Elképesztő mélyponton a magyar-osztrák barátság

Az osztrák kancellár viselkedése és nyilatkozata teljes mértékben méltatlan egy XXI. századi európai vezető politikushoz - reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Werner Faymann osztrák kancellár szavaira, amelyek szombaton jelentek meg a Der Spiegel című német hírmagazinban. 

A Kvóta nélkül nem megy címmel közölt interjúban Werner Faymann élesen bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt. Az osztrák kancellár kijelentette: "Orbán felelőtlenül cselekszik, amikor mindenkit gazdasági menekültnek nyilvánít" és "tudatosan az elrettentés politikáját alkalmazza". "Kontinensünk legsötétebb korszakának emlékét idézi", amikor menekülteket vonatra helyeznek abban a hitben, hogy "teljesen máshova" fognak majd utazni - jelentette ki Werner Faymann.

Szijjártó Péter az MTI-nek telefonon elmondta: a kancellár hetek óta "hazugságkampányt" folytat Magyarországgal szemben és az állításai minden alapot nélkülöznek, hiszen az ország minden uniós jogszabályt betart és egy hatékony közös európai megoldást keres a bevándorlási válságra. Ezt éppen az nehezít meg, hogy vannak a kancellárhoz hasonló politikusok, akik felelőtlen nyilatkozatokkal hamis illúziókat és alaptalan álmokat keltenek a gazdasági bevándorlókban - fűzte hozzá.   

A tárcavezető kijelentette: Werner Faymann "ámokfutása" mostanra minden tűréshatáron túlmegy; ez voltaképpen a saját alkalmatlanságának a leplezése. Szijjártó Péter szerint valószínűleg a belpolitikai haszonszerzés reményében fogalmazott meg a kancellár "esztelen" rágalmakat. "Ezt mi a leghatározottabban visszautasítjuk és kikérjük magunknak" - hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Werner Faymann: "kvóta nélkül nem megy"

A Kvóta nélkül nem megy címmel közölt interjúban arra a kérdésre, igaza van-e Orbán Viktornak abban, hogy részben Németországot terheli a felelősség a menekültválságért, Werner Faymann azt mondta, hogy éppen ellenkezőleg, Angela Merkel nagyfokú felelősségtudatról tett tanúbizonyságot, és a legtöbb uniós tagországgal ellentétben Németország, Ausztria és Svédország "elismeri, hogy vannak háborús menekültek", és kiáll a menedékhez fűződő jog mellett.

Az osztrák kancellár hozzátette: "Orbán felelőtlenül cselekszik, amikor mindenkit gazdasági menekültnek nyilvánít", és "tudatosan az elrettentés politikáját alkalmazza". "Kontinensünk legsötétebb korszakának emlékét idézi", amikor menekülteket vonatra helyeznek abban a hitben, hogy "teljesen máshova" fognak majd utazni - jelentette ki Werner Faymann.

Az osztrák kormány 75 millió eurót szán a menekültek integrációjára - jelentették be a pénteken tartott kormányülés után. Werner Faymann osztrák kancellár szerint Ausztria elég erős ahhoz, hogy megoldja a kialakult helyzetet. A kancellár ígéretet tett arra, hogy október közepéig minden alapellátásra jogosult menedékkérőnek biztos szállást biztosítanak, nem kell sátorban aludniuk. A tervek szerint sátrakat csak rövid ideig tartó vészhelyzet esetén állítanak fel. Jelenleg 2300 alapellátásban részesülő menedékkérő kapott sátrakban elhelyezést Ausztriában. A kancellár megköszönte a segítők, a rendőrség és a civil szervezetek munkáját, valamint bejelentette, hogy a menekültek szállításának irányítását a hadsereg fogja végezni a vezérkari főnök vezetésével. Az integrációs program lehetővé teszi, hogy a menekültek szakmát tanuljanak, lehetőség szerint olyat, amely ágazatban munkaerőhiány van. Az elképzelések szerint ötezer menedékkérő kezdhetné el tanulmányait, jelenleg még csupán száz tanonchely áll rendelkezésre.

Arra a felvetésre, hogy az osztrák belügyminiszter júniusban utasításba adta, hogy egyelőre ne dolgozzanak fel több menedékjogi kérelmet, az osztrák szociáldemokrata párt (SPÖ) politikusa elmondta, senki nem számított arra, hogy ennyire magasra emelkedik a menekültek száma. 

Hozzátette: "a dublini rendszer alapján az olyan országok, mint Magyarország kötelesek lennének megvédeni az EU külső határát, regisztrálni valamennyi menekültet és megvizsgálni, van-e joguk menedékre". 

Kifejtette: eddig nagyjából 150 ezer ember érkezett Magyarországra, de a befogadóállomásokon csak néhány ezer embernek van hely, és "mindazok, akik továbbutaztak, arról számolnak be, hogy szinte semmit nem kaptak enni és nagyon rossz volt az orvosi ellátás".

A menekültkvótákról elmondta: a támogatók száma növekedik, de még nincs biztos többség a javaslat mellett. Egyes országok, mint például Magyarország "úgy tesznek, mintha Dublin működne", és "Orbán kerítést épít a szerb határra, de nem mondja meg, hol helyezzük el mindazokat, akiknek van joguk menedékre".

Hozzátette: meg kell akadályozni, hogy végül azok "nyerjenek", akik kivonják magukat a terhek viselése alól.

Arra a felvetésre, hogy sok kelet-európai kormány azt állítja, túlterhelné a társadalmat muzulmán vallású emberek tömeges bevándorlása, az osztrák kancellár kijelentette: "az emberi jogok felosztása vallások szerint elviselhetetlen".

Arra a kérdésre, elképzelhető-e a kvótaszabályok áterőltetése az EU-ban többségi döntéssel, Werner Faymannn elmondta, amennyiben a kvóták ellenzői nem hajlandóak kompromisszumra, meg kell próbálni minősített többséggel elfogadtatni a kezdeményezést, és "el kell gondolkodnunk szankciókról", például támogatáscsökkentéséről a strukturális alapok esetében, amelyek forrásaiból mindenekelőtt a kelet-európai tagállamok profitálnak.

"Minden összefügg mindennel" - jegyezte meg arra a felvetésre, hogy a kelet-európaiak szerint a két ügynek nincs köze egymáshoz. Hozzátette: joggal sújtják büntetéssel a stabilitási és növekedési paktum előírásait megsértő tagállamokat, és ehhez hasonlóan a menekültválság megoldáshoz is büntetésekre lesz szükség a szolidaritást megsértő tagállamok ellen.

Ezt üzeni Orbán Európa vezetőinek

Ezért épít Magyarország kerítést a menekültek ellen címmel közölt szombaton interjút Orbán Viktor miniszterelnökkel a Bild című német lap. A magyar kormányfő természetesnek nevezte az együttérzést a migránsokkal, de azt is mondta, hogy az együttérzés nem elég. "Cselekednünk kell" - jelentette ki.

Arra a kérdésre, mit érzett a tengerparton fekvő halott kisfiúról készült felvételeket látva, a miniszterelnök elmondta: megrázó élmény volt, minden emberélet elvesztése tragédia. Ugyanakkor a szülőkre is gondolt, akik egy Szírián kívüli, biztonságos menekülttáborból indultak el, és kockáztatták saját maguk és gyermekeik életét. 

Hozzátette: az út veszélyeit "nem tudjuk magunka vállalni", ezért "jobb lenne, ha nem jönnének ide".

Magyarországon "felkelést" eredményezett a német döntés, hogy a migránsokat beengedik Németországba - válaszolta arra a kérdésre, hogy a menekültválság mennyiben tekinthető német problémának. Korábban a magyar hatóságok kézben tartották a helyzetet, amikor viszont Berlin bejelentette, hogy az uniós szabályokat átmenetileg hatályon helyezik, kitört a káosz - jelentette ki. 

"Ez történik akkor, ha nem tartják be a szabályokat" - tette hozzá. 

Az 1989-es határnyitásról szólva rámutatott, hogy az NDK-s menekültek nem illegálisan tartózkodtak Magyarországon, "nem fütyültek a magyar törvényekre", a magyarok pedig önszántukból nyitották meg előttük a határt. Most viszont "idegenek törik át a határainkat" - mondta a kormányfő, kiemelve: "a kommunizmus kerítése ellenünk irányult", viszont "az a kerítés, amelyet most építünk, értünk van".

"Csak azt mondhatom: itt állok és nem tehetek másként" - válaszolta arra a kérdésre, milyen érzés Európa legfőbb gazfickójának szerepében lenni. A magyarok garantálják, hogy az "európaiak szabadon mozoghatnak és a határaik védettek" - szögezte le.

Orbán Viktor kifejtette: a migránsokat az embercsempészek és az uniós politikusok is becsapják, mind azt ígérik, jobb életük lesz és maradhatnak akkor is, amikor a hazájukban béke lesz, de megtapasztalják, hogy a "méz, amely Németországban folyik, kicsit kevésbé édes, mint remélték", és az életszínvonalat a teljesítmény határozza meg, nem az igények.

Arra a kérdésre, látta-e személyesen a Keleti pályaudvaron kialakult nyomort, azt mondta: járt ott, de nem ment be.

"Valószínűleg nem én vagyok a migránsok kedvence, de a politikámat sem egy fotó időhorizontján mérem" - reagált arra a kérdésre, hogy lehetne-e olyan szelfit készíteni, amelyet Angela Merkel német kancellár készített menekültekkel. Orbán Viktor befogadna otthonába egy menekült családot, "ha az a migránsoknál nem bátorításként hatna, hogy jöjjenek hozzánk Európába".

Elkezdődött az ideiglenes biztonsági határzár hiányzó szakaszának építése szombat délelőtt a Horgos-Szeged vasútvonalnál, ahol a sínek keresztezik a magyar-szerb országhatárt - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója. Az elmúlt hetekben a Magyarországra érkező menekültek többsége itt lépte át a zöldhatárt. A vasútvonal a vajdasági Horgos és a Csongrád megyei Röszke állomása közötti szakaszán már augusztus második felében leállították a forgalmat. A sínek közelében már mindkét irányban elkészült a gyorstelepítésű drótakadály és a napokban befejezték a kerítés építését is. Mintegy 40 méteres szakasz az, ahol minden akadály nélkül átjárható a zöldhatár. Ide szombaton délelőtt fogvatartottak büntetés-végrehajtási őrök felügyelete mellett tíz olyan horganyzott acél oszlopot állítottak föl, melyet másutt is használnak a határzár építéséhez. A sínek két szélén egy tízméteres szakasz maradt, ahova cölöpverő géppel nem helyeztek el oszlopokat, ide a napokban vasúti kapu kerül, amely megnyitható lesz, ha újraindul majd a vasúti forgalom.

Arra a felvetésre, hova menjen a sok menekült, miután jövő kedden lezárulnak Magyarország határai, a miniszterelnök kijelentette: vissza, "oda ahonnan jöttek", ugyanis nem háborús övezetből érkező emberekről van szó, nem veszély elől menekülnek és nem azért jönnek Európába, mert biztonságot keresnek, hanem mert jobb, talán német, talán svéd életet akarnak.

De "a jobb élethez nem fűződik alapvető jog, csak a biztonsághoz és az emberi méltósághoz" - húzta alá Orbán Viktor. A európai vezetők "pillanatnyilag álomvilágban élnek", és "fogalmuk sincs" a veszélyekről, hiszen az "utánpótlás végtelen", és ha "mindenkit beengedünk, Európa megsemmisül".

E helyett van egy terv, amelyet a kormányfő a következő uniós csúcson mutat be. Ennek része a Szíria körüli országok jelentős pénzügyi támogatása. Különösen Törökország teljesítménye rendkívüli a menekültkérdésben - mondta a miniszterelnök, megjegyezve: hetente kellene misét mondani Recep Tayyip Erdogan török államfőnek. "Nem hagyhatjuk cserben az olyan államokat, mint Törökország, és nem lehetünk fukarok". 

Hozzátette: az uniós befizetéseket egy százalékkal növelni, a közös költségvetés egyéb célokat szolgáló kiadásait egy százalékkal csökkenteni kellene, az így keletkező forrásokat pedig a Szíriával szomszédos államok támogatására lehetne fordítani. Amennyiben még több pénzre van szükség, "megemeljük a segélyt, egészen addig, amíg elapad a menekültáradat" - fejtette ki Orbán Viktor.

Az Európában lévő menekültekről úgy vélekedett: "közülük senki nem akar visszamenni; attól tartok, mind itt maradnak". 

Orbán Viktor szerint a menekültkvótáknak akkor van értelmük, ha zárva vannak a határok, különben nem tudni, hány embert kell elosztani. Az pedig "illúzió", hogy a kvóták alapján például Észtországban vagy Portugáliában elhelyezett emberek a helyükön maradnak, ha Németországba akarnak menni.

Még senkit nem büntettek meg az uniós jog betartásáért - reagált arra, kitart-e a kvóták elutasítása mellett, ha az EU szankciókkal fenyeget. Brüsszelnek inkább Görögországra kellene nagyobb nyomást gyakorolnia, mert évek óta nem védi uniós külső határát - tette hozzá, hangsúlyozva: "nem is lenne az egész menekültválság, ha Görögország eleget tenne kötelezettségeinek".
 
Az iszlamizáció veszélyéről szólva kiemelte, hogy tiszteli az iszlámot, de a bevándorlás révén a belátható jövőben többségben lesznek a muzulmánok Európában, és ha Európa "megengedi a kultúrák versengését, akkor a keresztények fognak veszíteni".

Úgy vélte: ezek a tények, "az egyetlen kiút" pedig az Európát keresztény kultúraként megőrizni vágyók számára az, hogy nem engednek be mindig egyre több muzulmánt.

A menekültválságot kiváltó szíriai polgárháború lezárásának esélyeiről szólva kiemelte, hogy a konfliktus megoldásához egy szövetségre van szükség, amelynek összeállításához az Egyesült Államoknak és Oroszországnak dűlőre kell jutniuk egymással.

Kapcsolódók

Kimaradt?