Elnöki jelentés: a 2022-es igazságügyi törvények meggyengítették a bíróságok függetlenségét
A 2022-ben elfogadott igazságügyi törvények alapvetően átalakították a bíróságok vezetését, ami megbontotta a belső hatalmi egyensúlyt és gyengítette az igazságszolgáltatás funkcionális függetlenségét – állapította meg a bírák és ügyészek jelzései alapján készített jelentés, amelyet vasárnap este tett közzé az államelnöki hivatal, írja az Agerpres.
A dokumentum szerint a jogszabályok hatálybalépése óta a döntési jogkörök a bírósági elnökök kezében összpontosulnak.

Ők nevezik ki az alelnököket és a részlegek vezetőit is, akikkel együtt kényelmes többségük van az intézmények vezetőségében, és kiterjedt befolyásuk van a bírói tanácsok összetételére, az áthelyezésekre, a szakmai értékelésekre és az előléptetésekre, vagy akár a bírák munkaidőbeosztására.
A jelentés szerint ez a hatalomkoncentráció lehet a magyarázata annak is, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagjainak megválasztásakor szinte borítékolt a bíróságok vezetősége által támogatott jelöltek sikere.
Az elnöki hivatal megállapította, hogy a bírák és ügyészek többségének hallgatása nem egyetértést, hanem önvédelmi stratégiát jelent, amelynek célja „a megtorlás, a szakmai hátrányok vagy a karrier ellehetetlenítésének elkerülése”. A bírák és ügyészek úgy látják, hogy a jelenlegi rendszer hierarchikus kontrollmechanizmusokat hozott létre, amelyek gátolják a kritikus véleménynyilvánítást.
A dokumentum külön kiemeli, hogy a bírósági elnököket nem választják, hanem a CSM nevezi ki őket, átlátható, objektíven mérhető kritériumok nélkül. Ez az eljárás a bírák és ügyészek szerint alárendeltségi viszonyt hoz létre a bírósági elnökök és a CSM között, ami akár közvetve is befolyásolhatja a bírák szakmai és adminisztratív függetlenségét.
Kapcsolódó
CSAK SAJÁT


