A jelenlegi, nagyon magas költségvetési hiányért azok a felelősek, aki „plusz fizetéseket, plusz nyugdíjakat, plusz beruházásokat fizettek ki”, szögezte le szombaton Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.

A korábbi pénzügyminisztert szombaton, az Insider Politic című műsorban faggatták arról, kik a felelősek Románia jelentős, 9,3 százalékos költségvetési hiányáért.

Tánczos Barna leszögezte, pontosan látja, hová mentek el a Románia által felvett hitelek: példaként említette a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek emelését, valamint a megvalósított beruházásokat, ugyanakkor rámutatott arra is, hogy mindezek a kiadások fenntarthatatlanok voltak, és emiatt Románia nagyon drága hitelek felvételére kényszerült.

„A pénz nem került máshová, nem hagyta el az országot. Minden, ami a hiány növekedését jelentette, visszaköszön a nyugdíjasok zsebében, a közalkalmazottak zsebében, azoknál a cégeknél, amelyek autópályákat, utakat, csatornarendszereket, vízhálózatokat, iskolákat, kórházakat építettek. Tehát látom, hová ment a pénz, de ezek a kiadások fenntarthatatlanok voltak, kiléptünk a normális keretekből, elvesztettük a hitelességünket, és nagyon, nagyon drágán tudtuk csak finanszírozást szerezni nemzetközi szinten. Ezek a legnagyobb problémák, amelyek a tavalyi 9,3%-os hiányból fakadnak” – idézi Tánczos Barnát a News.ro.

A politikus hozzátette, hogy pénzügyminiszterként az elmúlt hat hónapban végzett elemzései azt mutatták, hogy a román államnak és a fiskális-költségvetési rendszernek vissza kell nyernie egyrészt az állampolgárok, másrészt az Európai Unió bizalmát is.

Kapcsolódó

Jóváhagyta a kormány a deficitcsökkentő intézkedéseket

A jogszabályjavaslatot továbbítják a parlamentnek, és a kormány legkésőbb kedden felelősséget vállal érte.

költségvetési hiány deficit kormány

„Amikor túlléptük a 3%-os hiánycélt, amely elméletileg minden tagállamra érvényes, egy idő után túlzottdeficit-eljárásba kerülünk. Évekig ebben voltunk. A román állam – a pénzügyminiszter és a miniszterelnök révén – ígéretet tett, hogy orvosolja ezt. Tettek is valamit, de a helyzet rosszabb lett: 5%-ról 6-ra, 7-re, végül 9,3 százalékra nőtt a hiány. Ez teljesen aláásta Románia hitelességét” – tette hozzá Tánczos Barna.

Elmondta, számára pénzügyminiszterként az első hónapokban az volt a legnagyobb kihívás, hogy olyan emberekkel kellett tárgyalni, akik már nem bíztak Romániában. Az Európai Bizottsággal, a hitelminősítő ügynökségekkel kellett egyeztetni, meggyőzni őket, hogy az országnak lehet kiegyensúlyozott, fenntartható költségvetése, és hogy a bevételek beszedése meghaladja a 2024-es szintet.