Kémikus a párválasztásról: Nem lehet kiszagolni az igazit

Mi köze a kémiának a párkapcsolatokhoz, a feromonoknak és neurotranszmittereknek a vonzalom, a szerelemérzés kialakulásához, magyarázható-e kémiailag az egyedüllét, és segít-e a vegyésztudomány a társtalálásban – ilyen kérdéseket tett fel dr. Barabás Réka vegyészmérnök előadásában, a Páratlan sorozat keretében kedden este a Koffer könyv- és kávéboltban.

Hangulatos, közvetlen előadását azzal a megjegyzéssel kezdte a meghívott, hogy a németek, ha úgy érzik, egy hullámhosszon vannak valakivel, azt a kifejezést használják, hogy „Die Chimie stimmt.” (Passzol a kémia.) Túlegyszerűsítés, varázstalanítás lenne azt állítani, hogy a szerelem pusztán kémia, az viszont tény, hogy bizonyos kémiai anyagok, neurotranszmitterek (ingerületátvivő anyagok) és hormonok közrejátszanak a szerelem vibrálásának, rózsaszín szemüveges kábulatának létrejöttében, de a kapcsolat fenntartásának vágyát, a kötődést is segítik.

Szerelemhormonok a szervezetünkben

Az olyan ismertebb boldogsághormonokról, mint a dopamin, endorfin, szerotonin, oxitocin, és az olyan kevésbé ismertről is, mint a gamma-amino-vajsav (GABA) az előadó elmondta, hogy miért felelősek a szervezetünkben. Utóbbinak szorongásoldó hatása van kis mennyiségben, nagy menyiségben altató jellegű. A szerotoninnak is köze van az alvás szabályozásához, emellett az étvágyunk, a hangulatunk, empátiakészségünk is tőle függ – a szerelmeseknek megemelkedik a szerotoninszintjük, és a kedves jelenlétében észre sem veszik, hogy enniük vagy aludniuk kellene, egyetlen szükségletük, hogy együtt lehessenek.

Tudományos kutatások bizonyították azt is, hogy a szerelmesek szervezetében nagyobb mennyiségben van jelen oxitocin. Nem csoda, hiszen már egy igazi, hosszú, szoros ölelés alatt is termelődik, orgazmus során pedig mindkét félnél kimutathatóan megemelkedik az oxitocinszint. Ez a hormon egyszerre fokozza a bizalmat, és csökkenti a félelmet. A dopamin és az endorfin akkor aktiválódik, amikor esetleges félelmeinken túllépve, saját határainkat próbálgatva cselekszünk, és motiváltnak érezzük magunkat, jutalmazásra számítunk. Az endorfin hatása alatt euforikus érzés árasztja el az embert, a hormon akkor szabadul fel, amikor egyszer csak megszűnik az elviselhetetlennek tűnő állapot (ezt például sportolók is szokták tapasztalni kemény edzésekkor).

A szerelem tehát hormonális változást is jelent, ahogy Pál Ferenc atya fogalmaz egy az előadáson részben bejátszott YouTube-videón (Mitől igazi az igazi): „enyhe kábítószeres befolyásoltság alatt vagyok”. „És ez rendben is van” – mondja az atya, hiszen a mi kultúránkban a tartós kapcsolatot a „szerelemihletettségre” alapozzuk, és a hormonok besegítenek, rivaldafénybe helyeznek egy különlegesnek látott valakit a tömegből. Aztán a nagy „hormonális bumm” fokozatosan hanyatlani kezd, de addigra már eléggé megismeri a két ember egymást ahhoz, hogy van-e helyük egymás mellett, a lángoláson kívül összekötheti-e még őket valami.

Dr. Pándy Mária szexológus is állítja – hivatkozott rá az előadó –, hogy a szerelem tényleg vak, olyan értelemben, hogy beszűkíti a látásunkat, elrejti előlünk a csodálatosnak tűnő lény hibáit, aminek pozitív hozadéka, hogy késszé teszi a feleket a tartós kapcsolatra. A vélemények megoszlanak arról, hogy a rózsaszín szemüveg mikor koppan le végképp, de átlagosan másfél évet lehet számolni. Vannak viszont, akik rettegnek a rózsaszín szemüvegtől, miközben persze vágynak szerelmi kapcsolatra, intimitásra, de mégis elmenekülnek a bódító érzésétől, mert félnek, hogy elveszítik a kontrollt – pedig ha ilyenkor nem hátrálnának meg, minimum egy kis dopamin felszabadulna, világított rá a központi, „Miért vagyok egyedül?” kérdés egyik vetületére az előadó.

Dr. Helen Fischer antropológus négy típusba sorolta a szerelmeseket aszerint, hogy melyik neurotranszmitter vagy hormon domináns a szervezetükben: felfedezők (dopamin), építészek (szerotonin), rendezők (ösztrogén), tárgyalók (tesztoszteron). A felfedezők mindig valami újat keresnek, sokkal nehezebb hűségesnek maradniuk, mint az építészeknek, akik nyugodtabb vérmérsékletűek, hűséges típusúak. A magas ösztrogénszint gazdag képzelőerőt és kiváló társas készségeket eredményez, akire azonban inkább a tesztoszteron túlsúlya jellemző, az többnyire határozott és gyakran keményfejű.

Bevonzhatjuk feromonokkal az igazit?

Először az 1930-as években kezdenek beszélni a feromonról, az élőlények által kibocsátott természetes szaganyagról, amely megnevezése a viselkedés és a hormon szó összeolvasztásából keletkezett, hatásuk az állatvilágban ismertebb: területmegjelölésre, társfelismerésre, nemi érdeklődés jelzésére használják. Emberekkel is végeztek érdekes kísérleteket, de ezek nem relevánsak – húzta alá a kémikus. Felidézett az előadó egy kísérletet, amely során férfiak izzadt pólóit szagoltatták női alanyokkal, és azt állapították meg, hogy a nők az édesapjukéval nem azonos, de ahhoz hasonló szagú pólókat választottak ki.

Ebből viszont ne vonjunk le messzemenő következtetéseket – figyelmeztetett a meghívott. Valóban igaz, hogy ha valakinek undorodunk a testszagától, az akadály lehet a kapcsolatra lépésben, illetve jó az, ha szeretjük a párunk illatát, de a vonzalom kialakulásában messze nem bírnak olyan jelentőséggel a feromonok az embereknél - hiába minden reklám a feromontartalmú dezodorokról -, mint például a hangyáknál, ahol a hímek a feromont megérezve tömegesen rohanják le a nőstényt – magyarázta Barabás Réka. A minimum az egérkísérlet lenne, de definíció szerinti humán feromonokat még egyáltalán nem is sikerült beazonosítani – szögezte le az előadó.

Engedjünk teret a belső oxitocin-termelődésnek!

Felvázolt még egy izgalmas kutatást a meghívott vegyészmérnök: azt vizsgálták, vajon ha a szerelem megélésekor boldogsághormonok szabadulnak fel, akkor az összetört szívet lehetne-e ezeknek a hormonoknak a szervezetbe juttatásával gyógyítani? Végül abban állapodtak meg, hogy nem javasolják oxitocin- vagy dopamintabletták szedését, ugyanis ha nem maga a szervezet állítja elő ezeket az anyagokat, hanem kívülről kerülnek be, közel sem ugyanolyan a hatásuk, sőt még veszélyes is lehet. Inkább azt javasolják a szerelmi bánattól szenvedőknek, hogy ne zárkózzanak be fájdalmukba, menjenek társaságba, beszélgessenek a barátaikkal, ismerkedjenek új emberekkel, nyissanak mások felé, attól belülről fog felszabadulni oxitocin, és hamarosan jobban érzik majd magukat.

Tudományosan bizonyított, hogy a kommunikáció hormonális változást hoz a szervezetbe, amikor nyitok, az nem csak a másiknak jó, hanem bennem is olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek boldogságérzetet nyújtanak – összegezte Barabás Réka, aki arra biztatott mindenkit: ne féljünk a kapcsolatoktól, ami veszélyes, az az elszigetelődés. Az előadást kísérő utolsó dián ez a zárógondolat állt: sok jó kapcsolat – magas oxitocinszint. A hangfelvétel az Agnus Rádió jóvoltából a YouTube-on is meghallgatható, a rádió élőben közvetíti az előadásokat.

Barabás Réka vegyészmérnök minden előadására magával visz egy adománydobozt, hogy havonta támogathasson kárpátaljai családokat az összegyűlt pénzből. Az aktuális adagból 155 lej hiányzott még, ami kedd este össze is gyűlt: a dobozba került 140 lejt a számláló húszpluszosok felpótolták. A soron következő április 19-i előadásra, amely meghívottja dr. Seer László marketingszakértő, szintén szeretettel hívja a Húszplusz Közösség főleg a húszas éveik vége felé járó és a harmincasként egyedülálló érdeklődőket. A belépő: egy ital vásárlása a helyszínen. A szervezőcsapat hátterében álló bibliaórás tevékenységébe vasárnap 17 órától lehet bekapcsolódni a Bulgária-telepi református templomban.
banner_IQYcRuKP_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_300x250.png
banner_C0oT6SvR_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_970x250.png
banner_M68UqZcM_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_728x90.png

Kapcsolódók

Kimaradt?