Mire számíthatunk a négypárti koalícióra épülő Bolojan-kormánytól? Meddig tarthat a társadalom egy nagy részének bizalma Nicuşor Danban és Ilie Bolojanban? Milyen külpolitikára számíthatunk Oana Ţoiuval?  Mi várható az ultranacionalista ellenzéktől, s van-e még politikai jövője George Simionnak? Politikai elemzőt kérdeztünk. 

„A több mint egy hónapnyi kínlódás után kiizzadt Bolojan-kormány annyi ellentmondást tartalmaz és annyi kérdést vet fel, hogy egyelőre még a miniszterek kiválasztásának logikáját is nehéz kisakkozni, nemhogy azt, hogy mire lesznek képesek. Egyrészt már jóval az elnökválasztás előtt, de különösen azután a társadalomtól megkövetelt, pontosabban a társadalomból kikényszeríteni kívánt szolidaritás szóval igyekeztek megédesíteni a megszorításokat. Most tegyük azt félre, hogy azok beszélnek a szolidaritás szükségességéről, akik okozták azt a helyzetet, amiért erre szükség lenne. Csakhogy meglehetősen furcsának tűnik úgy kérni a társadalom szolidaritását, hogy közben öt miniszterelnök-helyettessel indítják az új kabinetet” - mondta Pászkán Zsolt.

A Magyar Külügyi Intézet Románia-szakértője szerint a Bolojan-kormány egyfajta öszvér megoldás lett: nemcsak a parlamentben képviselőkkel rendelkező PSD, PNL, USR és RMDSZ embereiből áll össze az új kormány, hanem Dragoş Anastasiu személyében egy „technokrata”, Dragoş Pîslaru európai forrásokért felelős miniszter személyében pedig a Dacian Cioloş féle REPER is helyet kapott. 

A nagybányai származású elemző úgy látja, az USR–PLUS–REPER–SENS+ konstelláció az elmúlt bő tizenöt évben „a progresszív beképzeltségből, önhittségből és politikai szociopátiából táplálkozó elitcsoporti kényszerképzetével próbálta átverni az erkölcsi furkósbotot eltartott kisujjal lóbáló választói réteget”, most viszont nyoma sincs az elitcsapatnak, „szakmailag névtelen és jelentéktelen személyeket juttatva a külügy, a védelem és az uniós pénzekért felelős tárca élére”.

Kapcsolódó

A parlament nagy többséggel bizalmat szavazott a Bolojan-kormánynak

Hétfői együttes ülésén a szenátus és a képviselőház bizalmat szavazott az új kormánynak.  

kormány Ilie Bolojan parlament RMDSZ

Pászkán Zsolt szerint bár az elmúlt időszak „slágertémája” az volt, hogy nem kellene minden „nem szélsőséges” pártnak bekerülnie a kormányba, mert ez lehetővé tenné az AUR-nak, hogy egyedüli ellenzékként learassa a kormányzat esetleges baklövéseinek, kudarcainak gyümölcsét, végül mégis mindenkit „besöpörtek” a kormányba, még a parlamenten kívüli pártokat és az oligarchásodás felé elmozduló gazdasági szerveződéseket is. Utóbbiakra példa a Dan Şucu vállalkozó által uralt Concordia munkaadói szervezettől az Elnöki Hivatalba ejtőernyőzött Radu Burnete - tette hozzá. „A Bolojan-kormány megalakulása és összetétele annyi kérdőjelet hagy megválaszolatlanul, hogy néhány nap után nehéz megítélni, mire lesz képes” - mondta a Maszolnak a politikai elemző. 

Ami a Dannal és Bolojannal kapcsolatos társadalmi bizalmat illeti, a szakértő pontosított: „a társadalom egyik fele megszavazta Dant, aki bízik Bolojanban”. Szerinte Dan megszavazását nem az ő személye, karizmája, vagy vezetői képessége, mint inkább a választói radikalizmus és félelem keveréke eredményezte. „Ami a Danra szavazó középréteget illeti, esetükben az lehet az új kormány és hatalom gondja, hogy a tervezett gazdasági megszorítások őket éri majd a legjobban és legkevésbé felkészülten. Így az ő esetükben nem az ideológiai hajthatatlanság, mint inkább a mindennapi élet okozhatja majd a kiábrándulást” - véli Pászkán Zsolt. 

Ţoiu befolyása Odobescuéhoz lesz hasonló

A várható külpolitikát firtató kérdésünkre az elemző azt mondta: Oana Ţoiunak nincs köze ehhez a területhez, s kinevezése a francia befolyás eredménye lehet. Úgy véli, azokat a tárcákat, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy úgy Nicuşor Dant és Ilie Bolojant is a megfelelő nemzetközi pályán tartsák, „kivétel nélkül a parlamentben futottak még pártocskának számító USR és a parlamenten kívüli REPER, azaz Dacian Cioloş  szerezte meg”. „Ebben a helyzetben egyelőre inkább az tűnik valószínűnek, hogy Ţoiunak annyi befolyása és hatása lesz a román külpolitikára, mint amekkora a névtelenségből előhúzott, majd oda visszatért Luminiţa Odobescunak volt” - fogalmazott a szakértő. 

Mi várható az ultranacionalista ellenzéktől? Van-e még politikai jövője Simionnak? - kérdeztük. Pászkán Zsolt szerint „a román politikában nem példátlan, hogy ha megfizetik, akkor mindenki tud úszni”. Mint fogalmazott, a bukaresti parlamenti tisztség mindig is egy könnyen alkuba bocsátható árucikk volt és egyáltalán nem meglepő, hogy ez alól még az új szerveződések - POT, SOS Románia - sem kivételek. „Ez az AUR-ra is érvényes, de azért említem külön, mert itt egy szervezeten belüli nagyon erőteljes mozgás is zajlik” - mondta az elemző

Szrinte George Simionnak viszonylag kevés ideje van megszabadulni attól a romboló hatástól, hogy mégiscsak egy húsz százalékos előnyt puskázott el. „Ezen kívül Simionnak meg kell haladnia a meddő ellenzékiség koptató hatását is. Ugyanis Simion akkor tudja megszilárdítani helyét a szervezete élén, ha egyszerre tudja a vereséget külső tényezőkre fogni és megelőzni egy esetleg sikeres kormányzás által okozott és a szervezet belső dinamikáját is befolyásoló választói elbizonytalanodás hatását” - fogalmazott Pászkán Zsolt.