A Szatmár megyei Erdőd az egyik legfontosabb Petőfi-emlékhely: az itt álló vár kápolnájában fogadott örök hűséget egymásnak Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. Az esemény 177 évvel ezelőtt történt, erre emlékeztek vasárnap a vár megmaradt bástyái között.

A megemlékezés tárogatószóval indult, majd Tasnádi István, a Kolozsvár-Belvárosi Református egyházközség lelkipásztora szólt az egybegyűltekhez. 

A későbbi felszólalók között volt Turos Lóránd szenátor is, aki az eseményt – és Ovidiu Duma polgármester jelenlétét – kihasználva hívta fel a figyelmet: tisztelni kell a múltat és tisztelni kell az együtt élő nemzeteket is, ezért jogos kérés az, hogy a 20 százalékos magyarsággal rendelkező Erdőd városába érkezőket magyar nyelvű helységnévtábla fogadja, vagy a múzeumként működő várban magyar feliratok is legyenek. Az RMDSZ és az erdődi PNL-s polgármester között hosszú ideje tart a harc a magyar feliratok kapcsán, a polgármester folyamatosan elutasítja a helységnévtábla ügyét. 

Kovács Újszászi Péter kolozsvári költő ünnepi beszédében már több szerepet kapott a megemlékezés témája, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szerelme és házasságkötése. A kimondottan izgalmas ünnepi beszédben Kovács Petőfi életútját vázolta fel röviden a találkozásig Szendrei Júliával, majd az együtt töltött időszak mozzanatainak felelevenítését követően a Szendrei Júlia életútjáról tudhatott meg izgalmas részleteket a hallgatóság.

„1846 szeptember 8-án kezdődött Petőfi és Szendrey kapcsolata, a Nagykárolyi megyebálon. Ekkor figyelt fel az ünnepelt költő a Szendrey Júlia-jelenségre. Nem véletlenül mondom azt, hogy jelenség volt a későbbi feleség. Nem volt egy szokványos nő, a kor nőideálját nem testesítette meg: olyan normarendszer szerint élt, ami a 19. századi polgári körökben nem volt elfogadott. Nagyon aktívan részt vett irodalmi rendezvényeken, gyakran lehetett látni férfiak társaságában. Rövid hajat hordott, szivarozott és nadrágban járt. Megjelenéséből is kiderült, hogy nem mindennapi emberről van szó. Petőfit pedig éppen ez fogta meg” – jellemezte a különleges feleséget.

Az is kiderült, hogy Petőfi életében a kapcsolat ideje alatt megjelent egy színésznő, Prielle Kornélia, akit feleségül kért, annak ellenére, hogy jegyben járt Szendrey Júliával. A művésznővel viszont egyetlen pap sem volt hajlandó összeadni őket, és a család is ellenezte a kapcsolatot. Visszatérve a magyar történelem egyik legismertebb házaspárjához: Szendrei Ignác az erdődi birtokot gondozta, s bár ellenezte a házasságot, végül engedett, így lett a házasságkötés helyszíne Erdőd 177 évvel ezelőtt. 

Kovács Újszászi Péter Petőfi Sándor költészetének sikeréről, annak titkáról is beszélt. A titkok pedig egyszerű: nem akart többnek tűnni annál, mint ami valójában volt. Ismerte a kor emberének nyelvét, világát, azokat az igényeket, amit a 19. század embere megfogalmazott. Nem akart többet mondani annál verseiben, mint amit leírt. Használt művészi képeket, de úgy, hogy azokkal mindenkihez szólt verseiben.  

A beszédet a Szamos Diákirodalmi Kör tagjainak műsora követte, majd a vár egyik bástyáján található emléktáblát koszorúzták meg a résztvevők.  Egyfajta keretet adva az eseménynek, tárogatószóval ért véget a megemlékezés.