A zabolai református erődtemplom Háromszék egyik legnagyobb műemléképülete. Legrégebbi része a várfal, amely még a 13. században épült, maga a templom pedig a 15. század óta áll. Az épületegyüttes sokat változott az évszázadok során, hiszen a földrengések nagy károkat okoztak benne, és mindig az adott kor építészeti stílusa szerint javították ki a megrongálódott részeket. A templomnak ma már minden szeglete önmagában érték.

A zabolai erődtemplom tornya már messziről látszik. Habár a falut csak a 15. század közepén említik először a korabeli oklevelek, Háromszék egyik legnagyobb műemléképülete jóval korábbi: a várfal már a 13. század óta áll.

Az épületegyüttes sokat változott az évszázadok során. 50-60 évente egy-egy nagyobb földrengés súlyos károkat okozott benne, és mindig az adott kor építészeti stílusa szerint javították ki a megrongálódott részeket. Így lehet tehát, hogy míg az ajtó- és ablakkeretek még az eredetiek, a gótikus stílust idézik, úgy a ma egyik legnagyobb látványosságnak számító kazettás mennyezet a 18. században készült, tehát egészen fiatal a templom többi részéhez képest.

Az épületegyüttes még jóval a reformáció előtt épült, néhány részletén még ma is látszik, hogy eredetileg római katolikus templom volt. Megőrizték a korabeli szentségtartókat, az akkori szárnyas oltárt pedig ugyan kivitték, de máig őrzi a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum.

A templom gótikus mennyezetét tartó gyámköveket ma is megfigyelhetjük a falakon. Érdekességük, hogy négy közülük tatárfejet ábrázol, ezekhez pedig egy hiedelem is kötődik: hogy miért nem nézhettek áldott állapotban lévő nők rá ezekre a faragott kövekre? A videóból kiderül.