Idén lesz pontosan 300 éve annak, hogy felszentelték a kolozsvári piarista templomot, amelyet nemcsak a város, hanem egész Erdély első barokk templomaként tartanak számon. A piarista szerzetesek mind a mai napig hűségesen eleget tesznek missziójuknak: részt vesznek az ifjúság oktatásában és a lelki, hitbéli nevelésben is.

Ebben az évben ünneplik a kolozsvári piarista templom felszentelésének 300. évfordulóját, ám az épület története jóval előbb kezdődik, tudtuk meg Molnár Lehel piarista atyától. Már a felszentelést megelőzően, 1724. szeptember 10-én használatba vették a jezsuita szerzetesek, akik az építői is voltak a templomnak. Ők mindössze 1773-ig használták, hiszen ezt a szerzetesrendet egyetemes szinten eltörölték, majd három évre rá, 1776-ban Mária Terézia rendelte be a városba a piaristákat, hogy folytassák azt, amit a jezsuiták elkezdtek. Így vált feladatukká az ifjúság oktatása, nevelése és a lelkipásztori szolgálat. Egészen a kommunizmus államosításáig ők tevékenykedtek ezekben a terekben.

A piarista templom Kolozsvár és egyben egész Erdély első barokk temploma. A jezsuiták tudatosan választották ezt az építészeti stílust, hiszen előtte már jól bevált Olaszországban és a német nyelvterületeken, hiszen ez a katolikus megújulás stílusa. „A barokk stílus valamiképpen a mennyei dicsőséget, pompát akarja lehozni ide, a földre” – mondja a piarista atya, majd hozzáteszi, hogy az „esztétikai élmény is segíteni akar a híveknek abban, hogy Istenhez emeljék a lelküket”.

A templom egyik fő eleme az oltárképen található könnyező Madonna ikonja, amelyet a jezsuiták helyeztek el 1724. szeptember 9-én. Manapság már talán kevesen tudnak róla, viszont a csíksomlyói búcsú mellett a kolozsvári könnyező Szűz volt a másik kiemelkedő zarándokhely Erdélyben, amelyet a mai napig a piarista templomban őriznek. Ennek apropóján a templom egyik búcsúját Nagyboldogasszony ünnepén, azaz augusztus 15-én ünneplik, a másik búcsúünnepség pedig a Szentháromsághoz köthető, hiszen ez a templom titulusa, ennek szentelték fel.

Sok évszázados munkájuk után a piaristák missziója változatlan: mind a mai napig a gyerekek és fiatalok nevelésével foglalkoznak a régi piarista iskolában, a Báthory István Elméleti Líceumban, iskolalelkészekként és óraadó hittantanárokként. Ezen kívül a kolozsvári Katolikus Egyetemi Lelkészség (KEL) működtetése is az ő feladatuk, ami annyit feltételez, hogy a városban tanuló egyetemistákat segítik abban, hogy tanulmányaikat harmóniában tudják tartani a lelki elmélyüléssel, hitük ápolásával.

Ezt többek között egyetemistáknak szóló szentmisékkel érik el, de különböző szabadidős, közösségépítő tevékenységekkel is. A piarista templom másik sajátossága pedig, hogy teret ad különböző nyelveknek, kultúráknak, hiszen a magyar nyelvű szertartások mellett román, olasz, német, angol és francia misék közül is válogathatnak az elcsendesülni vágyók.