A megújulás és a változás évének nevezte az elmúlt egy évet Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere. A Maszolnak adott évértékelő interjújában kifejtette: fontos volt számára a következetesség és a folyamatos építkezés, amit folytatni szeretne munkája során.

Polgármester úr hogyan tudná jellemezni az utóbbi egy évet?

Mindenképpen az átalakulások nagy évének nevezném az idei esztendőt, ha úgy tetszik, meg kellett alapozni annak a lehetőségét, hogy a következő években a fejlődés útjára lépjen a város és ez láthatóvá váljon. Az idei év második felében már érezni lehetett az átalakulásnak a pozitív hatásait, elindultak a beruházások és azok a célkitűzések, amelyeket megfogalmaztunk, elkezdtek formát ölteni.

Ezek közül néhány dolgot sikerült is már részben megvalósítani, így például a város iskolahálózatának egy részét már feljavítottuk. Itt elsősorban olyan intézményekről van szó, amelyek nagyon elhanyagolt állapotban voltak, hiányoztak az alapvető ellátáshoz szükséges eszközök. Ez azért is fontos, mert ezek az eszközök költségvetési szempontból nem voltak nagy tételek és meg is oldottuk ezeket a problémákat. Emellett neki tudtunk állni az iskolák korszerűsítéséhez, gondolok itt ezen tanügyi intézmények fűtésrendszerének feljavítására, osztálytermek felújítására. Több elhanyagolt iskolája volt a megyeszékhelynek, még mindig van négy-öt iskolaépület, amelynek az állaga nem megfelelő. Az iskolák közül kettőt sikerült az idén teljesen újjáépíteni, ezek közül a Waldorf-iskola volt az egyik nagy beruházás, és elkezdődött a Dr. Bernády György Általános Iskola, illetve a Constantin Brâncuși Szakközépiskola tetőszerkezetének felújítása, a belső terek rendbe tétele. Emellett a tanfelszerelések támogatására is figyeltünk.

Minden iskolát támogattunk anyagilag, diáklétszámtól függően 150–200 ezer lej közötti összegeket kaptak a tanintézetek azért, hogy többet ne legyen probléma az illemhelyek karbantartása, és megkezdődött az okos táblák kiosztása is. A terv az, hogy két éven belül minden líceumot felszereljünk okos táblákkal és utána párhuzamosan az 5–8. osztályokat is fel fogjuk szerelni ezekkel a rendszerekkel. Ha igény lesz rá, az 1–4. osztályok is részesülhetnek ilyenfajta támogatásban. Összegezve: az iskolahálózatot öt éven belül szeretnénk rendbe tenni.

Az iskolák rendbetétele mellett melyik a legfontosabb problémája a városnak?

Két fontos terület van, az egyik a közlekedési infrastruktúra, ami egy jelentős problémája a városnak, illetve a tömegközlekedés. Marosvásárhelyen is azt szeretnénk, hogy ahol lehet, ott legyen buszsáv-építés, illetve -elkülönítés. Jövőre megújul az autóbuszpark, ami jelentős változást hoz a város életében. Emellett elkezdődnek a nagyberuházások az infrastruktúra terén, jövő év vége fele várható, hogy megjelennek az első munkagépek a parkolóházak építésénél, illetve 2023-ban van esély arra, hogy elkezdjük a terelőút nyomvonalán is a munkálatokat.

Továbbá három új híd megépítését tervezzük a Maros folyón, mivel a jelenlegi két híd kapacitása messze nem elegendő, nem beszélve arról, hogy a város jelentős része átköltözött a peremtelepülésekre. Itt körülbelül negyvenezer marosvásárhelyi lakósról beszélünk, akiknek naponta át kell kelniük a meglévő két hídon. Ehhez hozzáadódik a város tranzitforgalma is. Ezért az infrastruktúra fejlesztése egy folyamatos prioritása kell legyen a városnak.

A buszjáratokkal kapcsolatban a városvezetés tárgyalt az közlekedési vállalattal, hogy csúcsidőben sűrűsítsék a járatok számát, ezzel is segítve a gépjárműforgalom csökkenését?

Mindenképpen módosítani kell a buszjáratok menetrendjét, hogy a csúcsórákban több jármű közlekedjen a városban. Ennek a legnagyobb akadálya az volt, hogy nem állt a város rendelkezésére elég autóbusz. Ahogy érkeznek az új tömegszállítási járművek, úgy tudjuk növelni a buszok számát a csúcsidőben.

Egyelőre azt tudtuk tenni, hogy minden buszmegállót elláttunk menetrenddel és bevezettük az iskolabusz-programot, ami egyre sikeresebbnek tűnik. Jelenleg több ezer gyerek használja ezt a lehetőséget, sőt egyre több lakónegyedben kérik a program kiterjesztését. Arra is lenne igény, hogy a délutáni hazautazás is biztosítva legyen, erre egyelőre nincs meg a megoldás, de valószínűsíthető, hogy tavasztól tudunk ezen is javítani.

Mint minden nagyvárosban, Marosvásárhelyen is komoly kihívást jelent a légszennyezettség. Milyen tervek, projektek várhatóak ennek a javítása érdekében?

A légszennyezés csökkentése érdekében a legfontosabb eszköz az, hogy a belvárosnak, a lakóövezetnek a forgalmi terheltségét csökkentsük. Ebben ez esetben elkerülhetetlen a terelőút megépítése, emellett a villanyrendőröknél történő várakozási időket is csökkenteni kell a forgalom hatékony átszervezésével.

A belvárosban elkezdjük az utcák lezárását, ahol ugyan nincsen jelentős forgalom, de mivel csúcsidőben az autóvezetők igyekeznek kihasználni ezeket a kis utcákat, forgalmi dugók alakulhatnak ki ezeken is. Azt reméljük, hogy az átszervezéssel a főutak mentén felgyorsul a forgalom, lesz egy állandó fluktuáció és ezt nagyon fontos lenne megtartani. Ennek feltétele az, hogy a belvárosban a parkolóhelyek száma a felére kell csökkenjen, ugyanakkor meg fog épülni a két parkolóház, amely a kieső parkolóhelyeket pótolják majd.

A város zöldebbé tétele is elkezdődött?

A belvárosnak és a lakóövezeteknek a felújítása is nagyon fontos, ennek érdekében minél több bicikliutat szeretnénk építeni. A parkolósávok felszámolása teret enged a biciklisávoknak és a zöldövezeteknek a kiépítésére.

A Fogadj örökbe egy parkot programunk azt tűzte ki célul, hogy a belvárosi parkokat helyrehozzuk. Jelenleg a régi Posta utca melletti park átalakítása zajlik, aminek köszönhetően a 80 négyzetméteres zöld felület 170 négyzetméterre nő, de ugyanígy a Petőfi-szobor környékén is a parkolóhelyek számának csökkentésével megduplázódik a zöld felület.

Ezt a folyamatot az egész belvárosban következetesen végig szeretnénk vinni. Idén megépült a város első. úgymond bicikli-főútjának egy része, a Szabadság utca alsó felében, ami nagyjából a Gát utcáig tart. A jövőben elkezdjük a Szabadság utca felújítását, ami azt jelenti, hogy a Kultúrpalota sarkáig elkészül a bicikliút. Az utolsó nagy szakaszt 2023-ban adjuk át, ez a Medgyesfalvi út, a vegyipari üzem mögött és összeköti Maroskeresztúrt Vásárhellyel. A Dózsa György főutat is szeretnénk tehermentesíteni, ahol szintén épül biztonságos biciklisáv. Ezt szeretnénk összekapcsolni a Poklos patakon kialakított bicikliúttal.

Egyébként több helyen is lesz pataklefedés, ahol parkolóhelyeket tudunk létesíteni és ezáltal a patak szélén levő szűk parkolósávok felszámolhatók. Javában zajlik a fák visszatelepítése is az újonnan felújított utcákban, csak az idén 200 facsemetét ültettünk el, reméljük, hogy ez pár éven belül meghozza hatását. A tendenciát meg szeretnénk őrizni, hogy évente minimum 200 fával gyarapodjon a város zöldállománya.

Marosvásárhelyen Ön szerint hogyan lehet a különböző etnikumokat közelebb hozni egymáshoz?

Tapasztalataim szerint, ha az ember arra vár, hogy megérjen a közvélemény ennek a kérdésnek a rendezésére, csalódás fogja érni. El kell kezdeni együttműködni, mindig lesznek ellenzők, de a román és a magyar közösség többsége egy természetes folyamatként fogja kezelni ezt a helyzetet.

Idén kísérleti jelleggel hat utcába cseréltük le az utcanévtáblákat kétnyelvűre. Év végén még legalább 20 utcának az neve kerül ki két nyelven, olyan utcák, mint például a szimbolikus Szabadság utca, Győzelem tér, ugyanakkor a Rovinari utca visszanyeri eredeti nevét, azaz az Ady Endre utca nevet, amit szintén év végéig kifüggesztünk. Minden megvan ahhoz, hogy a kétnyelvűséget ezen a szinten el tudjuk fogadtatni és természetesen mind a magyar, mind a román közösség részéről szükség van a megértésre, nyitottságra.

Ez a folyamat lassabban megy, hiszen bonyolultak a közbeszerzési procedúrák, nagyon kell vigyázni, hogy ne hibázzunk. Nekünk feltett szándékunk, hogy Marosvásárhelyen az utcanevek valamennyi helyen kényelvűre cserélődjenek. Ehhez minden évben 60–80 utcanévtáblát ki kell cseréljünk, és akkor valóban kijelenthetjük, hogy Marosvásárhelyen létrejött a kétnyelvűség.

Néhány évtized elhibázott, félbehagyott feladatait meg kell oldani, ezt viszont egy év alatt nem lehet teljesíteni. Ezzel kapcsolatban mit üzen a marosvásárhelyieknek?

Minden munkálat, amit előkészítünk és nekifogunk olyan munkálat, amire nagyon rég vár a város. Arra kérem a városlakókat figyeljenek és jelezzék észrevételeiket. Amit megcsinálunk, igyekszünk alaposan megcsinálni, nem három évre, hanem 10–15 évre tervezünk. Fontos szempont tehát a minőség, és ahhoz, hogy az egész város érezze ezeknek a nagy beruházásoknak a hatását, több évre van szükség. Megkérem a vásárhelyieket, legyenek türelmesek, hiszen a város hosszú elhanyagoltság után lassabban tud talpra állni.

Jómagam is és a kollégáim is azon dolgozunk, hogy ezt a lemaradást kezdjük behozni. Szeretnénk, ha a városlakók közérzete fokozatosan javulna. Ez már most is érezhető, mivel eddig könyörögni kellett, hogy a város tudja használni a tereit. Ez jelentősen változott, ma már a marosvásárhelyi civil egyesületekkel szorosan együttműködünk, úgymond belaktuk ezeket a közösségi tereket, ilyen például az évtizedek óta kihasználatlan Színház tér, a Vársétány, a nyár folyamán a Bolyai utca is életre kelt.

Az is egy jó jel, hogy a főtér környékén az idén harmadával nőtt a teraszok száma, tehát érződik egy olyan változás, ami Marosvásárhelyt kimozdította a holtpontról majdnem minden területen.

Polgármester úr hogyan töltette a karácsonyt és lesz újévi fogadalma?

A karácsonyt természetesen a családommal töltöttem. A jó Isten megáldott egy szép családdal, a hat gyermekemmel és a feleségemmel együtt közösen örvendünk egymásnak. A szélesebb családdal és a rokonokkal is szeretnénk együtt lenni, pihenni, amennyire lehet. Én hagyományosan az az ember vagyok, aki nem szokott újévi fogadalmakat tenni, nem hiszek benne. A következetességben hiszek, és jövőre mindenképpen azt szeretném, hogy Marosvásárhelyen az emberek érezzék azt, hogy nemcsak a szellemiség változott meg, hanem a hétköznapok szintjén is komoly változások történtek.