„Az emberek értik azt, hogy megszorítások kellenek, mert nehéz helyzetben van az államháztartás, de azt kérdezik: hogyan kerültünk ide? Miért van az, hogy bizonyos jelképes lépéseket nem tesz meg ez a kormány?” – mondta a várható társadalmi elégedetlenségekkel kapcsolatban Illyés Gergely. A Maszolnak nyilatkozó politológus szerint olyanok is az AUR-ral találják magukat egy platformon bizonyos kérdésekben, akik eddig nem voltak ebben a táborban.    

– Úgy tűnik, a legkönnyebb utat választotta Ilie Bolojan miniszterelnök a megszorításokat illetően. Multinacionális vállalatok, bankok, biztosítók profitjának megadóztatása, egyéb rendkívüli megoldások helyett maradt az Európai Bizottság által preferált kottánál: áfa- és adóemelések. Ebből kiindulva egy bátor miniszterelnökről vagy inkább egy szigorú végrehajtóról beszélhetünk Bolojan esetében?

– Az mindenki számára világos volt, hogy valamilyen korrekcióra szükség lesz a választások után. Csakhogy a választások utáni időszakot január elsejétől számították, hiszen tavaly le kellett volna járjanak a megmérettetések. Az ismert helyzet miatt ez eltolódott, gyakorlatilag vesztett még egy félévet a román politika. Ez a késés az intézkedések irányára is hatással volt. Leginkább olyan lépéseket vártak most már a hitelezők, a pénzpiacok a kormánytól, amelyek nagyon gyorsan tudnak bevétel növelést elérni. Az adórendszer strukturális átrendezése időbe telik. Az ország vállalta, hogy a rekord deficitet már az idei évben hét százalékra szorítja le. Olyan lépések kellettek, amelyek azonnali pénzbevételt eredményeznek. Ezért mutat ebbe az irányba ez a csomag. 

– Az egyik kulcskérdés az áfaemelés volt, már csak azért is, mert Nicușor Dan a választási kampányban írásba adta, hogy nem emelik az áfát. Mennyire hat ki ez a lépés az elnök, de az egész kormányzat hitelességére?

– Az előző miniszterelnököt se felejtsük ki: ha jól emlékszem magára tetováltatta, hogy nem lesz áfaemelés. Pénzügyi szakemberek szerint ez a lépés tud a leggyorsabban bevételnövelést elérni. Vélhetően ezért kellett ezt meglépje a kormány. Dan számára ez egy presztízsveszteség. Ha a román alkotmányos berendezkedést nézzük, akkor teljesen egyértelmű, hogy a pénzügyi politika a kormány felelőssége. Az elnökválasztásnak van a legnagyobb jelentősége, az emberek az államfőnek tulajdonítják a legnagyobb hatalmat, holott a közpolitikák irányításában az elnök hatásköre nagyon korlátozott. Más a helyzet, amikor az államfő pártja van kormányon, most nem így van, Nicușor Dannak nincs pártja, még ha a kampány végén támogatásáról is biztosította őt az USR.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE - Ilie Bolojan felelősséget vállalt a megszorító csomagért

Bizalmatlansági indítványt nyújt be az Ilie Bolojan vezette kormány ellen a Románok Egyesüléséért Szövetség  

költségvetési hiány Ilie Bolojan Bolojan-kormány deficit

– A választási kampányban azt hallottuk, hogy amennyiben jön az AUR, az gazdasági válságot eredményez. Nem jött az AUR - szerencsére, tegyük hozzá - de most kiderült: mégiscsak súlyos válságba kerülünk. 

– Költségvetési válságról beszélhetünk. Azt, hogy a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat befagyasztják az idei és a jövő évre, kemény megszorításnak tűnik, de ne felejtsük, hogy az elmúlt pár évben mekkora bér- és nyugdíjnövekedés ment végbe. Ez nyilván egy megelőlegezett növelés volt, a Ciolacu-kormány pörgetni akarta a gazdaságot a választások előtt, osztogatásba kezdett, ennek van most a böjtje. 

– Radikalizálódhat-e a társadalom, számíthatunk-e országos sztrájkokra, s beáll-e ezek mögé a már most is nagyon erős támogatottsággal rendelkező AUR?

– Kedvező helyzetben van az AUR. Van egy nagy szavazótábora, s a megszorító intézkedések tovább szélesíthetik a bázisát. Olyanok is az AUR-ral találják magukat egy platformon bizonyos kérdésekben, akik eddig nem voltak ebben a táborban. Lesz társadalmi elégedetlenség, mert az infláció még jobban megugrik, a polgárok azt érzik majd, egyre kevesebbet ér a pénzük. Az emberek értik, hogy megszorítások kellenek, mert nehéz helyzetben van az államháztartás, de azt kérdezik: hogyan kerültünk ide? Miért van az, hogy bizonyos jelképes lépéseket nem tesz meg ez a kormány? Mi van a párttámogatások csökkentésével, a speciális nyugdíjakkal, a bírák és ügyészek korai nyugdíjaztatásával, az állami vállalatok igazgatótanácsi tagságával, az egész rendszer deviáns működési mechanizmusaival, amelyek más országból nézve nagyon furcsának tűnnek? Tudjuk, hogy ezek lenyesése nem megy egyik hónapról a másikra, mert jogi problémákba ütközne a megvalósítás, viszont az egész csomag hitelességét rontja, az emberek felháborodását növeli. Ezt használja ki az AUR.

– A romániai pártok különösen érzékenyek a felmérésekre, s jellemzően azok alapján hoznak meg politikai döntéseket. A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint az AUR toronymagasan vezet, a PSD pedig zuhan lefelé. Közben az USR egyfajta koalíción belüli ellenzéket kezd játszani. Meddig lesz működőképes ez a koalíció?

– Feszültségekre mindenképpen lehet számítani. A PSD a kulcskérdés ebben a tekintetben. Valóban, az USR esetében a előző kormányzati tagsága alapján is számítani lehet egyfajta belső ellenzéki szerepre, vannak is erre utaló jelek. A PSD még nem tisztázta a vezetési válságát, a párton belüli erőviszonyokat. Lassan két évtizede figyelem a romániai politikát, de nem emlékszem, hogy a PSD-nek valaha ilyen alacsony támogatottsága lett volna. Az látszik, ami a tavalyi választásokon is, hogy a PSD szavazótáborának egy jó része átment az AUR-hoz. Ezt lehet a PSD részéről úgy felfogni, hogy az elmúlt évek rossz kormányzásának velejárója a mostani alacsony népszerűség, s később visszatérnek az elpártolt támogatók. De úgy is fel lehet fogni, hogy amennyiben a pártvezetés nem változik meg gyökeresen, akkor ezek a szavazók nem térnek vissza. Ezt nekik kell átgondolni. Ha úgy érzik, hogy gyökeres változtatásra van szükség, s ezt az ellenzéki szerepben látják, akkor az kormánybukást eredményez, a PSD nélkül ugyanis nincs kormányzati többség a parlamentben. 

– Mi van akkor, ha az AUR támogatottsága egy adott pillanatban ötven százalék fölé emelkedik? Bár Romániában az előrehozott választás eddig csak a kommunikációban jelent meg, s procedurálisan sem egyszerű megvalósítani, eljöhet-e egy olyan pillanat, amikor a hatalmon lévők kénytelenek belemenni egy új megmérettetés kiírásába?

– Nem tartom ezt valószínűnek. Amíg a felmérések az AUR elsöprő győzelmét vetítik előre, addig a többi párt minden eszközzel megpróbálja elkerülni az előrehozott választást. Most a kormányon lévőknek elég széles többségük van a parlamentben, a négy koalíciós párton kívül van mintegy negyven olyan képviselő és szenátor, akik a kisebb szélsőséges pártokból, a POT-ból, az SOS-ből váltak ki, s a kelek szerint mozdíthatók bármilyen politikai irányba. Amíg ilyen közvélemény-kutatási adatok vanak, addig az AUR-on kívül senkinek nem érdeke az előrehozott választás. Sőt, a jelenlegi gazdasági helyzetben még az AUR-nak sem érdeke. A többi párt csak előre menekülhet. Van még bő három év a következő megmérettetésig, addig meg kell próbálni úgy kormányozni, hogy 2028 nyarán már ne ilyen felmérési számokkal találkozzanak.