Nem éppen fiatalok, mégis fellázadtak: Bernadett, Rita és Regina nővérek jóval nyolcvan fölött vannak. Nem az az életkor ez, mikor az emberek jellemzően összetűznének a világi renddel, és az ő esetükben az egyházival is. A három idős apácát házfoglalással vádolják a hatóságok, míg ágostonrendi elöljárójuk, a prépost, engedelmességi fogadalmuk megszegését rója fel nekik.

Szenzációs hír foglalkoztatja hetek óta az osztrák közvéleményt, és hamar világhír is lett belőle. Három idős apáca megszökött egy idősotthonból, és engedély nélkül visszaköltözött a Salzburg melletti Goldenstein apátságba, ahol évtizedekig éltek és nemzedékeket tanítottak. A prépost és az egyház engedetlenséget emleget, míg az apácák azzal vádolják a rend elöljáróját, hogy félrevezette őket. Amióta médiaszenzáció lett belőlük, sokan az egyház ellen „kárörvendenek”, és a lázadó apácáknak drukkolnak, akiknek már Instagram-fiókjuk van, és eredményes crowdfunding (közösségi finanszírozás) akció is zajlik érdekükben. A helyzet összetett, az indulatokat félretéve a legfontosabb talán a fontos társadalmi vita, amely az ügy kapcsán a vallási engedelmesség, fegyelem, illetve az idősek emberi méltóságának a tisztelete körül zajlik.

A tények. A három apácát idős korukra való tekintettel és a velük való egyeztetés után, 2023 őszén a prépost az apátságból egy idősotthonba költöztette. Fontos hangsúlyozni, hogy az impozáns épület utolsó három lakójáról volt szó, nem voltak ott fiatalabb apácák, akik a tevékenységeket folytatták volna. Ausztriában előfordul, hogy a hatalmas fenntartási költségek miatt kolostorokat ürítenek ki, illetve vonnak össze. A római katolikus egyház bevételei stagnálnak, kiadásai növekednek és az utóbbi években jelentősen megugrott az egyházból hivatalosan kilépők száma. Ennek elsődleges oka egyrészt a magas egyházi adó, amely a megélhetési válságban sokaknak még inkább tehertétel, másrészt az egyházzal szembeni, annak botrányai miatti elégedetlenség.

Az apácák lázadása körüli médiafelhajtás egyesek szerint segíti a katolikus egyház ügyét, ráirányítva a figyelmet a problémákra, maga az egyház viszont sokkal inkább úgy értékeli, hogy egyáltalán nem jó nekik ez a fajta hírverés, és szenzációhajhászással vádolják a médiát. Maguk az apácák is azt nyilatkozták, hogy azért imádkoznak, hogy esetük miatt ne hagyja el senki az egyházat. Ami történt, mindenképpen figyelemre méltó, hiszen nagyon szokatlan, hogy három idős apáca, egy teljes élet után megszegje fogadalmát és megtagadja az elöljárója iránti engedelmességet. Ők azt állítják, hogy emberi méltóságukba gázoltak és félrevezették őket, mert szó sem volt a kolostorból való végleges kiköltözésükről, idősotthoni tartózkodásukba csak átmenetileg egyeztek bele, ennek ellenére ez nagyon hosszúra, közel két évre nyúlt. Kezükbe vették hát sorsukat és önkényesen visszaköltöztek apátságukba.

Az apácák világhírűek lettek, életükről rendszeres, napi beszámolók születnek, és sok egyházi ember is szimpátiájáról biztosítja őket. Meddig tart ez a különleges helyzet, nagyon bizonytalan, viszont mindhárman nagyon idősek és betegek, ketten közülük csak járókerettel képesek mozogni, abban biztosan igaza van a prépostnak, hogy mindennapos egészségügyi felügyeletre szorulnak, amely még mindig sokkal kevesebbe kerül, mint a teljes apátsági épület értük való fenntartása, teszem én hozzá.

Az apácáknak is igazuk lehet, mert szomorú tény, hogy sokfelé a „kiszolgált” időseket a ráció nevében sietnek parkolópályára helyezni, nem számít, hogy egy életen át tisztességesen tették a dolgukat. Ez ellen emelték fel a szavukat, apátságukba való visszaköltözésükkel ez ellen tiltakoznak, még akkor is, ha egy életen át mindeddig engedelmesek voltak. Mindenképpen rendkívüli a helyzet, talán van benne valamelyes elvont humor és egzotikum is, legalábbis a különböző médiumokban megjelent beszámolók alapján, holott az egyház véleménye szerint a három idős apácának tulajdonképpen fogalma sincs arról, hogy milyen beállításban lettek ők híresek – „rebellisek” –, ha tudnák, maguk sem vállalnák fel azt.

A történet vége megjósolható: a nagy médiafigyelem miatt – mindennaposak az újságírók, a filmes stábok a kolostorban – a stressz és a fáradtság miatt valamelyikük rosszul lesz, és akkor mindhármukat visszaköltöztetik az idősotthonba. Remélhetőleg megússzák a törvényes meghurcolást a házfoglalásuk miatt, csak nem mennek a dolgok ilyen messzire. Mindenképpen van valami megható ebben a történetben, több empátiával és tisztelettel kellene velük bánni.

(Nyitókép: bbc.com)