banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

Erdély legjei – Szatmár megye: a közösség ereje tartotta meg az ákosi református templomot (VIDEÓ)

Cikksorozatunkban az erdélyi megyék értékeit térképezzük fel. Témaválogatásunk rendhagyó és szubjektív, magyar önkormányzati vezetők ajánlásai alapján készült. Így „Erdély legjei” közé a látványos turistacélpontok, a kulturális, építészeti örökség elemei mellé az elmúlt évek kiemelkedő gazdasági beruházásai és más megvalósításai is bekerültek. Vagyis mindazok az értékek, amelyekre a helyi elöljárók szerint a megyéjük büszke lehet.  

A több mint 800 éves ákosi református templom sok mindent megélt már, tatárjárást, törökjárást, villámcsapást, földrengéseket, és kétszer le is égett, ám még a mai napig áll, sőt biztosabban, mint valaha, hiszen nemrég restaurálták. A hajlék történetéről és felújításáról beszélgettünk Pataki Csaba Szatmár megyei tanácselnökkel és a helyi református lelkésszel, Dobai Zoltánnal az Erdély legjei sorozatunkban. (Videó: Lepedus-Sisko Péter/Varró-Bodoczi Zoltán)

Dobai Zoltán szerint valóságos csoda, hogy ennyi évszázadon keresztül megmaradt a templom minden természeti csapás és háború ellenére, de szerencsére erős alapokra volt építve. Ez a legrégebbi épület Szatmár megyében, kora középkori. Története egybefonódik a község történetével, amely az Ákosmonostorából ered, és amelyet az Ákos nemzetségbeli Ákos bánról neveztek el, akit a Bánrekesz nevű határrészen felkoncoltak hajdanán a tatárok.

Valószínűleg a településen régebben egy monostor is állt. A templom és a monostor története a XII-XIII. századig nyúlik vissza, amikor az 1241-es tatárjárás után IV. Béla király elkezdi támogatni a kőből való építkezést. Ekkor kezdenek el kővárakat és családi monostorokat építtetni a főurak. Az ákosi monostor és templom is ekkor épül, az Ákos nemzetség adományaiból. Az ákosi templom elsők között került református kézre, arra nincs bizonyíték, hogy mikor, viszont feltételezik, hogy az 1500-as évek közepén. 

Hosszú fennállása óta számtalanszor tönkrement. 1604-ben, az első írásos emlékben, amelyet a templomról felfedeztek, az áll, hogy leégett és helyreállítási munkálatok folynak. Ugyanebben az évben a törökök bosszúból fel is gyújtják, így az istentiszteletet kilencven évig a tető nélküli templomban tartották. Később a hívek adományaiból befedték a tetőt, ám ekkor villámcsapás, földrengés és tűzvész is pusztított, így újból megrongálódott, a restaurálásokat 1902-ben fejezték be.

Ám ennek már több mint száz éve, így a templomra ismét ráfért egy kis felújítás. Szatmár megye önkormányzata felhívást intézett minden A kategóriás műemlék épület tulajdonosához, hogy jelezzék támogatási igénylésüket, és 2017-ben az ákosi református templom meg is kapta a támogatást. A 2014-2020-as Regionális Operatív Program keretében megvalósuló projekt által biztosított 2,3 millió lejből kezdődtek el a felújítások.

„Elég nagy volt a konkurencia, mivel Észak-Erdélyben rengeteg felújításra váró templom van, gondoljunk csak a kolozsvári Szent Mihály-templomra, Szatmárnémetiben a Római Katolikus Székesegyházra, vagy a besztercei szász vártemplomra, de nagyon örvendünk, hogy végül mi nyertünk a pályázaton” – mesélte Pataki Csaba.

A felújítást megelőzően a templom fehérre volt vakolva, amikor ezt a réteget leszedték, kiderült, hogy eredetileg a díszítő kőelemek ékesítették, így a restaurálás után nem festették vissza, hanem vakolatlanul, téglaszínben hagyták. A felújításkor számos érdekesség bukkant elő, eddig a templombelső régészeti feltárása történt meg, ami három hónapon keresztül zajlott, és amely során rengeteg sírhely került elő. Az érdekesebb sírokat a szentélyben találták meg, ahova valószínűleg a templom patrónusait temették el. Az ásatáson értékes pénzérméket és ékszereket is találtak, amelyeket a Szatmári Megyei Múzeumban lehet majd megtekinteni – mondta el Dobai Zoltán lelkész.

A restaurálások során az épületet és a tetőzetet is felújították, az elektromos hálózatot kicserélték, és népszerűsítő segédanyagokat is készíttetnek, amelyek a gyengén látóknak és vakoknak terveztek. Van egy egyedi füzet, amelyben a templom történetéről olvashatnak, egy 3D-s makett, amelyet László Attila képzőművész készített terrakottából, és ezen a templom apró részleteit is kitapinthatják, illetve egy vakvezető ösvény is épült, hogy mindenki érezhesse a templom szerkezetét és hangulatát. A jövőbeli templomlátogatók minden rétegét meg szerették volna szólítani ezekkel a segédanyagokkal, hogy így mindenki a maga módján láthassa és érezhesse azt.

Dobai Zoltán lelkésznek 23. éve szolgálati helye a templom, amelyet első pillanattól kezdve megszeretett, és úgy gondolja, hogy egy ilyen régi épületben Isten igéjét hirdetni tényleg nagy kiváltság. Szerinte a templom fennmaradása ennyi idő után annak is betudható, hogy mindig volt egy élő közösség, ami hozzátartozott, mindig volt egy gyülekezet. „Tudunk még olyan középkori templomokról, amelyek romos állapotban vannak, mivel nincs egy közösség mögöttük. A közösségnek megtartó ereje van, amíg van, aki jöjjön a templomba, addig az építmény is fennmarad” – magyarázta.

Pataki Csaba reméli, hogy a következő nyolcszáz évre is biztosítva van az épület, amelyet átadhatnak a következő generációnak, akik tovább gondozzák. „Ezekben a viharos időkben az egész társadalmat az alapértékek fogják megtartani, és ennek a templomnak óriási szimbolikája van a szatmári emberek számára, hiszen mindent túlélt” – mondta. Szerinte óriási dolog, hogy az egyház és önkormányzat összefogott, így sikerült megszerezni a forrást a templom restaurálásához, és ennek mindenképpen folytatása lesz. Reméli, hogy a közvetkező a tasnádi, szintén középkori vártemplom jellegű épületnek az állagmegóvása lesz.

banner_ZBiZ5lsB_MASZOL970x250px.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?