Nem kétséges, hogy a Marcel Ciolacu kormányzása alatt kialakult súlyos költségvetési hiány és az elnökválasztási kudarc miatt a PSD válságos időszakot él meg. A kiútkeresés már elkezdődött, de egyelőre csak a belső viták érzékelhetők, a megoldások kevésbé.   

A PSD ideiglenes elnöke, Sorin Grindeanu hétfő este közölte: a párt következő kongresszusát „nagy valószínűséggel idén ősszel” tartják. Kiemelte, hogy a vezetéssel kapcsolatos kérdések tisztázásán túl, a pártnak a politikai doktrinára, az identitásra kell összpontosítania. 

„Ez nem jelenti azt, hogy a PSD-n belül ne létezhetnének különböző irányzatok, amelyeknek nagyobb vagy kisebb támogatottságuk lehet. Létezhet – ahogyan Liviu Dragnea idején is volt – egy erősebb hazafias, nacionalista irányzat, ami akkor nagyon magas támogatottsághoz vezetett. (…) Lehet egy európai szociáldemokrata irányvonal is, ha úgy tetszik, olyan mint Mircea Geoană idején. (…) A PSD-nek ugyanakkor el kell kerülnie, hogy teljesen beálljon a klasszikus európai szocialista pártok sorába. (…) Meg kell őriznie a saját romániai jellegét, ahogyan az elmúlt harminc évben is tette, még akkor is, ha baloldali párt voltunk és ma is azok vagyunk” – mondta Grindeanu. 

A Ciolacu pártvezetése idején is fontos pozícióban lévő Sorin Grindeanu aligha folytatja pártelnökként a következő kongresszus után. Ezt ő maga is említette az Antena 3 hírtetevíziónak nyilatkozva. Egyelőre ugyanakkor még találgatások szintjén sem merültek fel komolyan vehető nevek a pártvezéri pozícióra, miközben azt még a formáción belül is elismerik, hogy a PSD súlyos káderhiánnyal küzd.

Kapcsolódó

Grindeanu: A PSD-nek változnia kell

Grindeanu elmondta, hogy a pártban több ideológiai áramlatnak is meg kellene férnie egymás mellett, de nem kellene a klasszikus európai szocialista pártok útját járnia.

Szociáldemokrata Párt PSD Sorin Grindeanu

Nemrég a már jó ideje háttérbe szorult Titus Corlățean hallatta magát. Az Aleph News-nak adott interjúban bejelentette: csatlakozik majd a PSD jelenlegi vezetésének leváltását sürgető párton belüli egyik csapathoz. Azt viszont leszögezte, hogy nem akar pártelnök lenni. Corlățean a PSD korábbi vezetői közül  Adrian Năstasét és Victor Pontát említette eredményes elnökként. Szerinte több nőre és fiatalra van szükség a párt vezetésében. A szenátor hozzátette, hogy azok közé tartozik a PSD-n belül, akik ellenezték a kormányra lépést az USR-vel és a PNL-vel közösen. Úgy véli, a párt újjáépítését ellenzéki pozícióból kellett volna elkezdeni. 

A szenátor arról nem beszélt, milyen politikai irányvonalat tartana hatékonynak. A 2012 és 2014 közötti külügyminiszterként is tevékenykedő Titus Corlățean kezdeményezésére nyilvánította a 2020-ban a parlament a „trianoni szerződés napjává” június 4-ét Romániában. Ezáltal hivatalos ünneppé vált az első világháborút lezáró, Magyarországot területe kétharmadától megfosztó békeszerződés évfordulója. 

Az őszi váltás a négypárti koalíciót is érintheti

Bár a PSD és az RMDSZ együttműködése bizonyos időszakokban zökkenőmentes volt, a szociáldemokraták körében több politikus is élt a magyarkártya bevetésével az utóbbi három évtizedben. A román politikára általánosan jellemző, hogy a nacionalista, hazafias hang megjelenése rövid idő alatt magyarellenességbe torkollik. Nemzetközi szinten általában elmarad – a felmérések adatai szerint – a lakosság többsége által elvárt kemény hangú érdekérvénytelenítés, idehaza ugyanakkor könnyen a „hagyományos” sovinizmusba hajlik a patriótaként meghirdetett irány.

Az esetleges őszi változás a PSD élén a jelenlegi, négypárti koalíciót is érintheti. Illyés Gergely politikai elemző korábban a Maszolnak azt mondta: feszültségekre mindenképpen lehet számítani. „Az látszik, ami a tavalyi választásokon is, hogy a PSD szavazótáborának egy jó része átment az AUR-hoz. Ezt lehet a PSD részéről úgy felfogni, hogy az elmúlt évek rossz kormányzásának velejárója a mostani alacsony népszerűség, s később visszatérnek az elpártolt támogatók. De úgy is fel lehet fogni, hogy amennyiben a pártvezetés nem változik meg gyökeresen, akkor ezek a szavazók nem térnek vissza. Ezt nekik kell átgondolni. Ha úgy érzik, hogy gyökeres változtatásra van szükség, s ezt az ellenzéki szerepben látják, akkor az kormánybukást eredményez, a PSD nélkül ugyanis nincs kormányzati többség a parlamentben” – fogalmazott Illyés Gergely. 

Adrian Năstase volt miniszterelnök a személyes blogján azt írta, teljesült Traian Băsescu álma, aki azt szerette volna, hogy a PSD jelentéktelen párttá váljon. Szerinte a PSD jelenleg „az ötödik kerék” a kormányzás szekerén, amelynek négy fő kereke a PNL, az USR, az RMDSZ (UDMR), valamint a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja. Az exkormányfő úgy látja, a kormányban zajló mozgások alapján a kabineten belül kialakult egy PNL-USR tengely a Cotroceni-palota támogatásával. 

„Ez a koalíción belüli tandem egyre erősebbé válik a titkosszolgálatok, a külügy, a gazdasági minisztérium (állami vállalatok stb.) terén történő kinevezések révén. A PSD pozíciója ebben a felállásban egyre gyengébb lesz, még a helyi közigazgatás szintjén is. Természetesen a PNL-USR tandemnek továbbra is szüksége van a PSD-re a parlamenti többség fenntartásához, de a PSD már csak egy másodhegedűs partnerré vált, aki fokozatosan egy olyan politika foglyává válik, amely árt a saját választóinak” – fogalmazott Năstase.

Szerinte az elmúlt években a túlélésre épülő politika – amely a párt helyi szintű irányítására, a megyei „bárók” érdekeire, illetve néhány központi vezető befolyására alapult – az országos vezetők kimerüléséhez, a gyenge parlamenti képviselethez, valamint a hiteles ötletek és programok hiányához vezetett. Adrian Năstase most elképzelhetőnek tart egy olyan megoldást, hogy a PSD parlamenti támogatást nyújtson egy PNL–USR–RMDSZ kisebbségi kormánynak, egy világos, szilárd megállapodás alapján, s ez időt adhatna a pártnak céljai eléréséhez. A volt miniszterelnök arra ösztönzi a szociáldemokratákat, hogy lépjenek ki a középszerűségből, és térjenek vissza a román politika élvonalába a PSD őszi kongresszusa alkalmával.

Titus Corlățean interjúja itt látható: