A koronavírus-járvánnyal együtt a mindennapi kellékeink közé bekerültek a maszkok. Az egyszer használatos maszkokkal pedig a környezetszennyezés területén is újabb problémák jelentek meg. A járvány kezdetén, amikor a maszkokat szinte lehetetlenség volt beszerezni vagy magas áron lehetett csak megvásárolni, sokan az otthon készített, saját kezűleg varrt védőeszközökkel próbálták megoldani az akkori hiánykellékek beszerzését.

Két olyan marosvásárhelyi kézművessel beszélgettünk, akik a maszkvarrás világába csöppentek a járvány alatt és az elsődleges termékeik mellé bekerült a maszk is.

Újrahasznosítás a megoldás

Máthé Krisztina, a pin.field megalkotójának elmondása szerint a varrás mindig ott volt az életében, és néhány éve nekifogott sűrűbben is foglalkozni vele, amit mára már hobbiként tart számon, olyasvalamiként, ami leköti, kikapcsolja őt.

„Mindig is szerettem új dolgokat kipróbálni, illetve tovább fejleszteni az adottságaimat. A varrás számomra ilyen. Nagymamámat órákon keresztül, néztem ahogy varr, amikor még kisgyerek voltam, és néha nekem is a kezembe adott egy fehér pamutrongyot, amelyre virágokat rajzolt és nekem azt kellett kihímeznem” – mondta Krisztina a Maszolnak.

Esetenként saját magának varrja meg a ruhadarabokat vagy használtruha-boltból vásárolt ruhákat alakít át saját ízlése szerint. A termékeit tehát többnyire használt ruhákból varrja, ezzel is azt az üzenetet szeretné közvetíteni az emberek felé, hogyha meguntunk valamit, akkor ne dobjuk ki, mert számos dolgot újraalkothatunk belőlük. Az ismerősei pedig előszeretettel ajándékoznak színesebbnél színesebb anyagokat neki, de nagyon szeret „felfedező túrákat” is tenni, és saját magának megtalálni a megfelelő alapanyagokat.

A rongyzacskók és tatyók mellett a mostani igények szerint maszkokat varr, de ezen kívül vattakorongokat helyettesítő rongykorongok, neszeszerek, hasitasik, fejpántok, hajgumik és kötények is szerepelnek a listáján.

„A rongyzacskó ötlete abból a gondolatból jött, hogy biztosan mindenkinek van a kamrájában egy olyan nagy zacskó, amiben sok kisebb zacskót tárol. Nos, nekünk is volt otthon egy ilyen, és arra gondoltam, hogy miért is ne varrhatnék rongyból zacskókat, amelyek sokkal jobban mutatnak egy bevásárló kosárban, mint egy egyszer használatos zörgő műanyag. Én hiszek abban, hogy a jövő műanyagmentes és egyre többen térnek majd át a hulladékmentes életmódra” – részletezte a kézműves.

A körülmények ezt hozták

Kurjatkó Orsolya a Blaze márka megálmodója, aki elmondta nekünk, hogy ő az első nagy maszkhullámban nem készített maszkokat, mert úgy érezte, nem ebből szeretne pénzt keresni, azonban amikor elkezdte a maszkokat készíteni a családja számára, magával ragadta a folyamat, és látott benne fantáziát.

„Orvosi köpenyek anyagát és orvosi lepedőanyagot használtam fel belső rétegnek, hogy minél hatékonyabb legyen a szűrés. Sokat kísérleteztünk, hogy el lehet-e fújni a gyertyát maszkkal, kerestük, hogy mely anyagok engedik át a levegőt a legkevésbé stb.” – fejtette ki. 

A Blaze ruhabolt legfőbb termékei az általa készített ruhadarabok, illetve más helyi termékek, de újabban a maszkok is bekerültek a kínálatba. Orsolya elmondása szerint ő nem pártolta a maszk hordását, de megfordult már a fejében, hogy a ruhák után leeső maradékokból maszkokat készítsen és nem is szeretné divattá tenni a mintás maszkokat, ellenben volt olyan vevője, aki négy különféle mintájú maszkot vásárolt tőle.