A képviselőházat és a szenátust rendkívüli ülésszakra hívják össze július 4–7. között, hogy lefolytassák a kormány felelősségvállalásának eljárását a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvényjavaslat kapcsán.

Az erről szóló döntést péntek este tették közzé a Hivatalos Közlönyben.

Hétfő reggel 8:00 óráig a képviselők és szenátorok módosító javaslatokat nyújthatnak be a tervezethez. Ezt kizárólag elektronikus formában tehetik meg a két ház főtitkárságához parlamenti frakciókon keresztül, vagy egyénileg. Hétfőn, 15:00 órakor a kormány a felelősséget vállal a tervezetért a két ház együttes ülésén, amely fizikai jelenléttel és online formában zajlik.

Ha a felelősségvállalást követő három napon belül a képviselők és szenátorok nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, a törvényjavaslat elfogadottnak minősül. Bizalmatlansági indítvány benyújtása esetén, amennyiben azt a képviselők és szenátorok többsége megszavazza, a kormány megbukik.

Mint megírtuk, a kormány pénteken hagyta jóvá az első fiskális intézkedéscsomagot a költségvetési hiány csökkentése érdekében.

A kabinet pénteki ülése után Ilie Bolojan kormányfő közölte, hogy parlamenti vita nélkül, mandátumát kockára téve, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással akarja életbe léptetni az intézkedések első csomagját.

Kapcsolódó

Jóváhagyta a kormány a deficitcsökkentő intézkedéseket

A jogszabályjavaslatot továbbítják a parlamentnek, és a kormány legkésőbb kedden felelősséget vállal érte.

költségvetési hiány deficit kormány

Hozzátette, legkésőbb kedden akarja a kormányzati felelősségvállalást bejelenteni a parlamentben. Az ilyen módon beterjesztett tervezetekről nem rendeznek részletes vitát, hatályba lépésüket csak a kormány megbuktatásával akadályozhatja meg a törvényhozás.

A törvénytervezet fontosabb előírásai:

• augusztus elsejétől 19 százalékról 21 százalékra nő az általános áfakulcs; bizonyos termékek és szolgáltatások (élelmiszerek, gyógyszerek, tűzifa, hőenergia, könyvek, ivóvíz és csatornázás, vendéglátóipar) áfája a jelenlegi 5, illetve 9 százalékról 11 százalékra emelkedik, az 5 és 9 százalékos kedvezményes áfakulcsok megszűnnek;
• jövő év január elsejétől 10 százalékról 16 százalékra nő az osztalékadó;
• július elsejétől 4 százalékos plusz adóval terhelik a bankokat;
• augusztus elsejétől a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést kiterjesztik a 3000 lejt meghaladó nyugdíjakra;
• augusztus elsejétől a szerencsejátékokból származó jövedelem adója 10 ezer lejes összeghatárig 3 százalékról 10 százalékra emelkedik; 10 ezer lej és 66.750 lej között ezer lej plusz a 10 ezer lejt meghaladó összeg 20 százaléka lesz az adó, 66.750 lej fölött pedig 12.350 lej plusz a 66.750 lejt meghaladó összeg 40 százaléka;
• augusztus elsejétől a szeszes italok, a dohányáru és az üzemanyagok jövedéki adója 10 százalékkal nő;
• szeptember elsejétől a személygépkocsik úthasználati díja egy napra 3,5 euró, tíz napra 6 euró, 30 napra 9,5 euró, 60 napra 15 euró, egy évre pedig 50 euró lesz.

A pénzügyminisztérium becslései szerint a következő négy évben ezek az intézkedések összesen 35,258 milliárd lejjel gyarapítják az államkasszát és 57,367 milliárd lejjel csökkentik a kiadásokat.