Kriza János szülőfalujában, Nagyajtán áll a híres templomerőd, amelynek központi része a Szent László-freskókkal díszített templom, ezt pedig egy több méter magas várfal veszi körül. A közösség máig itt hallgatja az istentiszteleteket, ám a bástyákban állandó kiállításokat is berendeztek, hogy az idelátogatók a hét bármely napján ízelítőt kaphassanak Erdővidék gyöngyszemének történetéből.

Nagyajta Erdővidék egyik gyöngyszeme. Itt született Kriza János néprajzkutató, költő, unitárius lelkész, az erdélyi magyar unitárius egyház egykori püspöke. A Sepsiszentgyörgytől 50 kilométerre található Ajta-patak völgyének torkolatánál fekvő település egyik legnagyobb, ma is látogatható kincse a középkori templomerőd, amely a Varjúvár nevű dombon áll.

Az épületegyüttes legrégibb eleme az annak központi részén álló templom, amely egykor a katolikus gyülekezetet szolgálta, 1617-től pedig unitárius istentiszteletek helyszíne. A hajó még 14. század közepén épült egy kisebb szentéllyel egyetemben, ám 1400-ban az utóbbit lebontották és egy nagyobb, gótikus mennyezettel ellátott szentélyt építettek helyére. A nyugati oldal a 15–16. században bővült egy harangtoronnyal.

A templom falait gyönyörű Szent László-freskók díszítik, amelyek mégy az 1350-es években készültek. Sajnos ezek a 16. században súlyosan megrongálódtak, ugyanis a gyülekezet az akkori sík mennyezet gótikussá való átépítése mellett döntött, így bevágtak a képekbe, és arányosan orsós gyámköveket helyeztek a falra.

A freskók mellett számos kincset őriz még a templom, így az 1710-ben készült faragott szószéket, amely Erdély egyik legrégibbje. A papiszék mögött található részen van az 1400-ban készült, késő gótikus sekrestyeajtó, amelyet restaurált formájában csodálhatunk meg.

A templomot várfal veszi körül, amely hajdanán még sokkal alacsonyabb volt. A most látható formáját a 17. században nyerte el: az átépítésre azért volt szükség, mert úgy gondolták, nem biztosít kellő védelmet a török és tatár csapatok ellen. Magasságát majdnem kétszeresére növelték, körfolyósókat építettek rá, külső részéhez pedig egy vársáncot is kiépítettek a lehető legnagyobb védelem érdekében.

A templomerőd ma is a közösség szolgálatában áll. Helyszínt ad a Nagyajtai Várfesztiválnak, de a várfal bástyáiba állandó kiállításokat is berendeztek, hogy az odalátogatók az év bármely napján ízelítőt kaphassanak ennek a különleges helynek a történetéből.

Az északnyugati bástya az Ősök bástyája nevet kapta. Itt látható a történelmi részleg, ahol sajátos megoldással, úgynevezett gerendatárolókkal állították ki a szakemberek a tudományos részeket. Régi egyházi ereklyékkel, valamint a vallásszabadság történetével ismerkedhetnek meg az idelátogatók.

A délkeleti sarokbástya néprajzi kiállításnak ad otthont. A régi életmódot folytató nagyajtaiak mindennapi munkaeszközeit tekinthetik meg a látogatók, valamint ide állították ki a várfal mellől kiásott két ágyúgolyót, a tárlatok ékességét is.

Természetesen a falu híres szülöttjének, Kriza Jánosnak is emléket állítottak az templomerőd egyik bástyájában. Az életművét felölelő tárlat a püspöki pálcájával, korabeli levelekkel, kéziratokkal és térképekkel bővült ki.

A nagyajtai templomerőd nem csak a falu, hanem egész Erdővidék, és az egyetemes egyház büszkesége.