Egyedül vagy? A marketing eszközei is segíthetnek a párkeresésben
Valóban marketingesnek feltehető kérdés, hogy miért maradt érintetlenül a polcokon egy bizonyos termék, ezúttal viszont a „Miért vagyok egyedül?” kérdésre hívták meg válaszolni dr. Seer László marketingszakembert, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Intézet adjunktusát a Páratlan sorozat keretén belül. Ő maga is tanult pszichológiát, és jelenleg egyik fő kutatási területe a viselkedési közgazdaság, de kedden este kimondottan marketingesként érkezett előadásra. A középpontba helyezett termék: az egyedülálló fiatal. Ez így hangzásra elég bizarr, de ha párhuzamot vonunk marketinges modellek segítségével, nagyon izgalmas válaszokat kapunk.
Marketing úgy amúgy és a szerelemben
A hallgatóközönségnek intézett kérdésre érkeztek a válaszok: a marketing azt jelenti, hogy jól eladni valamit, elhitetni valamiről, hogy értékes, hogy kell neked. Ez azonban csak egy része az egésznek – világosított föl a szakember: a marketingfolyamat ott kezdődik, hogy piackutatással felmérik a szükségleteket, és az eredményhez igazítva alakítják ki vagy keretezik újra a terméket, a leghangsúlyosabb tulajdonságait, értékeit kidomborítva csomagolják és reklámozzák, hogy a célközönséget elérjék.
Meglepően sokszor elhangzott az előadás során az autentikus kifejezés, a szakember meg is fogalmazta: az igazán jó marketing nem hazugságokra és manipulálásra épít. „Amikor egy ismerős néni megtudta, hogy marketingre iratkoztam, megjegyezte: »pedig én becsületes embernek gondoltalak«. Azóta sokszor éreztem, hogy mentegetőznöm kell. Sajnos vannak szomorú esetek a marketingben, de az egyetemen nem azt tanítják, hogyan hazudjunk.” Hogy mit is jelent akkor a marketinges munka, pontokba szedve sorolta fel az előadó párkapcsolat-analógiákat keresve közben.
Piackutatás a maritális piacon
Általában nem végzünk céltudatos piackutatást, inkább csak éljük az életünket, és véletlenszerűen belebotlunk valakibe, akivel egymás társai tudunk lenni. De ha régóta egyedül vagyunk, érdemes megnézni, nem vagyunk-e rossz helyen, nem kellene-e más piacot keresnünk. „Érdekünk, hogy megkeressük a piacunkat, hiába várunk rá, hogy a piac találjon meg minket” – szögezte le a marketingszakértő. Ha abból indulunk ki, hogy társat szeretnénk, akkor fontos olyan piacot keresni, ahol ez a szükséglet valós, szintén társra vágynak. Miközben kísérletezünk, természetesen mellé is foghatunk: kiderülhet, hogy hiába járunk táncra, mert a többiek rögtön utána hazaszaladnak, vagy már párban érkeznek – ecsetelte az előadó.
De hogyan találjuk meg a megfelelő célcsoportot? Nem biztos, hogy az adatszerzéshez a Facebook a legjobb eszköz, véli Seer László, jobb minél több forrást igénybe venni, és a saját megérzéseinkre, megfigyeléseinkre is figyelni. Említett egy 84 kérdéses tesztet, amit ha egy találkán a felek átbeszélnek, állítólag elég alaposan megismerhetik egymást ahhoz, hogy vagy egymásba szeressenek, vagy egyértelmű váljon, hogy nincs közös jövőjük. Utólag keresgélve egy 36 és egy 101 kérdéses tesztre sikerült csak rábukkanni, hátha ezek is segítenek.
Termékfejlesztés, avagy ismerd meg önmagad
A marketing szakma a terméket a piac szükségletei szerint állítja elő vagy alakítja át, azonban a párkeresésnél ez egyáltalán nem szerencsés, és nem is igazán lehetséges. Megpróbálhatok másnak tűnni a „célcsoport” kedvéért, de egy életen át valószínűleg nem menne, és senkinek nem is lenne jó. A legtöbb, amit tehetek ezen a szinten, hogy igyekszem magamat minél alaposabban megismerni, aztán pedig autentikusan képviselni azt, aki vagyok. Aki jó önismerettel rendelkezik, az általában magabiztosabb, könnyebben megtalálja a saját piacát, sőt még be is vonzza, mert hogy tisztában van a szükségleteivel, az értékeivel, és képes ezeket jól csomagolni.
Mennyit érek önmagamban? Mennyit érek neked?
A marketinges munkafolyamat következő fázisa az árképzés: ezen a szinten határozzák meg a termék árértékét – ezt nyilván nem a termék szabja meg, hanem hozzáértő szakemberek. Párkapcsolati szinten viszont igenis fontos, hogy mi mit gondolunk saját magunkról. Ne adjuk magunkat olcsón. Általában az a jó, ha egészséges önértékelésünk van, és nem kelünk el diszkont áron hetente kétszer, hanem megvárjuk azt a valakit, aki számára igazi értéket jelentünk, és nem akar túladni rajtunk – fejtegette a meghívott. Ő a mi „célcsoportunk”. Ha pedig valaki nem értékel, akkor rossz helyen vagyunk, más piacot kell keresnünk – jelentette ki.
Több a lehetőség, kevesebb a siker
A következő lépés az értékesítési csatornák kiválasztása. Érdekes, hogy ma sokkal több a lehetőség, mégis mintha nehezebben menne a pártalálás – jegyezte meg Seer László. Erről tehet az internet is, ami felkínálja a rejtőzködés kényelmét, de nem pótolja a személyes ismerkedés mélységét. Online társkeresőn adott a lehetőség, hogy egy-két jó tulajdonságot központba helyezzünk hívószóként – akár keresünk, akár saját magunk márkázását végezzük. Ezzel az a baj, hogy csak szegmenseket látunk, nem szembesülünk az összhatással – mondta az előadó. Megkedvelhetünk valakit a Facebookon vagy chaten megmutatott arca miatt, de nagyobb a valószínűsége, hogy csalódni fogunk, amikor idővel előtűnnek a kevésbé tetszetős vonásai is.
„Nehezebb, nagyobb kihívás, de jobb személyesen találkozni, és az első néhány randi összhatására figyelni, az biztosabb” – tanácsolta a pszichológiát is tanult szakember. Aki párra vágyik, annak tehát a legbiztosabb csatorna a személyes ismerkedés. A legjobb, ha olyan emberek közé jár, akik több területen hasonlítanak hozzá – tette hozzá.
Hiába jó a reklám, ha nem őszinte
A reklám az, ami a laikusoknak is egyből bevillan a marketinggel kapcsolatban, és kötődik hozzá a beetetés fogalma is. Seer László azonban óva int attól, hogy olyan márkázással éljen bárki, ami nem fedi a valóságot. „Hosszú távú kapcsolatban az egész emberre van szükség, nagyon fontos az autentikusság” – emelte ki. „Akkor jó egy PR-osnak, ha tényleg csak azzal kell foglalkoznia, hogy kidomborítsa az előnyöket, de nincs rejtegetnivalója a cégének, különben az rengeteg energiát von el” – mindenkinek egyen-egyenként sok energiájába kerül, ha valamit el akar titkolni, párkapcsolaton belül ez egyszerűen nem éri meg, magyarázta.
A mentális könyvelést az idegrendszerünk magától elvégzi, még mielőtt esetleg leülnénk egy kiértékelő ív elé. Tudni kell fogadni azt is, ha visszautasítanak, itt is sokat segít a megfelelő önbizalom: nem kell rögtön azt gondolnom, hogy valami baj van velem, vagy hogy a másik bántani akar engem. Ha létrejön a párkapcsolat, akkor is mérlegelünk, tudattalanul is arra törekszünk ugyanis, hogy a saját előnyeinket maximalizáljuk, és a „költségeinket” minimalizáljuk. Ha viszont nem változtatunk legalább időnként tudatosan ezen a stratégián, magas tranzakciós árat kell majd fizetnünk, mikor tematizálódik egy-egy probléma.
Nem a racionalitás a boldogság kulcsa
Miután évekig megkérdőjelezték munkásságát, egyszer csak 1978-ban közgazdasági Nobel-díjjal tüntették ki Herbert Simont, amiért a korlátozott racionalitás fogalmát megalkotta. Azt állította, hogy az idegrendszerünk nem képes száz százalékig racionálisnak lenni, egyszerűen nem tud minden adatot feldolgozni. Ha csak egy emberhez fűződő kapcsolatunkat akarnánk a legracionálisabban kielemezni, ahhoz is szükségünk lenne pár száz évre.
Különben viselkedés-közgazdasági kutatások igazolják, hogy a túl racionálisan gondolkodó egyének nem annyira vonzók, mint akik mernek néha irracionálisan spontának lenni, vállalják a kockázatot – az sokkal romantikusabb. Ha valaki nagyon racionális hozzáállású, akkor lehet, hogy képes értelmes döntést hozni, de az nem biztos, hogy ugyanakkor optimális lenne. Az elköteleződés például tűnhet irracionálisnak, de bizonyított, hogy egy hosszú távú erős kapcsolat esetén a két idegrendszer hasonul, és hatékonyabban tud problémákat megoldani, sőt az ilyen kapcsolat a boldogság garanciája – állítja elismert tudományos kutatásokra alapozva az előadó.
Persze nem elég pusztán a fentiek tudatában és reményében elköteleződni – jegyezte me Seer László. Könnyen megtörténhet, hogy kellő önismeret hiányában köttetett házasságok felbomlanak, amikor valamelyik vagy mindkét fél jobban megismeri magát, és rájön, hogy nem ezt az életet akarta. Az alapos önismeret azért is jó, mert segít az értelmesnek érzett saját élet kialakításában – mondta az előadó, aki alapító tagja volt 2010-ben a Logoterápia és Egzisztenciaanalízis Nemzetközi Tudományos Egyesületnek, amely Viktor E. Frankle orvos-filozófus elméletén alapszik, aki szerint az ember legmélyebben mindig élete értelmét keresi, és lelkileg csak akkor lehet jól, ha értelmet talál mindennapi teendőiben. A hosszú távú párkapcsolathoz az is szükséges, hogy a benne élőknek legyenek saját, de közös céljaik is, közös értelmes életük.