Több országban, többek között Nagy-Britanniában, Dániában és Romániában is kiálltak a menekültek mellett a Szolidaritás Napján, szombaton. Európa több országában vasárnap is szolidaritási megmozdulások várhatók. 

Romániában Kolozsvár, Bukarest és Temesvár csatlakozott az akcióhoz. A résztvevők humánus eljárást kértek a menekültek számára, szolidaritáson alapuló közös menekültpolitikát, és felkérték a kormányt, Románia fogadja be azokat, akik rászorulnak.

Kolozsváron pár tucat résztvevő vonult ki a Főtérre, ahol krumplipaprikást főztek, és az arra járók között szétosztották. Így demonstrálták, hogy a kolozsváriak között biztosan lesz olyan, aki nem fordul el, ha segítséget kell nyújtani.

A határ menti városban, Temesváron adománygyűjtési akciót hirdettek azok számára, akik menekültként áthaladnak Szerbián és Magyarországon. Jó állapotban lévő ruhát, tartós élelmiszert (disznóhúsmentes konzerveket, kekszet, aszalt gyümölcsöket, olajos magvakat stb), vizet kis kiszerelésű palackokban, takarókat, és pelenkát, nedves törlőkendőt lehet adományozni egyebek mellett. Itt lehet megnézni, hol fogadják az adományokat. 

Bukarestben már többen mentek ki a térre, mint Kolozsváron. 

Budapesten is csatlakoztak

Európai szolidaritáson alapuló közös menekültpolitika kidolgozásáért, valamint egy Nyugat-Európába vezető magyarországi tranzitfolyosó kialakításáért kezdett tüntetést a Migráns Szolidaritás Csoport (Migszol) Budapesten, a Keleti pályaudvar előtt.

Az eseményre megfogalmazott felhívásukban többek között követelték, hogy "senkit ne deportáljanak" Szerbiába.

A szervezők a tüntetés elején több nyelven, a magyar mellett például angolul és arabul is köszöntötték a demonstráció több száz részvevőjét.

Londonban nagyvonalúbb intézkedéseket kérnek

Londonban a kormánytól még nagyvonalúbb intézkedéseket kértek a menekültek javára. A tüntetésen olyan politikusok is bejelentették részvételüket, mint Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt új vezetője is.

Hétfőn a brit kormány közölte, hogy Nagy-Britannia 20 ezer szíriai menekültet fogad a következő öt évben. David Cameron kijelentette: Nagy-Britannia az Európai Unió többi országával együtt tesz eleget a válságból ráháruló feladatoknak.

Mivel azonban London nem része a belső EU-határokat lebontó schengeni rendszernek, sem a menekültek közös elosztását célzó EU-kezdeményezésnek, lehetősége van arra, hogy maga határozza meg, miként cselekszik. Ennek alapján Nagy-Britannia közvetlenül a Szíria környéki menekülttáborokból, valamint Törökország, Jordánia és Libanon "egyéb helyszíneiről" telepíti át a menekülteket - mondta a brit kormányfő.

Cameron szerint ennek az a célja, hogy a befogadott menekülők közvetlen, biztonságos úton jussanak el Nagy-Britanniába, és ne kelljen segítség nélkül vállalkozniuk az Európába vezető veszélyes utazásra, amely már eddig is rengeteg emberéletet követelt.

Hozzátette: London az ENSZ menekültügyi főbiztosságának kipróbált eljárásrendjét alkalmazva választja ki az áttelepítendő menekülteket, akiknek nagy-britanniai érkezésük után a brit kormány öt évre szóló, úgynevezett humanitárius védelmi státust nyújtó vízumot állít ki.

A brit kormány 100 millió fonttal több mint egymilliárd fontra emelte a szíriai konfliktus következményeitől szenvedők megsegítésére szánt segélyt. A pótlólagos összegből 40 millió fontot Törökország, Jordánia és Libanon kap. Libanon lakosságának immár a negyede szíriai menekültekből áll - hangsúlyozta a brit kormányfő.

Hozzátette: az egymilliárd fontot meghaladó segélyprogram a legnagyobb, amelyet Nagy-Britannia humanitárius válsághelyzetekben valaha is összeállított, és a brit kormány a szíriai menekülteknek sokkal több segítséget nyújt, mint bármely más európai ország.

Koppenhágában ezrek vonultak utcára

Koppenhágában körülbelül 30 ezren tüntettek a menekültek mellett. Nehezményezték, hogy Dánia vezetés elzárkózik a menekültek elől, és az ország csupán száz menekültet fogad be Németországból.

Az elmúlt napokban körülbelül 3200 menekült érkezett Dániába, ami jelentős felfordulást okozott az egyébként nyugalmas és rendezett királyságban - írja az Index. A menekültek jelentős részének esze ágában sincs Dániában maradni: Svédországba igyekeznek, ami a magyaréhoz hasonló dilemmák elé állítja a jobboldali populista dán kormányt.

Dánia egy ideje már mindent megtesz azért, hogy ne legyen kívánatos célpont a menekültek számára. A szíriai menekültek áradatát azzal akarták csökkenteni, hogy bevezettek egy új, rövidebb ideig érvényes tartózkodási engedélyt, amelyet olyan menekülteknek adnak, akik ugyan polgárháború elől menekülnek, de őket személy szerint nem üldözték. Ezen kívül megváltoztatták, bonyolultabbá tették a családegyesítés folyamatát, és közel a felére csökkentették az újonnan érkező menekülteknek járó juttatásokat is. Ezekről a szigorításokról arab nyelvű hirdetéseket jelentettek meg, hogy a hírük eljusson a célcsoporthoz is.

Mindeközben a svédek nem igazán ijedtek meg a várható menekülthullámtól, sőt, a szíriai menekülteknek állandó tartózkodási engedélyt ajánlottak fel. De nem csak ezért vágynak a menekültek Svédországba Dánia helyett. A népességéhez viszonyítva a 9,5 milliós Svédország minden más EU-s országnál több menekültet fogad be, tavaly például több mint 33 ezer embernek adtak menedékjogot, miközben az 5,4 milliós Dánia csak hatezernek (a magyar számokhoz képest persze még ez is elképesztően magas).

Mivel ilyen sok menekültet fogadnak, a mostani hullámból nagyon sok embernek élnek már rokonai Svédországban, ami szintén nyomós ok a Svédországba költözés mellett, nem beszélve arról, hogy a svédek minden más európai országnál nagylelkűbbek a menekülteknek nyújtott juttatásokkal. Az országba érkező menedékkérőket szinte rögtön lakásokban helyezik el, és havi minimum 71 ezer forintnak megfelelő támogatást is adnak nekik, ha pedig megkapták a menedékjogot, ingyen nyelvórára járhatnak és havi 211 ezer forintos álláskeresési támogatást kapnak.

A dán kormány egyébként ennél nem sokkal kevésbé nagylelkű, hiszen még a 45 százalékkal csökkentett integrációs támogatás is havi 248 ezer forint az egyedülálló férfiaknak, a családoknak pedig ennél is több. Az utóbbi hónapok kifejezetten menekültellenes retorikája és intézkedései miatt azonban a menekültek között gyorsan terjed az a hír, hogy Dániában nem látják őket szívesen, így eggyel több okuk van tovább állni Svédországba.

Varsóban, Pozsonyban és Prágában ellentüntetést tartottak.