Szerb Antal Utas és holdvilág című regényének adaptációja lesz a Kolozsvári Állami Magyar Színház első bemutatója a 2022-es évben. Az előadásban, amely a járvány miatt egy évet állt készenlétben, a kultikus regényhez képest jobban előtérbe kerül Erzsi karaktere, derült ki a színház sajtótájékoztatóján.

Az 1937-ben megjelent Utas és holdvilág a rendkívüli műveltséggel bíró irodalomtörténész, Szerb Antal két regénye közül az egyik. A mű, amint Tompa Gábor igazgató a Kolozsvári Állami Magyar Színház keddi sajtótájékoztatóján fogalmazott, kaland, miszticizmus és lélektani dráma keveréke, nosztalgiával teli, különös utazás az elveszett fiatalság nyomában. A világirodalmi szinten népszerű, kilenc nyelvre lefordított regényben itáliai nászútra indul egy jól szituált budapesti házaspár, különböző találkozások hatására azonban útjaik különválnak. Mihály Velencétől Gubbióig jut, Erzsi Párizsba kerül, közben pedig mindketten különös belső utazásra indulnak, amelyben az olvasó az ifjúkori lázadás, a múlthoz való viszony, a felnőtté válás különböző helyzeteire ismerhet.

A regényből készült már film és színpadi feldolgozás is, a Kolozsvári Állami Magyar Színház azonban Kali Ágnes új szövegváltozatát mutatja be Botond Nagy rendezésében. Ez az alkotópáros a Vakok (2017) és a Nóra (2019) után a harmadik előadásánál tart a kolozsvári magyar társulattal, Tompa Gábor meglátása szerint pedig az Utas és holdvilág a Nóra esztétikáját viszi tovább.

„Megnyitott, sérülékennyé tett, érzelmileg hatott rám” – írta le a Szerb Antal-szöveggel való találkozását Botond Nagy a sajtótájékoztatón. Mint mondta, nem „rendezői előadást” szeretett volna, nagyon fontosnak tartja ugyanis a szöveget és Szerb Antal jelenlétét az előadásban. „Ez egy olyan mű, amivel csínján kell bánni alkotóként, vigyázni rá, mintha egy kisbabát tartanál” – fogalmazott. Hozzátette, az előadás koncepciója szegényes maradt volna, ha nem éppen ezekkel a színészekkel valósult volna meg.

Szereposztás: Mihály – Bodolai Balázs, Erzsi – Pethő Anikó, Szepetneki János – Váta Lóránd, Ulpius Éva – Tőtszegi Zsuzsa, Ervin, Pater Severinus – Szűcs Ervin, Pataki Zoltán – Viola Gábor, Dr. Ellesley/ Waldheim Rudi – Dimény Áron, Vanina – Albert Csilla, a perzsa – Kiss Tamás, Mihály apja – Bács Miklós

Kali Ágnes dramaturg az erőteljesen irodalmias szöveg adaptálásával kapcsolatban azt nevezte a legnagyobb kihívásnak, hogy meg kellett találni a színpadon megmutatható Olaszországot, felépíteni, ahhoz hasonlóan, ahogy a regényben Mihály emlékezetének szűrőjén át sejlik fel az Ulpius-ház. Látvány szintjén ezt a külső-belső utazást  Irina Moscu díszlet- és jelmeztervező, illetve Rancz András videó designer LED szobrok segítségével oldották meg. A fényterv Cristian Niculescu és Groza Romeo munkája, a zeneszerző pedig Boros Csaba. A színház külön felhívja a figyelmet, hogy erős vizuális és hanghatások használata miatt az előadás megtekintését terhes anyáknak, epilepsziásoknak valamint pacemakerrel rendelkezőknek nem javasolják.

Mihály útja mellett az Erzsiét is rekonstruálták

A Mihályt alakító Bodolai Balázs elmondta, markáns találkozása volt a regénnyel, amely szerinte azért lehet sokak kedvence, mert az olvasók magukra ismernek helyzetekben, karakterekben. Mihály alakjával kapcsolatban kiemelte, hogy nem feltétlenül pozitív, legfőbb jellemzője, hogy nem tud elszakadni a múlttól, állandó nosztalgia gyötri.

Pethő Anikó játssza Mihály feleségét, Erzsit, aki Kali Ágnes szövegkönyvében kiemeltebb szerepet kap mint a regényben, amely nem követi végig az útján. „Ágnes megszólaltatta Erzsit olyan helyzetekben is, amelyekben a regény nem” – hangsúlyozta a színésznő.  

A titokzatos Ulpius Évát Tőtszegi Zsuzsa alakítja, aki elmondta, éppen az volt kihívás számára, hogy a szereplőről nagyon keveset lehet tudni, ráadásul a színpadon nem jelenik meg regénybeli testvére, Ulpius Tamás, akihez viszonyulhatna. Ulpius Tamást azért nem konkretizálták a színpadon, mert ezzel elvennék a lehetőséget, hogy minden nézőben megszülethessen a saját változat a szereplőre, fogalmazott Botond Nagy. Ulpius Tamás az, akinek az eltűnése kiváltja a történéseket, hozzá és az ő halálához viszonyulnak a többiek, ezért döntöttek úgy, hogy nem jelenik meg a többi karakter között, tette hozzá Kali Ágnes.

Mindannyiunknak fontos a gyermekkorral való viszony, ezek fontos emlékek, amelyek erőt, reményt adnak, mondta még az előadás témájával kapcsolatban Botond Nagy. A rendező szerint Szerb regénye alapszöveg, ami ennek ellenére nincs benne az iskolai tantervben. Véleménye szerint a tizenévesekre szemléletformáló hatással lehet ez a felnőtté válásról szóló világirodalmi szintű, összetett mű, „jótékony sebtapasz” lehet a fiatal generációnak, amelyik manapság fokozottan küzd a magánnyal, különösen a pandémia időszakában. A regénynek ugyanakkor fontos motívuma a lázadás, amely szintén olyan téma, amellyel a fiatalok rezonálhatnak, tette hozzá Kali Ágnes.

A keddi sajtótájékoztató elején Tompa Gábor igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a színház jelentős nehézségekkel néz szembe a megemelkedett energiaárak miatt. Elmondása szerint a januári gázszámla várhatóan 260 ezer lejre rúg majd, és egyelőre egyetlen hónapra kötöttek szerződést a szolgáltatóval, a további hideg hónapokra azonban egyelőre nem látják a megoldást, a szolgáltatásokra fordított összeg ugyanis a produkciós költségvetés rovására megy.

Egy évet várt fiókban az előadás

A kolozsvári színház Utas és holdvilág című előadása már egy évvel korábban is készen állt, ám a járványhelyzet miatt halasztani kellett a bemutatását. Botond Nagy szerint olyan volt egy év után viszontlátni a produkciót, mint találkozni a régi szerelmeddel: kétélű érzés, de mindenképp különleges.

Mint a szereposztás több tagja is említette, az előadásnak jót tett az egy év szünet, a rendező nyitottnak bizonyult a változtatásra, akár az egészen drasztikusra is.

Az Utas és holdvilágot szombaton, január 8-án este héttől mutatják be a nagyszínpadon, ezt követően 12-én és 21-én, majd két februári időpontban is tervezik játszani.