IRES-felmérés: a tisztségben levő polgármesterek ismételnek a nagyvárosokban

A nagyobb városokban megőrizhetik tisztségüket a jelenlegi polgármesterek az IRES felmérése szerint. A közvélemény-kutatás bukaresti adataiból következtetni lehet a parlamenti választások előtti politikai erőviszonyokra is.

AZ IRES közvélemény-kutató intézet csütörtökön közzétett eredményeinek ismertetésén túlmenően (amelyek a fővárosi választásokra vonatkozó adatai ugyanazt a képet vetítik elő, amelyet magunk is körvonalaztunk) érdemes a jelentést részletesebben ismertetni és kiegészíteni. Mégpedig azokkal az adatokkal és korrelációkkal, amelyek következtetni engednek a választások utáni politikai helyzetre és az őszi parlamenti választások kilátásaira. Itt azonnal hozzá kell tennünk, hogy megalapozott szakvélemények Gabriela Firea és a PSD még nagyobb arányú győzelmét jósolják, mint az RDS-RCS által működtetett DIGI TV megbízásából készített közvélemény-kutatás. Hatodikán már lehet ellenőrizni az előrejelzéseket.

Az IRES felmérése szerint a megkérdezettek 61 százaléka úgy véli, hogy a fővárosban a dolgok rossz irányban haladnak, s csak 30 százaléka találta rendben lévőnek azokat. (Nem tudni, hogy ez a percepció kizárólag az adminisztrációra, a helyhatóságokra vonatkozik-e, vagy pedig tartalmaz a fővárosban működő fontos intézményekre – államelnöki hivatal, kormány, parlament, ügyészség, bíróság – vonatkozó értékítéletet is.) A legfontosabb adminisztratív gondok, amelyeket a főpolgármesternek meg kell oldania: (tömeg)közlekedés, zsúfoltság; az utcák állapota, szemét(eltakarítás), lég- és környezetszennyeződés; a parkolóhelyek hiánya; a korrupció a helyi közigazgatásban.

Ami a szavazási hajlandóságot illeti, az IRES adatai: a választók 62 százaléka elmegy szavazni, tíz százaléka biztosan nem megy el, a határozatlanok közül 21 százalék valószínűleg mégis elmegy. Ezek szerint meglehetősen magas részvételre lehet számítani, ez is azt mutatja, hogy Bukarestben igenis intenzív kampányozás folyt s a szembenálló felek határozott opciókat váltottak ki. Június 5-én az is elválik, hogy ezek az opciók mennyire (voltak) politikai megalapozottságúak.)

A továbbiakban – megtartva a pártok, alakulatok román elnevezését és az ismétlés kockázatát is vállalva, valamennyire részletekbe menően – íme néhány fontosabb adat.

A biztos szavazók opcióinak megoszlása a főpolgármesteri tisztségre:

  • Gabriela Firea, Alianţa PSD+UNPR 45 százalék,
  • Nicuşor Daniel Dan, USB 25 százalék,
  • Robert-Nicolae Turcescu, PMP 11 százalék,
  • Marian-Cătălin Predoiu, PNL 10 százalék,
  • Cătălin-Ioan Berenghi, független 4 százalék,
  • Daniel-Constantin Barbu, ALDE 2 százalék,
  • Adrian Severin, PDS 2 százalék,
  • Mihai-Bogdan Diaconu, PRU 1 százalék.

A valamennyi beérkezett választ tekintve:

  • Gabriela Firea, Alianţa PSD+UNPR 28 százalék,
  • Nicuşor Daniel Dan, USB 15 százalék,
  • Robert-Nicolae Turcescu, PMP 7 százalék,
  • Marian-Cătălin Predoiu, PNL 6 százalék,
  • Cătălin-Ioan Berenghi, független 2 százalék,
  • Daniel-Constantin Barbu, ALDE 1 százalék,
  • Adrian Severin, PDS 1 százalék,
  • Mihai-Bogdan Diaconu, PRU 1 százalék.

Nem szavaz – 16 százalék, határozatlan – 15 százalék, nem válaszolt - 8 százalék.

Pártpreferenciák, fővárosi tanács:

  • PSD+UNPR – 38 százalék,
  • PNL – 23 százalék,
  • USB – 15 százalék,
  • PMP – 11 százalék,
  • ALDE – 7 százalék,
  • PRU – 2 százalék,
  • PNŢCD – 1 százalék,
  • PDS – 1 százalék,
  • RMDSZ – 1 százalék.

Az IRES telefonhívásos felmérés a május 20. – június 1. periódusban készült 6.628 szavazásra jogosult fővárosi személy megkérdezésével; a megadott hibahatár 1,4 százalék. Valószínű tehát, hogy az állást, amit tükröz, nem lehet megfordítani az urnáknál. (Mint ahogyan az Romániában nem egyszer történt.)

Nagyvárosokban a tisztségben lévők a nyerők

Az IRES közvélemény-kutatása azonban kiterjedt a megyeszékhelyekre is. Általános jelenség, hogy a tisztségben levő polgármesterek ismételnek, még akkor is, ha közben meggyűlt a bajuk az igazságszolgáltatással, ahol pedig ugyanebből az okból nem ismételhetnek, ott az utóduk ugyanabból a pártból jön. A legbiztosabb megyeszékhelyi győztesek:

  • Brassóban George Scripcaru (PNL) – 74 százalék. (Mögötte a PSD jelöltje mindössze hét százalékkal.)
  • Craiován Lia Olguta Vasilescu – 42 százalék. (mögötte a PNL jelöltje nyolc százalékkal.)
  • Kolozsváron Emil Boc (PNL) – 42 százalék. (Mögötte a független Octavian Buzoianu – 17 százalék.)
  • Temesváron Nicolae Robu (PNL) – 38 százalék. (Mögötte a PSD jelöltje mindössze öt százalékkal.)
  • Iaşi-ban Mihai Chirica (PSD) – 31 százalék. (Mögötte a PNL jelöltje Marius Bodea – 12 százalék.)
  • Konstancán Decebal Făgăraş (PSD) – 20 százalék. (Mögötte a PNL jelöltje 13 százalékkal.)

Mindezek alapján országosan a PSD biztos győzelme körvonalazódik, még akkor is, ha Erdélyben a PNL az RMDSZ-szel összevéve megelőzi. Az RMDSZ várhatóan megismétli a négy évvel ezelőtti számszerű eredményt. Hargita és Kovászna biztos, Marosvásárhely és Szatmárnémeti kétesélyes.

Novemberben pedig következik az újabb, még nehezebb, a zavaros politikai helyzetből is adódóan még több tényezős és még több ismeretlenes parlamenti választás – amelynek lebonyolításában már fontos szerepük lesz a most megválasztott tisztségviselőknek. Addig még sok minden változhat, vagy pedig a lényeget tekintve semmi. 

Kapcsolódók

Kimaradt?