Erdély legjei – Szatmár megye: a Szatmári Termék brand (VIDEÓ)

Cikksorozatunkban az erdélyi megyék értékeit térképezzük fel. Témaválogatásunk rendhagyó és szubjektív, magyar önkormányzati vezetők ajánlásai alapján készült. Így „Erdély legjei” közé a látványos turistacélpontok, a kulturális, építészeti örökség elemei mellé az elmúlt évek kiemelkedő gazdasági beruházásai és más megvalósításai is bekerültek. Vagyis mindazok az értékek, amelyekre a helyi elöljárók szerint a megyéjük büszke lehet.  

Az elmúlt hónapokban Szatmári Termék címszó alatt indult kezdeményezés Szatmárnémetiben, amelyben helyi termelők vesznek részt – általában kézműves termékekkel –, célja pedig a helyi termékek népszerűsítése a városban. A kezdeményezésről Kereskényi Gábor polgármesterrel és Huszti Zoltán szarvasmarhatenyésztővel beszélgettünk Erdély legjei sorozatunkban. (Videó: Lepedus-Sisko Péter/Varró-Bodoczi Zoltán)

A mai fogyasztói trendek alapján a vásárló már nem a termelőt keresi meg, ha bármilyen termékre van szüksége, hanem átugorva ezt a szintet, csak a bevásárlóközpontok polcain találkozik a termékkel. Legtöbbször azonban ott sem a helyi terméket vásárolja meg, hanem sok esetben import, fagyasztott terméket. A multinacionális vállalatok előretörése világszinten, de Erdélyben is megfigyelhető, és ezzel a helyi kistermelők nem képesek felvenni a versenyt, így kiszorulnak a piacról. 

A Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület és Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala támogatásával végül több hónapos előkészítő munka után a régióban elsőként sikerült kiépíteni a Szatmári Termék védjegyet, amely bemutatójára 2019 augusztusában került sor. Azóta egyre többen igénylik a védjegyet, kezdetben 13-14 termelővel indult a projekt, most már közelít az ötvenhez. 

„Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a szatmáriak asztalára egészséges termékek kerüljenek, ha lehet őstermelőktől, nem pedig viszonteladóktól. A Szatmári Termék brand megteremtésével egy olyan biztonságot próbálunk nyújtani a szatmári polgárok számára, amely által magabiztosan kereshetik ezeket a termékeket” – hangsúlyozta Kereskényi Gábor. 

 

Az újrázni kívánó polgármester azt is elmondta, hogy itt nem szeretnének megállni, elindítottak ugyanis egy karavánt, amellyel az őstermelőket kiviszik a lakónegyedekbe, vagyis egyenesen házhoz viszik a Szatmári Termékeket. Augusztus folyamán több lakónegyedet is meglátogattak a Szatmári Termék védjeggyel feliratozott mikrobusszal a helyi termelők, amelynek nagyon sokan örültek, ugyanis a lakosság azon részének próbálták elszállítani a termékeket, akiknek nagy valószínűséggel nem lenne alkalma délelőttönként a piacon beszerezni azokat.

„A kezdeményezés a termelőkön is segít, mert egy újfajta értékesítési mód, és a fogyasztóknak is jó, mivel frissen juthatnak helyi termékekhez, és nem több száz vagy ezer kilométerről. Ezek a termékek legtöbbször hagyományos módon készülnek el, színezőanyag, ételízesítő és vegyszerek nélkül, természetes receptek alapján. Egyelőre még nincs nagy tapasztalatunk ebben, de reméljük, hogy néhány év múlva a vásárlók inkább a Szatmári Terméket fogják választani az importtermékkel szemben” – mondta Huszti Zoltán szarvasmarhatenyésztő, aki hústermékekkel van jelen a Szatmári Termékek családjában, de tervezi ezt kibővíteni borral és pálinkával is. Huszti Zoltán körülbelül 300 darab húsmarhát tart, ennek legnagyobb része Angus és ezek keverékei, de vannak magyar szürkemarhák és bivaly is akad. 

Az elmúlt néhány évtizedben kihaló félben volt Erdélyben a szürkemarha, így most érdekességnek számít, ezért rengetegen kezdtek el újra tartani. Több száz évvel ezelőtt ezek az állatok képesek voltak akár Budapestig vagy Bécsig, a lábukon elmenni a vásárokba, vagy akár az Alpokon is áthajtották őket, tehát több száz kilométert is megtettek. Manapság hátrányban vannak a többi marhafajtával szemben, mivel kisebb a húsállományuk. Míg egy normál húsmarha egy-másfél év alatt eléri a 600 kiló élősúlyt, amikor már vágóhídra kerülhet, addig a szürkemarhának legalább egy évvel több idő kell ehhez. 

Huszti Zoltán is csak hagyományőrzésként tartja a szürkemarhát, hét éve kezdték el visszahozni őket a térségbe, és most 16 darabot tartanak. „Nálunk ez egy picit nehezen működik még, Magyarországgal ellentétben, mivel ott génmegőrzésre évek óta elég komoly támogatást fordítanak, így ott lényegesen nagyobb az állomány, mint Erdélyben” – tette hozzá. Itt is be akarták vezetni, hogy támogatást adjanak fajfenntartásra, akár a szürkemarha, akár a bivaly esetében, de végül ez nem valósult meg, így ők is éppen csak fenntartják az állományt, minimális létszámmal. 

A Szatmári Termékek között tehát a legkülönfélébb árucikkek találhatók meg: vannak zöldségek, gyümölcsök, italok, húskészítmények, házi készítésű laska és méz is. Remélik, hogy ezzel a projekttel hozzájárulnak Szatmár megye gazdasági életének a fejlődéséhez, és támogatják a helyi termelők, gazdák és családok boldogulását. Ahogyan weboldalukon is feltüntetik, hosszú távú céluk, hogy megerősítsék a helyi termelőket, hogy ez a szegmens fontos szereplője legyen a megyei gazdasági rendszernek.  

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?