A sereghajtók közé tartozik Románia az LMBTQ közösség elfogadása terén az EuroStat friss felmérése szerint, de javuló tendenciát mutat. Magyarország ellentétes irányba indult.

Az európai statisztikai hivatal több kérdést is feltett a tagállamokban, ezekből pedig kiderül: Románia meglehetősen távol esik a lista élén található országoktól, de gyakran az EU-s átlagtól is. Svédország lakosságának 98 százaléka szerint a heteroszexuálisokkal azonos jogokkal kell rendelkezniük a melegeknek és a biszexuálisoknak – az EU-átlag is 76 százalék, Romániában pedig ennek az elvnek csak 38 százalékos támogatottsága van. Magyarországon 48 százalék mondott igent a kérdésre.

Még kevesebben gondolják Romániában, hogy a szexuális kapcsolat azonos neműek között elfogadható: mindössze 29 százalék szerint az, míg az EU-s átlag 72 százalék. Hasonló arányban gondolják a romániai lakosok, hogy az azonos neműek házassága Európa-szerte legális kellene hogy legyen, az EU-s átlag 69 százalék.

Az Eurostat 2015 júniusában végzett legutóbb ebben a témában felmérést. Az idén májusban rögzített közvélemény-kutatás a korábbi adatokhoz képest változásokat mutat. EU-s szinten 5-5 százalékponttal emelkedett az igen válaszok aránya az első két kérdésre, 8 százalékponttal a házasság legalizálására vonatkozóké. Romániában 2, 5 és 8 százalékpontos emelkedést mértek a három kérdésnél, Magyarországon 1, 3 és 6 százalékpontos csökkenést.

Transzneműek jogai

Mindössze minden ötödik romániai állampolgár engedné, hogy transzszexuális vagy transznemű emberek hivatalos dokumentumait kicseréljék, az EU-s átlag 59 százalék, 21 százalék Romániában, aki egy harmadik nem hozzáadását elfogadná a hivatalos dokumentumokon (az EU-s átlag 46 százalék).

Megjelenés a nyilvánosságban

Románia lakosságának 64 százaléka számára nem kényelmetlen egyáltalán, ha egy férfit és nőt lát az utcán kézenfogva járni vagy megcsókolni egymást (az EU-s átlag 78 százalék), két férfi esetén ez 15 százalékra esik vissza (az EU-s átlag 49 százalék), két nő esetén húszra (az az EU-s átlag 53 százalék).

Ezen a téren az elmúlt négy évben jelentős változások történtek, mindhárom forgatókönyvet egyre többen fogadják el – Románia esetében ismét növekedést mértek az igenlő válaszok mindegyikénél, Magyarország esetében csökkenést.

Politikus, munkatárs, gyerek

Míg Hollandia 93 százalékának nem volna problémája azzal, ha a legfontosabb pozíciót szexuális kisebbség tagja tölti be, addig ez az arány EU-s szinten 64, Romániában 26 százalék. Hollandia 85 százaléka számára transznemű személy sem okozna problémát egy ilyen pozícióban, az EU-s átlag 53 százalék, a román 24 (nagyjából hasonló arányok születtek interszex emberek esetében).

A romániai válaszadók 36 százaléka elfogadná, ha egy munkahelyi kollégája meleg, leszbikus vagy biszexuális volna, az EU-s átlag 72 százalék. A transzneműekkel kapcsolatosan 37 százalékos a teljes elfogadottság, az EU-ban 65.

A romániaiaknak 21 százaléka fogadná el, ha a gyereke volna meleg, 55 százalék az EU-ban – a transznemű gyereket 18 százalék fogadná el idehaz, 43 az EU-s átlag, és a legelfogadóbb országban, az Egyesült Királyságban is 68 százalék azoknak az aránya, akik teljesen nyitottak erre.

Érzékeljük a diszkriminációt

A romániai válaszadók 47 százaléka szerint szükség volna a közoktatásban megjeleníteni a szexuális orientációról szóló információkat, az EU-s átlag 71 százalék. A transzneműekről 43 százalék látna viszont információt (EU: 65), az interszex emberekről 45 (az EU-s arány 65 százalék).

Az EU-ban 53 százalék válaszolta, hogy tapasztal gyakori diszkriminációt a melegekkel és biszexuálisokkal szemben, Romániában ez az átlag 45 százalék – 41 százalék szerint ez ritka. 34 százalék szerint a transzneműekkel szembeni diszkrimináció lehet gyakori, 47 százalék szerint ez ritka – az EU-s átlagok 48, illetve 35 százalék.