Augusztus 21., este fél tíz… a kolozsvári Bánffy Palota udvara… ameddig vártam soromra, mint az örömteli és pazar zenei formáció, a Jambalaya vendégeként, kikkunkatva a kulisszák mögül gondolkodóba merültem… a nézőtéren ismerős arcok, barátok, régi szerelmeim diszkrét, de fényesen csillogó szemei, amint éppen átölelik párjukat, örömteli viháncolás hangjai és egy általánosan kitűnő hangulat fogadott.

Eltöprengtem… a színpad nem csupán munkahely, hanem egyfajta szentély az öregedő zenész számára. Az évek múltával a technikai virtus talán veszít fényéből, a hang már nem olyan éles, a mozdulat nem olyan könnyed, mégis van valami, ami egyre erősebben ragyog: a kapcsolat a közönséggel. Ez a kötelék nem pusztán tapsból és jegyeladásokból áll, hanem abból a csendes, kimondatlan szövetségből, amelyben a művész energiát ad, és energiát kap vissza – folyamatos körforgásban.

A zenész öregedése paradox módon nem a hanyatlás története, hanem az érésé. Ha a fiatalság a bizonyításról szól, az érett kor már a megosztásról. A közönség soraiban ülők nemcsak a dallamot hallják, hanem az évtizedek tapasztalatát, a kudarcokat és győzelmeket, az életlen, majd kifinomult hangszíneket. A zenész minden hangja egy élettörténet darabja, s a hallgatóság képes ezt visszatükrözni. Innen fakad az a boldogság, amely nem hirtelen ujjongásból, hanem mély, lassan épülő békéből táplálkozik.

Az állandó energia titka így nem a biológiában keresendő, hanem az emberi kapcsolódásban. Egy öregedő zenész számára a közönség több mint hallgató: társ, útitárs, olykor gyóntató. Amikor a reflektor fénye alatt a színpad és a nézőtér közti határ elmosódik, akkor születik meg a tiszta, kölcsönös boldogság. Ez az energia nem mérhető decibelekben, sem pulzusban – ez az energia maga a lét igazolása.

Az öregedő zenész boldogsága tehát nem abból fakad, hogy még mindig képes játszani, hanem abból, hogy a közönség még mindig vele akar játszani – és ez az együttes játék a legnagyobb ajándék. Megelégedve és boldogan nyitottam szállodám ajtaját. Remek este volt… még mindig a hatása alatt vagyok… köszönöm.