Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.

Alexandru Nazare bejegyzése szerint a jogszabályjavaslatot továbbítják a parlamentnek, és a kormány legkésőbb kedden – az uniós pénzügyiminisztereket tömörítő Ecofin ülésének napján – felelősséget vállal érte. Nazare szerint a csomag elfogadása „létfontosságú” Románia nemzetközi hitelének helyreállításához.

A pénzügyminiszter jó hírnek nevezte, hogy a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló bankközi hitelkamatláb pénteken az elnökválasztás óta először csökkent 7 százalék alá, és Románia olcsóbban jutott hitelhez a pénzpiacokról, ami szerinte azt jelenti, hogy a befektetők értékelik a deficitcsökkentő intézkedéseket – számolt be az Agerpres.

Kapcsolódó

Tánczos Barna: deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná válna a költségvetési hiány

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.  

államháztartás deficit költségvetési hiány megszorítások Tánczos Barna

Emlékezetes, hogy a pénzügyminisztérium csütörtökön bocsátotta közvitára a honlapján az idei deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet. A jogszabályjavaslat szerint az intézkedések 2025-ben 9,49 milliárd lejjel növelik a költségvetési bevételeket és 1,25 milliárd jellel csökkentik a kiadásokat.

Az MTI szerint a kabinet pénteki ülése után Ilie Bolojan kormányfő közölte, hogy parlamenti vita nélkül, mandátumát kockára téve, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással akarja életbe léptetni az intézkedések első csomagját.

A parlamentben iktatott törvénytervezethez hétfőig fűzhetnek módosító indítványokat a képviselők és szenátorok, majd a kormány újabb ülésen véglegesíti a tervezetet. Bolojan is azt mondta, hogy legkésőbb kedden akarja a kormányzati felelősségvállalást bejelenteni a parlamentben. Az ilyen módon beterjesztett tervezetekről nem rendeznek részletes vitát, hatályba lépésüket csak a kormány megbuktatásával akadályozhatja meg a törvényhozás.

A törvénytervezet fontosabb előírásai:

• augusztus elsejétől 19 százalékról 21 százalékra nő az általános áfakulcs; bizonyos termékek és szolgáltatások (élelmiszerek, gyógyszerek, tűzifa, hőenergia, könyvek, ivóvíz és csatornázás, vendéglátóipar) áfája a jelenlegi 5, illetve 9 százalékról 11 százalékra emelkedik, az 5 és 9 százalékos kedvezményes áfakulcsok megszűnnek;
• jövő év január elsejétől 10 százalékról 16 százalékra nő az osztalékadó;
• július elsejétől 4 százalékos plusz adóval terhelik a bankokat;
• augusztus elsejétől a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést kiterjesztik a 3000 lejt meghaladó nyugdíjakra;
• augusztus elsejétől a szerencsejátékokból származó jövedelem adója 10 ezer lejes összeghatárig 3 százalékról 10 százalékra emelkedik; 10 ezer lej és 66.750 lej között ezer lej plusz a 10 ezer lejt meghaladó összeg 20 százaléka lesz az adó, 66.750 lej fölött pedig 12.350 lej plusz a 66.750 lejt meghaladó összeg 40 százaléka;
• augusztus elsejétől a szeszes italok, a dohányáru és az üzemanyagok jövedéki adója 10 százalékkal nő;
• szeptember elsejétől a személygépkocsik úthasználati díja egy napra 3,5 euró, tíz napra 6 euró, 30 napra 9,5 euró, 60 napra 15 euró, egy évre pedig 50 euró lesz.

A pénzügyminisztérium becslései szerint a következő négy évben ezek az intézkedések összesen 35,258 milliárd lejjel gyarapítják az államkasszát és 57,367 milliárd lejjel csökkentik a kiadásokat.