményt arra, hogy a jogállamiság útjáról letért, letérni látszik Románia. Ez senkinek nem az érdeke, és végképp nem érdekünk nekünk. A cél az, hogy idejében próbáljuk meg közösen – ha vannak eszközeink, lehetőségeink – korrigálni a helyzetet, visszatéríteni Romániát a jó útra. Strasbourgban is csak tényeket soroltam fel a romániai magyar közösség helyzetről. Máshol sem mondok semmi mást, csak azt, hogy milyen törvények szabályozzák Romániában a kisebbségek helyzetét, milyen nemzetközi vállalásai vannak az országnak ezen a téren, és melyeket sérti meg ezek közül. A jogsértéseket példákkal tudjuk illusztrálni, és illusztráltuk is az árnyékjelentéseinkben.

Elmondtam csütörtökön Strasbourgban is: mi az árnyékjelentésben korrekciós megoldásokat is javasolunk, a felsorolt tényállás mellé mindig hozzátesszük, mit hogyan lehetne megjavítani. A javaslataink között említettem a nyelvhasználati jogok küszöbének a csökkentését, a kisebbségi törvény elfogadását, vagy például azt a törvénytervezetünket, hogy a gyógyszereket feliratozzák magyarul is. Szinte fel sem tűnik, de a gyógyszerek útmutatását nem fordítják le magyarra. Nagyon sok idős beteg ember, aki nem ismeri jól a román nyelvet objektív okok miatt, nem tudja megérteni segítség nélkül, hogy mi szerepel az adott orvosság a leírásában. Tehát számtalan területen nem csak a problémákat tárjuk fel, hanem megoldást is javasolunk. 

Bukarestre nyomást gyakorolna, ha az Európa Tanács Romániáról szóló országjelentésébe bekerülnének az RMDSZ árnyékjelentéseiben foglaltak is. Mekkora az esély arra, hogy a Strasbourgban is ismertetett jogsértéseknek legalább egy részére felhívja Románia figyelmét az ET?

Az országjelentést az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének kell majd elfogadnia. Az árnyékjelentéseink célja éppen az volt, hogy a közgyűlés ne csak a Románia által megfogalmazott jelentést vegye figyelembe, hanem a kisebbségek által megfogalmazott problémákat is. Az országjelentés tervezetét a szakértők fogják valamikor jövőre a közgyűlés elé terjeszteni a hivatalos bukaresti jelentés, az árnyékjelentések adatai és a saját tapasztalataik alapján. Nem tudom megjósolni, mi történik majd, de bízom abban, hogy a szakértők nem lesznek elfogultak. Amikor júniusban utoljára találkoztunk velük az árnyékjelentéssel kapcsolatos megbeszélésen, úgy éreztem, hogy a szakértők nagyon nyitottak, érdeklődőek voltak, visszakérdeztek, plusz információkat, adatokat kértek sok olyan üggyel kapcsolatosan, amit mi fölvetettünk. Mind az oktatásban, mind az igazságszolgáltatásban, mind a közigazgatásban észlelt hiányosságokra visszakérdeztek, tehát megvolt bennünk az arra való törekvés, hogy  a problémát egészében lássák, ne csak az egyik félnek az álláspontját képviseljék.  

A Strasbourgban mondott beszédét egy kérdéssel zárta: miért tért le Románia arról az útról, amelyen az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően elindult? Meg is tudná válaszolni?

Nemcsak Romániában, hanem sok más közép-kelet-európai volt kommunista államban is ilyen vagy olyan módon időnként olyan jelzéseket lehet látni, hogy nem minden értékkel, elvvel értenek maradéktalanul egyet azokból, amelyeket hivatalosan magukénak vallanak. Románia jó tanulóként viselkedett addig, amíg bekerült az Európa Tanácsba, majd a NATO-ba, és végül az Európai Unióba. Az ET-be történő felvétel sem volt olyan egyszerű 1993 előtt. Utána a klubtagságot elnyervén bizonyos kérdésekben úgy gondolják a romániai intézmények vezetői, időnként a politikusok is, hogy szabadabban, más utakat keresve kell cselekedni. Ez azt bizonyítja, hogy a 26-27 esztendő nem volt elégendő ahhoz, hogy ezek az értékek megszilárduljanak, ezek a demokratikus elvek erős gyökeret eresszenek. El lehet azon is filozofálni, hogy miért van ez így, de a lényeg: Románia úgy viselkedett, és sokszor úgy viselkedik, mint egy olyan ország, amelynek ha megmondják, hogy mit kell elvégeznie, akkor azt elvégzi, de mihelyt nem figyelnek rá, akkor elkezd letérni a jó útról.

Hozhatnak-e változásokat ezen a téren a decemberi választások?

A parlamenti választásoknak többek között az is a tétje, hogy a politikai döntések visszakerülnek-e a politikai intézményekbe, illetve sikerül-e azokat a szükséges korrekciókat elvégezni, amelyek egyértelmű, átlátható határt szabnak meg a közigazgatási vétség és a korrupció között, hogy ne lehessen összemosni a dolgokat. A másik tét pedig a visszatérés ahhoz a típusú pozitív jogértelmezéshez, ami úgy tűnt, hogy működik egy ideig, aztán egy idő után minden a feje tetejére állt. Ez nem megy egyik napról a másikra, nyilván ez évek munkája lesz.

Jövő héten ülésezik a Magyar Állandó Értekezlet. Az ülés előkészítésének jegyében a héten találkozott a magyar miniszterelnökkel. Mi várható a MÁÉRT ülésén és miről beszélt Orbán Viktorral?

A MÁÉRT-on az elmúlt egy esztendőt és az előttünk álló kihívásokat elemezzük. A határon túli közösségek képviselői elmondják, miként látják az elmúlt esztendőt, az előttünk álló évet. Lesz néhány fontos szempont, amit föl szeretnénk vetni a MÁÉRT zárónyilatkozatában. Szeretnénk, ha bekerülne az a szolidaritás, amit ilyenkor, a választások előtt el is várunk és meg is szoktunk kapni. A romániai parlamenti választásokat nemcsak romániai magyar ügynek kell tekinteni, mint ahogyan a szlovákiai, a délvidéki vagy a kárpátaljai választásokat sem tekinti kizárólag az érintett magyar közösség ügyének a MÁÉRT. Ez az összmagyarság szempontjából, a kárpát-medencei magyarság szempontjából egy fontos megmérettetés.

Orbán Viktorral a találkozónkon átnéztük a jelenleg futó programokat, illetve azokat, amelyekkel készülni lehet a következő évre. Másrészt nyilván szóba került, hogy mit jelent az erdélyi magyarság számára a parlamenti választás. Azt nem tudom, hogy mit fog mondani erről a miniszterelnök a MÁÉRT ülésén, csak azt, hogy a zárónyilatkozatban ez is szerepelni fog.     

A budapesti találkozón meghívta Szatmárnémetibe a magyar miniszterelnököt. Elképzelhető, hogy Orbán Viktor a meghívásnak még a parlamenti választások előtt eleget tesz?

Igen, a magyar kormányfővel még december 11. előtt újra találkozunk Szatmárnémetiben.