A kínai nagyfalhoz hasonlóan egységes határvédelmi rendszerként jegyzi be az UNESCO a Románián is áthaladó római limest.   

Az Oscar-díj, a Michelin csillag és az UNESCO Világörökségi védettség. Egyiket sem könnyű megszerezni, de miközben egy későbbi, gyengébb alakításért nem veszik el a színésztől az Oscar szobrocskát, a világörökségi védettséget nemcsak elnyerni, de elveszíteni is lehet. Ezért nem csupán öröm és lehetőség, de óriási felelősség is a Maros Megyei Múzeum számára az, hogy az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították a mikházi régészeti parkot is – mondta a Maszolnak Ötvös Koppány Bulcsú múzeumigazgató.

A római limes tulajdonképpen a Római Birodalom határvonalait jelzi a megmaradt várakkal, őrtornyokkal, utakkal. Már az 1960-as évektől volt egy kezdeményezés, hogy az 5500 kilométeren keresztül húzódó határvonalat egységként kezeljék, és a világörökség részének nyilvánítsák: a határvonal Nagy Britannián, Hollandián, Németországon, Belgiumon, Ausztrián, Magyarországon, Szlovákián, Románián, Szerbián, Bulgárián keresztül, a Közel-Keletet és Észak-Afrikát is beszámolva, egy egységes UNESCO világörökségi helyszín lenne úgy, mint a kínai nagy fal.

Elsősorban turisztikai szempontból, de a kutatás szempontjából is rengeteg lehetőség nyílik mostantól – mondja a múzeumigazgató. 

A Románián áthaladó rész többek között Szilágy, Kolozs, Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyét is érinti. A határvonal egyébként 277 létesítményt tartalmaz több mint 1000 kilométeres szakaszon. Maros megyéből felkerült három katonai tábor és civil település: Marosvécs, Mikháza és Sóvárad, valamint hat őrtorony: Szakadát, Székelytompa, Pogor, Erdőlibánfalva, Alsóidecs és Felsőrépa. 

Ebből egyet leszámítva mindegyik a helyi önkormányzathoz tartozik. Mikházának nemcsak a múzeum tulajdonában lévő része tartozik UNESCO védettség alá, hanem az egész lelőhely, aminek nagy része a helyi önkormányzat, illetve a faluban élők magántulajdona – mondja az intézményvezető. A múzeum az elmúlt 10 évben próbálta felvásárolni a telkeket, elcserélni vagy legrosszabb esetben kisajátítani.

Azt azért fontos tudni, hogy az UNESCO védettséget el is lehet veszíteni. Liverpool ipari városrésze például elvesztette azt, azáltal hogy nem tartották be azokat az előírásokat, ami az utcaképre vonatkozott, építészeti szempontból úgy nyúltak hozzá bizonyos épületekhez, hogy az UNESCO úgy döntött, elveszi tőlük ezt a rangot. 

„Ezért mondom, hogy elsősorban lehetőség, de felelősség is. Oda kell nagyon figyelni arra, hogy innentől kezdve ezekkel a lelőhelyekkel mi és hogyan történik” – tette hozzá Ötvös Koppány Bulcsú.