Akár a jövő évi választásokig kihúzhatja a Dăncilă-kormány annak ellenére, hogy a parlament megvonta tőle a bizalmat – erősítette meg kérdésünkre Puskás Bálint volt alkotmánybíró, egykori szenátor. Az új kormány beiktatása lényegében azon múlik, hogy hajlandók-e asszisztálni hozzá a megbuktatott kormányt adó Szociáldemokrata Párt és a szociáldemokrata szakadárokból alakult Pro Románia.

Miközben javában zajlanak a kormányalakítási tárgyalások, felmerült, hogy a miniszterelnök-jelölt - az igen-nem voksok várható arányán túl - már a bizalmi szavazás megtartása miatt is aggódhat.  A 464 fős parlamentben a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) 94 törvényhozója van, ami az összlétszám 20,26 százalékának felel meg. A Szociáldemokrata Párt (PSD) bejelentette, hogy nem vesz részt az Orban-kormány beiktatását célzó bizalmi szavazáson.

Előbb Marcel Ciolacu képviselőházi elnök, majd Viorica Dăncilă ügyvivő miniszterelnök és pártelnök is úgy érvelt, hogy a szavazóképes jelenlét biztosítása azoknak a dolga, akik megbuktatták a kormányt. A bűvös szám 233, azaz megegyezik a bizalmatlansági indítvány elfogadásához szükséges voksokéval. Mivel a PSD törvényhozóinak száma 202, a bizalmi szavazást gyakorlatilag csak akkor lehet megtartani, ha összefognak mindazok, akik hozzájárultak a Dăncilă-kabinet megbuktatásához.

A két ház együttes üléseinek lebonyolításáról rendelkező szabályzat értelmében bármilyen határozat, törvény vagy indítvány csak akkor bocsátható szavazásra, ha az ülésen részt vesz a képviselők és szenátorok abszolút többsége. Az 53. cikkely 3. bekezdése szerint, ha nincs jelen a plénumban ötven százalék plusz egy fő, az ülésvezetőnek el kell napolnia az ülést. Ilyesmi nem fordult még elő bizalmi szavazás alkalmával a rendszerváltás óta, de ezúttal nem zárható ki ez a forgatókönyv sem.

Kudarcos stratégia?

Akárcsak a bizalmatlansági indítvány elfogadásakor, ezúttal is döntő lehet a szakadár szociáldemokratákból alakult, Victor Ponta által vezetett formáció álláspontja. A parlament munkájának blokkolásához a PSD-seken kívül további 31 törvényhozó távolmaradása szükséges. Ennél több képviselője és szenátora van egyedül a Pró Romániának. Ponta pártja ráadásul a vele szövetségben lévő Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) együtt összesen 59 szavazat fölött rendelkezik.

Ha az ülést elnapolják, nem értékelhető úgy, hogy kudarcot vallott a kormányalakítási kísérlet – erősítette meg kérdésünkre Puskás Bálint volt alkotmánybíró, egykori szenátor. Kifejtette: elnapolás esetén a parlament házbizottságainak újra napirendre kell tűzniük ugyanannak a kormánynak a beiktatását, és ez a forgatókönyv akárhányszor ismétlődhet mindaddig, amíg össze nem gyűl a szavazáshoz szükséges jelenlét, azaz 233 fő.

Időközben az államfő nem tehet újabb miniszterelnöki jelölést, más szóval nem teljesülhet az előrehozott választások elindításának feltétele. Az alkotmány 89. szakasza értelmében az államelnök csak akkor oszlathatja fel a parlamentet, ha sikertelenül jár legalább két bizalmi szavazás „az első felkéréstől számított hatvan napon belül” - hangsúlyozta a volt alkotmánybíró.

Más szóval, Viorica Dăncilă hivatalban maradhat mindaddig, amíg - jövő év decemberében - véget nem ér a 2016-an választott parlament négyéves mandátuma.

Kérdésünkre válaszolva a nyugalmazott alkotmánybíró elmondta: a bizalmi szavazás elnapolása nem jelenti azt, hogy teljesen megbénul a parlament. “A bizalmi szavazás a két ház plénumában történik, a törvénytervezeteket viszont a képviselőház és a szenátus külön-külön vitatja meg. Ez a tevékenység zavartalanul folyhat tovább” - mutatott rá Puskás Bálint Zoltán.