A fogyasztói társadalomban keresi az igazságot Hamlet a Kolozsvári Állami Magyar Színház péntek este bemutatott előadásában. Tompa Gábor rendezése nyitotta a december 12-ig tartó Showcase 2021 miniévadot, a friss előadások szemléjét.

A bemutató előtt nyílt meg a Harag György emlékére 2020-ban összeállított vándorkiállítás, amely az erdélyi színházrendező életpályájának különböző állomásait végigjárva most érkezett meg Kolozsvárra, annak a színháznak az előcsarnokába, ahol Harag 1947 óta jelen volt, amelynek 1975-től főrendezője lett, és ahol legjelentősebb előadásait, többek közt Sütő András drámáit állította színpadra.

A Magyar Művészeti Akadémia emlékkiállítása a rendező nagybányai, szatmári, marosvásárhelyi, kolozsvári korszakát, majd a budapesti rendezéseket mutatja be archív felvételekkel és szövegrészletekkel. Ezt egészíti ki az Át akarta ölelni az egész világot – Harag György színháza című album, illetve az Egy európai Kolozsváron című szöveggyűjtemény, amelyeket szintén bemutattak péntek este.

A kiállítást Kolozsvárra is elkísérte a rendező özvegye, Harag Ilona, aki elmesélte az album borítóján szereplő fotó történetét. Mint mondta, férje sosem kérte, hogy lefotózzák, ezt a halála előtt két hónappal készült felvételt viszont ő kérte egy színházi próba szünetében. „Nekem ez a fotó az életet jelenti, a tekintetében ott van a vágy, az élni akarás, és az a pici, huncut mosoly” – mondta Harag Ilona. A fotón Harag György az egyik kedvenc, lenvászon öltönyét viseli, ami ma is „él”, hiszen özvegye viseli, tudtuk meg a kiállításmegnyitón.

A miniévad nyitóelőadása a Vecsei H. Miklós vendégművész főszereplésével színre vitt Hamlet bemutatója volt. Tompa Gábor negyedszer rendezett előadást ebből a Shakespeare-műből. Amint az előadás műsorfüzetében olvasható interjúban Demeter Kata kérdésére elmondta, a darab különböző témái – a törvénytelenség, a korrupció, a barátság, a színház, mint az igazságkeresés eszköze – örökérvényűek.

„Azt gondolom, hogy a Hamlet a mai világban mindenképpen egy kényelmetlen, veszélyes útnak a választását jelenti. Beleértve azt a kényelmet, amit ma az egész fogyasztói világ jelent. Hiszen kevésbé vagyunk gondolkodó lények azáltal, hogy a fogyasztói társadalom rabjai vagyunk. A függőség óriási. Elsősorban a high-techtől és a médiától vagyunk függőek, és pont ezek manipulálnak a legjobban” – fogalmazott a most bemutatott előadás kiindulópontjáról a rendező.

Vecsei H. Miklós Hamletje és wittembergi barátai már egyszerű fekete jelmezeikkel is ellentmondanak a dán királyi udvar többi tagjának, akik csillogó ruhadarabokban, szőrmékben hajszolják az élvezeteket. Tompa víziójában Hamlet gyerekkori barátai, Rosencrantz és Guildenstern erőteljesen szexualizált nők, akiket a dán királyfi elutasít, de sejteni lehet, hogy korábban az ő élvezetének tárgyát is képezték. Hamlet úgy éri el, hogy az udvar őrültnek lássa, hogy elutasít minden formaságot és mázt, kimondja, amit gondol, vagy oda nem illő kijelentésekkel világít rá környezete abszurd értékrendjére.

A kortárs fogyasztói társadalom több eleme felvillan az előadásban: fontos szerepet kap egy futószalag, a háttérben vetített képeken beszűrődik a színpadra a tömegmédia – a király megmérgezésének újrajátszott jelenetéhez a rendező éppen egy lélegeztető-gépre kapcsolt beteg felvételét választja, így kérdéses, hogy a hasonló felvételeket manapság gyakran közvetítő médiát vagy magát az egészségügyi rendszert tartja-e mérgezőnek –, Hamlet és Laertes párbaja pedig egy olyan bokszmeccs formáját ölti, amilyent gyakran láthatunk a sportadókon.

Tompa Gábor rendező és Visky András dramaturg alkotói koncepciójában fontos változáson esik át a királygyilkosság újrajátszásának jelenete, ebben az előadásban ugyanis Hamlet nem színészeket, hanem magát Claudiust, az új királyt és Gertrudot, a férjét gyorsan elfelejtő királynét kéri fel arra, hogy eljátsszák az elhunyt király meggyilkolásának történetét, hogy így szembesítse őket tettükkel. Más fényt kap Ophélia karaktere is, aki itt nem önkezével vet véget életének, hanem a zsarnok király emberei fojtják vízbe.

Fontos eleme az előadásnak továbbá a nyelv, ugyanis az alkotók úgy döntöttek, Arany János fordítását használják. „Azt hiszem, hogy Arany János áll még mindig a legközelebb az eredetihez, úgy érzem, hogy a költői ereje nagyobb, mint bármely kortárs fordításnak” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban Tompa Gábor, hozzátéve, hogy a régies, ma már nem érthető kifejezések esetében módosítottak a szövegen, vigyázva arra, hogy minél közelebb maradjanak a shakespeare-i szándékhoz.

A Hamletet alakító Vecsei H. Miklós mellett további szerepekben Szűcs Ervin, Kézdi Imola, Bodolai Balázs, Gedő Zsolt, Buzási András, Sinkó Ferenc, Tőtszegi Zsuzsa, Bíró József, Kiss Tamás, Imre Éva, Pethő Anikó, Balla Szabolcs, Lucian Chirilă, Kicsid Gizella, Lőrincz-Szabó Venczel és Viola Sára látható. A decemberi miniévad alatt az előadás december 4-én, szombaton és 10-én, pénteken, szintén 19 órától látható.

A miniévad alatt, mint írtuk, látható továbbá a Pornó – Feleségem története című dokumentum-játék, Eugène Ionesco Macbett című abszurd drámája, A. P. Csehov klasszikusa, a Cseresznyéskert, Erős Ervin–Klemm Dávid–Lénárd Róbert musicalje, a George Orwell alapján készült Állatfarm, a Rómeó és Júlia Ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében.

A miniévad alkalmával jegyakciót is hirdet a színház: azok a nézők, akik a Cseresznyéskert, Macbett és  az Állatfarm előadásra is jegyet vásárolnak az egyik jegyet ajándékba kapják; azok a nézők, akik a december 5-12. közötti időszakban műsorra tűzött Cseresznyéskert és Macbett előadásra is jegyet váltanak, a második jegyet kedvezménnyel vásárolhatják meg. A jegyakció csak a színház jegypénztárában vásárolt jegyek esetében érvényes.