Mikházán évek óta szerveznek régészeti feltárásokat vagy a kulturális örökség népszerűsítését célzó rendezvényeket, és a Csűrszínház Egyesületnek köszönhetően gazdag a faluban szervezett kulturális rendezvények kínálata is. A nemrég UNESCO Világörökségi státust szerzett régészeti lelőhelyet egy régészeti park formájában turistalátványosságá fejlesztenék. A cél az, hogy ne csupán egy-egy rendezvény erejéig, hanem egész évben tudják majd fogadni a látogatókat.

Jelenleg zajlanak a leletmentő régészeti feltárások – mondta el a Maszolnak Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, ezek végeztével a katonai tábor északkeleti saroktornyát szeretnék bemutatni.

„A tornyot úgy kell feltárni, majd restaurálni, hogy a kőfalak meg a földbe ásott védőművek látogathatók legyenek. A torony rekonstrukciója egyszerre kell védőépület legyen és látványosság is, egyrészt lehetővé kell tenni azt, hogy le tudjunk menni és meg tudjuk nézni a romokat, másrészt a torony formája és mérete az egykori épületet kéne megidézze. A római saroktorony két, a 19. század végén és a 20. elején épült parasztház udvarán van és számunkra fontos volt, hogy az épített örökség különböző rétegeinek bemutatása jól illeszkedjen egymáshoz, hisz mindkettő része a történelemnek. Mi ugyanúgy menteni szeretnénk az egykori a nyári konyhákat, gabonásokat és székelykapukat, akárcsak a régészeti lelőhelyet.”

„A portákról a csűrök hiányoztak, mert azt a 80-as években lebontották és helyére betontéglából pajtát és garázst építettek, mivel ezek idegen testnek tűntek az épületegyüttesen belül bontásra kerültek. Márkodon és Nyárádköszvényesen találtunk a parasztházakkal egykorú csűröket, amelyeket a tulajdonosok nem akartak megtartani, így az eredeti helyszíneken elbontottuk és a keresztcsűrös beépítés gyakorlatát folytatva, az udvarok lezárásaként építjük fel. Míg az épültek kívülről megőrzik a csűrök eredeti arányait és formáját, az egyikben egy látogatóközpontot hozunk létre ahol a régészeti park jegyirodája, múzeumpedagógiai terme, valamint kiállítóterek kapnak helyet, a másikban egy kutatóközpontot alakítunk ki könyvtárral, irodákkal, konferenciateremmel és laboratóriummal."

A mikházi kutatások, feltárások leleteit mutatnák be

Pánczél Szilamér régész megkeresésünkre elmondta, a régészeti park fejlesztési projektjéhez kötődő leletmentő ásatás során a római tábornak az Északkeleti sarok tornyának a feltárása zajlik, és ez a torony egy volumetrikus rekonstrukció formájában látható is lesz. Megjelölik, hogy hozzávetőleg milyen magas és milyen nagy volt ez a torony, hogy a látogatók ne csak az agyagfalakat vagy romokat lássák, hanem azt is, hogy itt egy háromszintes épület maradványairól van szó. Ebben a toronyban lesz egy kiállítás, amit a római íjászatról és az úgynevezett tűzérségről készítenek, és ugyanezen az udvaron - a régészeti parknak a területén - lesz egy látogatóközpont, ahol két új kiállítás lesz. „Itt a mikházi kutatások, feltárások leleteit szeretnénk bemutatni. A földszintre tervezett kiállítás témája az állattenyésztés, szállítás, úthálózat, hadsereg ellátása lenne, míg az emeleten egy úgynevezett látványraktárban a különböző anyagkategóriákat funkció és kronológia szerint mutatnánk be. A legszebb és legizgalmasabb leleteket nem csak Mikházáról, hanem az egész Maros megyei Limes szakaszról megpróbáljuk itt ebben a látogatóközpontban láthatóvá tenni. Ez így télen, nyáron is látogatható lesz, mert egyébként csak a feltárási munkálatok idején láthatóak ezek a leletek.”

Mekkora területen helyezkedik el a régészeti park?

„Eddig nagyjából négy hektárt sikerült kivonni a mezőgazdasági művelés alól, de ez csak a lelőhely egy kis töredéke.  A beruházás a katonai tábor északi részét érinti ami szerencsére belterületnek számít és ezért tudtunk ide tervezni és pályázni. Nyilván a felújított parasztporták is a park szerves részét fogják képezni és az ásatások végeztével teljes gőzzel elkezdődhetnek az építkezések. A területrendezés már elkezdődött, az egykori gabonás helyén elhelyezkedő közvécék építése már zajlik, és a jövő héten befejezzük a torony feltárása és itt is elkezdődhet az építkezés” - mondta Pánczél Szilamér.

Pályázati pénzekből építik a régészeti parkot

Ötvös Koppány Bulcsú múzeumigazgató közölte, az uniós pályázat kivitelezési határideje 2026 júniusa.

De Mikházán nem csupán ez a projekt zajlik. Ezzel párhuzamosan, folytatódnak a nemzetközi részvétellel zajló tervásatások, amik 2013-ban kezdődtek Mikházán, ahova a berlini Humboldt Egyetemről, az Erfurti Főiskoláról, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemről, a Trieri Egyetemről, a marosvásárhelyi George Emil Palade Egyetemről és a Maros Megyei Múzeumtól érkeznek szakemberek és régészhallgatók, melynek során egy lakónegyedet és a katonai tábor parancsnoki épületét tárják fel.

„A római korban is ez egy rurális település volt, a tartomány perifériáján. Erdély keleti részében nem igazán vannak városok, modern terminológiát használva ez egy katonai határőrvidék, ahol a katonaság végzi a katonai és polgári ügyintézést és a nagyobb infrastrukturális beruházásokat. Mindennek a központja az itt állomásozó egység parancsnoksági épülete, ami a mai fogalmaink szerint kormányhivatal, polgármesteri hivatal, bíróság és a legfőbb katonai parancsnok irodája is. Ebben az épületben találunk gyűléstermet, raktárt, levéltárat, irodákat, börtönt cellát de szentélyt is ahol a katonák zsoldját őrzik. Talán ez az egyik legizgalmasabb épületünk melynek feltárásai szépen haladnak és egy-két éven belül lezáródhatnak.”

A következő nagy tervünk (lásd UNESCO) a feltárt épület védőtető alatt való bemutatása, hisz minden ásatási évad után vissza kell fedni és csak az ásatások alatt lehet a parancsnoki épület maradványait látogatni, például az augusztus 17-én megszervezett Régészet Napja keretén belül.

Kapcsolódó

A régészet napját ünneplik Mikházán

A régészet napját és az UNESCO Világörökségi Listára való felvételt ünneplik Mikházán augusztus 17-én, szombaton.

Mikháza Maros megye régészet mikházi Csűrszínház UNESCO világörökség

 Ha ez a legérdekesebb épület, miért nem erre pályáztak?

„A válasz nagyon egyszerű: mi szerettünk volna de a bürokrácia megakadályozott minket. Hiába volt a mi telkünk betelekelve, mivel a parcella többi részének a telekelése rendezetlen erre nem adhatnak építkezési engedélyt.”

 Milyen mélyre ásnak le a feltárásokkal?

„Az a szerencsés helyzet áll fent, hogy a lelőhely 70 százaléka beépítetlen és amikor elkezdtünk Mikházán dolgozni, az öregek meg is tudták mondani, hol vannak falak, anélkül, hogy tudták volna, hogy mi is van ott pontosan. Csak azt tudták, hogy szántáskor itt kell felemelni az ekét, mert mindig megakadt. 10-20 centire a mai járószinttől már előjöhetnek római épületek és van ahol  majdnem 2 méter mélységig folytatódnak. Kolozsvár belvárosában a római rétegek  sokkal mélyebben 4,5-6 méter mélyen jelentkeznek, ugyanis azóta folyamatosan lakják. Ilyen szempontból is Mikháza egy szerencsés eset, hisz jól kutatható”

Több helyen megfogalmazódik, hogy nincs elég szakember. Mi a helyzet Mikháza esetében?

„Büszkén elmondhatjuk, hogy a Maros Megyei Múzeum időben elkezdett felkészülni az előttünk álló kihívásokra, ugyanis intézményünk kötelékében önálló osztályként működik a Római  Limeskutató Központ, ahol négy főállású római koros régész, egy idegenvezető és egy múzeumpedagógus  mellett a park működéséhez szükséges kiszolgáló személyzetet is beterveztük. Az EU-s projekt keretében három új munkahelyet tudunk létrehozni, de amikor kutatások zajlanak a különböző helyszíneken gyakran több mint 50 résztvevő segíti a munkánkat.

„Mikházában nagy potenciált látok, nem csak tudományos szempontból, mert az egyértelmű, hanem immár turisztikai szempontból is. Egyrészt itt van ez a jól jól csengő brand, másrészt ha tényleg van amit megmutatni, akkor úgy gondolom, hogy nem csak párszáz vásárhelyi lakost tudunk odavonzani, hanem egésznapos programot tudunk ajánlani a Szovátára vagy vármezőre látogató turistáknak. Ha a Maros Megyei Tanács folytatni tudná azt a projektjét amit elkezdett, hogy a kisvasút helyén bicikliutat építsen, ami Mikházán haladna keresztül valószínűleg további lendületet adna a turizmusnak. Én úgy látom, hogy az elkövetkezőkben a helyi közösség és a hivatalok feladata az, hogy a sok munkával elnyert UNESCO világörökségi státuszt ne veszítsük el és Mikházi Régészeti Park maradjon a keleterdélyi római koros régészeti kutatások egyik zászlóshajója" - tette hozzá Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója.