Ha vannak olyan témák, amelyekben a koalíció maga mögött tudhatja a társadalom támogatását, akkor ezek között az első helyen az igazságszolgáltatásban érvényesülő nyugdíjkorhatárnak a megemelése, illetve a specialis nyugdíjak korlátozása áll – mondta a Maszolnak Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint ugyanakkor amatőr hozzáállás lenne úgy megoldásokat javasolni, hogy még nem ismerik az alkotmánybíróság elutasító döntésének indoklását. 

Éles hangú támadások érték az igazságszolgáltatási rendszer két intézménye – a legfelsőbb bíróság (ICCJ)  és az Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) – részéről Kelemen Hunort kedden, miután egy tévéinterjúban azt mondta, a parlament a felelősségvállalás előtt a kormány informális véleményezésre a legfelsőbb bíróságnak is elküldte a bírák és ügyészek nyugdíját szabályózó törvénytervezetet. 

„Kötelező egyeztetni az érintettekkel. Ahogyan az oktatást érintő kérdésekről szóló döntések előtt az oktatási szakszervezetekkel, az egészségügyi ügyekben pedig az egészségügyi rendszer képviselőivel kell konzultálnia a kormánynak, az igazságügyi miniszternek kötelessége, hogy a CSM-vel és a legfelsőbb bírósággal egyeztessen, ha az igazságszolgáltatásról van szó. Ez meg is történt a nyár folyamán, voltak formális és informális találkozók, el is küldték a tervezetet az érintetteknek. Erre utaltam az interjúban. Augusztusban, a koalíciós ülésen, a tervezet véglegesítésekor beszámoltak ezekről az egyeztetésekről” – mondta a politikus.

Az RMDSZ elnöke szerint teljesen mellékes, hogy ebből most mekkora vita kerekedett. „Tisztességesen és korrektül mondtam el: nem a bírákat és ügyészeket bántottam, hanem egy elvi álláspontot képviseltem. Azt, hogy amennyiben az ország polgárainak 35 év munkaidő letöltése után lehet nyugdíjaztatást kérni, akkor ez a bírákra is érvényes kell legyen. Az nem korrekt, ami már jó ideje történik. Az európai uniós államok nagy többségében a nyugdíj 60-65, maximum hetven százaléka a nettó jövedelemnek. Románia hetven százalékot javasolt, ami egy nagyon korrekt nyugdíjazás bírák, ügyészek esetében” – fogalmazott Kelemen Hunor.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE: Kifakadt a legfelsőbb bíróság elnöke Kelemen Hunor nyilatkozata miatt – Háborog a CSM is

Lia Savonea szerint Kelemen Hunor nyilatkozata arra engedett következtetni, hogy egyetértés előzte meg a bírói nyugdíjakat szabályozó törvénytervezetet.

bírói nyugdíjak speciális nyugdíj legfelsőbb bíróság Kelemen Hunor Lia Savonea szolgálati nyugdíj

Hangsúlyozta: az előkészítés során a kormány és a koalíció figyelembe vette azokat a korábbi alkotmánybírósági döntéseket, s azok indoklását, amelyek a korábbi, hasonló kezdeményezéseket alkotmányellenesnek minősítették. „Azért tette ezt a kabinet, hogy elkerülje egy olyan változat parlament elé vitelét, amely alkotmányellenes. Eddig csak azt tudjuk, hogy a alkotmánybíróság procedurális okok miatt nyilvánította az alaptörvénnyel ellentétesnek a tervezetet” – mondta a politikus. 

Elmondta azt is, korábban is voltak ilyen heves reakciók a CSM és a legfelsőbb bíróság részéről, kapott már hideget, meleget. „Időnként kicsit elcsodálkozom, hogy annyi esztendő után még mindig a politikusoknak esnek a bírák és ügyészek. Ilyen sok év után sem tanulták meg, hogy az RMDSZ álláspontja, a jómagam álláspontja a rendszerrel kapcsolatban mindig egy elvi álláspont volt. Amikor meg kellett védeni a bírákat a speciális ügyészségtől, akkor elsők között voltam, aki kiállt a bírák függetlensége mellett, s végig is vittük az akaratunkat 2021-ben” – fogalmazott az RMDSZ-elnök.  

Nem fenntartható privilégiumok

Kelemen Hunor úgy látja, a bíráknak és ügyészeknek is meg kell érteniük, hogy a társadalomban kialakult egy kép az általuk élvezett, nem fenntartható privilégiumokról, így azokon változtan kell. „Nyilván úgy kell változtatni, hogy ez ne érintse az igazságszolgáltatás függetlenségét. A koalíció ezt tette” – nyomatékosította a politikus. Kérdésünkre, hogy szóba került-e a koalíciós partnerek részéről kedd este kirobbant vita, a politikus azt mondta: szerda reggel találkozott Ilie Bolojan miniszterelnökkel, egy órát beszélgettek, de ez a kérdés nem került szóba. 

„Kedden koalíciós ülés volt, s már ez előtt megjelent a legfelsőbb bíróság elnökének, illetve a CSM-nek a nyilatkozata, de ezekről nem volt szó. Az viszont téma volt, hogy mit fogunk tenni. A döntés szerint megvárjuk az alkotmánybíróság határozatának indoklását. Akkor fogjuk tudni, hogy csak az eljárást kell-e elővenni, vagy tartalmi kérdésekhez is hozzá kell nyúlni. Meglehet, hogy különvéleményt fog megfogalmazni valamelyik bíró – ez gyakran megtörténik – s abból fogjuk azt látni, hogy tartalmi kérdésekkel kapcsolatban van-e valamilyen fenntartás” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Úgy vélte, amennyiben csak procedurális eljárással kapcsolatos indoklást közöl az alkotmánybíróság, s tartalmi kérdésekkel nincs problémája, akkor nem kell egy új tervezetet írni. 

Kelemen Hunor szerint a koalíció határozott szándéka az igazságos, méltányos kormányzás. „Ha vannak olyan témák, amelyekben a koalíció maga mögött tudhatja a társadalom támogatását, akkor ezek között az első helyen az igazságszolgáltatásban érvényesülő nyugdíjkorhatárnak a megemelése, illetve a specialis nyugdíjak korlátozása áll” – mondta a politikus. 

Azon kérdésünkre, hogy végső soron sikerül-e megoldani a bírák és ügyészek speciális nyugdíjával kapcsolatos ügyet, az RMDSZ-elnök igennel válaszolt. Hozzátette ugyanakkor, nem szeretne továbbmenni a spekulációkkal addig, amíg nem látják az alkotmánybíróság indoklását, „az nagyon amatőr hozzáállás lenne, hogy ennek hiányában javasolunk megoldásokat”. Arra számít, hogy az indoklás pár napon belül megszületik. 

Azt is megkérdeztük, le kellene-e mondania Ilie Bolojannak a miniszterelnöki pozícióról, ha a következő nekifutásra sem megy át az alkotmánybíróságon. Kelemen Hunor szerint nem ehhez kell kötni a kormányfő lemondását, mivel ezeket a döntéseket a koalícióval együtt hozta meg. „Nem szabad lemondani arról, hogy ezen területen szükség van a reformra” – mondta az RMDSZ elnöke.