best of elnökválasztás koalíció igazságszolgáltatás

2025: megszorítások és koalíciós viták követték a fordulatos elnökválasztást  

Pataky István
Pataky István

Óriási fordulattal zárult az idei, újra kiírt elnökválasztás. Bár az első forduló után George Simion előnye behozhatatlannak tűnt, Nicușor Dan végül magabiztosan nyerte a döntő menetet. Tüntetések, megszorítások, vádemelés Călin Georgescu exjelölt ellen, Ion Iliescu halála, s botrány az igazságszolgáltatási rendszeren belül: 2025 sem sorolható a romániai politikai élet nyugodt évei közé.         

A 2024-es érvénytelenített elnökválasztás után január végén a kormány megerősíti, hogy 2025. május 4-én és 18-án új elnökválasztást tartanak, és a hatóságok szigorú szabályokat vezetnek be a közösségi médiában folytatott kampányhirdetésekre a külső beavatkozások megelőzése érdekében. Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere újfent megerősítette, hogy harcba száll májusban az államfőválasztásokon.

Márciusban tüntetések zajlanak Bukarestben. A demonstrációkat az ultranacionalisa pártok és Călin Georgescu támogatói szervezik; a kormány lemondását követelik, és az előző szavazás érvénytelenítése miatti elégedetlenségüknek adnak hangot. Az alkotmánybíróság elutasítja az exjelölt fellebbezését a jelöltállítási tilalommal kapcsolatban, így hatályos marad az új választásokon való részvételének blokkolása. Călin Georgescu ellen július 2-án vádat emelt a legfőbb ügyészség népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért és háborús bűncselekményekért elítélt személyek kultuszának nyilvános népszerűsítése, valamint fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő nézetek és tanok nyilvános népszerűsítésének folytatólagosan elkövetett bűncselekménye miatt.

Áprilisban felpörög az elnökválasztási kampány. Elemzők szerint Nicușor Dan a rendszerellenes üzenetekre épít, s elsősorban az Európa-barát szavazókat célozza meg. Azokra számít, akik elégedetlenek a jelenlegi politikai elittel, de támogatják a demokratikus és nyugati értékeket. Az igazi verseny Nicușor Dan és Crin Antonescu között zajlik a második fordulóba való bejutásért.

Május 4-én tartják az elnökválasztás első fordulóját. Ezt követően felerősödnek a politikai feszültségek. Marcel Ciolacu miniszterelnök lemond, a PSD kilép a kormányból, Cătălin Predoiu pedig ügyvivő miniszterelnök lesz. George Simion előnye behozhatatlannak tűnik, Nicușor Dan nagy csatára készül. 

Az elnökválasztás második fordulójában, május 18-án Nicușor Dan legyőzi George Simiont. Egy héttel később az új államfő tárgyalásokat kezdeményez egy úgynevezett Európa-barát koalícós kormány megalakításáról. A legnagyobb kérdés az, hogy a PSD belép-e a kormányba, vagy ellenzékbe vonul. A PNL kitart Ilie Bolojan miniszterelnök-jelöltsége mellett.

Június 23-án a parlament megszavazza az új PNL–PSD–USR–RMDSZ koalícióra épülő kormányt, élén Ilie Bolojan miniszterelnökkel. A négy párt megállapodása alapján a kormányfői posztot rotálják, azaz 2027 nyarán a PSD jelöltje veszi át a kormányrudat. Bolojan megszorításokat és reformot ígér, az RMDSZ két miniszterrel és egy miniszterelnök-helyettessel vesz részt a kabinetben.  

A Marcel Ciolacu kormányzása alatt kialakult súlyos költségvetési hiány és az elnökválasztási kudarc miatt a PSD válságos időszakot él meg. A kiútkeresés már elkezdődött, de egyelőre csak a belső viták érzékelhetők, a megoldások kevésbé. A PSD ideiglenes elnöke, Sorin Grindeanu közölte: a párt következő kongresszusát „nagy valószínűséggel idén ősszel” tartják. Kiemelte, hogy a vezetéssel kapcsolatos kérdések tisztázásán túl, a pártnak a politikai doktrinára, az identitásra kell összpontosítania. 

Augusztus 5-én, 95 éves korában meghalt Ion Iliescu. Halála nagy társadalmi és politikai vitákat indított el az egykori államfő szerepéről, megítéléséről. Milyen módon határozta meg a Ceaușescu-korszak egyik ismert figurája az 1989 decemberi forradalmi eseményeket? Miként alakította a 90-es évek zűrzavaros folyamatait? 

Október 10-én tartotta 17. kongresszusát az RMDSZ a a Kolozs megyei Zsukiménesen. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszédében úgy fogalmazott: „a kongresszus legfontosabb célja, hogy egy új fejezetet nyissunk, beszéljünk a jövőről, az előttünk álló feladatokról”. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is részt vesz a rendezvényen, szerinte az RMDSZ Bukarestben a stabilitás és a józan ész, Budapesten a meghízható partner, Brüsszelben a magyar érdekek képviselője. Ilie Bolojan, Románia miniszterelnöke is elismerően beszélt az RMDSZ-ről. Sorin Grindeanu, a PSD ügyvivő elnöke kivonult a teremből a székely himnusz felcsendülésekor.

Az alkotmánybíróság október 20-án elfogadta a Legfelsőbb Semmítőszék (ICCJ) alkotmányossági kifogását a szolgálati nyugdíjakról szóló törvénymódosítás ellen, amely korlátozta volna a bírói nyugdíjak szintjét és emelte volna a nyugdíjkorhatárt. Ha vannak olyan témák, amelyekben a koalíció maga mögött tudhatja a társadalom támogatását, akkor ezek között az első helyen az igazságszolgáltatásban érvényesülő nyugdíjkorhatárnak a megemelése, illetve a specialis nyugdíjak korlátozása áll – mondta a Maszolnak Kelemen Hunor.

November 7-én  Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökévé választották a küldöttek Sorin Grindeanut az alakulat tisztújító kongresszusán. A politikus azt mondta, olyan pártot szeretne, amelyik „megadja az alaphangot”, megoldásokat nyújt és valódi reményt kínál a választóknak.Kijelentette, hogy a PSD az „emberek és a vállalkozók” pártja lesz. „Mától a PSD ismét a nép pártja. A románoké. Mindenkié. A mai naptól kezdve a PSD ismét az összes nemezedék, a középosztály és valamennyi romániai család pártja” – szögezte le.

Óriási feszültségekkel zárta az évet a kormánykoalíció. A PSD és az USR közötti ellentét kibékíthetetlennek tűnik, mindennaposak az éles hangú üzengetések. Eközben az AUR egyedül uralja az ellenzéki térfelet, zavartalanul, s egyre hangosabban igyekszik kihasználni a hatalmon lévők belháborúját és a megszorítások miatti lakossági elégedetlenséget.

Súlyos problémákkal küzd a román igazságszolgáltatás, derül ki a Recorder által készített, december 9-én közölt kétórás dokumentumfilmből. Az oknyomozó riport a rendszer egyes szereplőitől származó tanúvallomásokra épül, s feltárja, hogy az elmúlt években a korrupciós ügyeket módszeresen „elsüllyesztik”, s az állam bizonyos struktúráit érintő nyomozásokat lezárják. Radu Marinescu igazságügyi miniszter egyelőre hárítja a felelősséget, Lia Savonea, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint lejárató kampány zajlik. Nicuşor Dan államelnök december 21-én  bejelentette, hogy január elején referendumot kezdeményez a bírák és ügyészek körében a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot (CSM) illetően.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
Pataky István
Pataky István összes cikk

Kapcsolódók

Kimaradt?