Jasmila Žbanić bosnyák filmrendező Quo vadis, Aida? című, a boszniai háborúban elkövetett srebrenicai mészárlást és az azt megelőző eseményeket bemutató filmje nyerte az Európai Parlament (EP) Lux közönségdíját – közölte az uniós parlament szerdán.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke az EP strasbourgi plenáris ülésén a díj átadásakor elmondta, hogy a háborús drámát feldolgozó film igazságot követel a srebrenicai nőknek és anyáknak, akik nyolcezer szerettüket veszették el a mészárlás során.

Szavai szerint az Európai Parlament Lux közönségdíja összekapcsolja az uniós intézmény politikai tevékenységét az európai filmesek munkájával. A díjazott filmek az állampolgári jogok, az emberi jogok, az igazság, a demokrácia és a szabadság melletti kiállást mutatják be a művészet eszközeivel – mutatott rá az EP elnöke.

Jasmila Žbanić azt mondta: a film készítésekor azt gondolta, hogy a délszláv háború volt az utolsó fegyveres konfliktus Európában. A rendező azt kérte az EP politikusaitól, találják meg a módját, hogy vége legyen az ukrajnai háborúnak.

Az Arany Medve-díjas bosnyák rendező alkotásának főhőse, Aida az ENSZ tolmácsaként dolgozik a szervezet által biztonságos övezetnek nyilvánított, a szerb hadsereg által elfoglalt kisvárosban. Kulcsfontosságú információkhoz jut, és mindent megtesz, hogy megmentse férjét és két felnőtt fiát a tragédiától. A nemzetközi koprodukcióban, kilenc ország részvételével készült alkotás az Európai Filmdíj győztese volt, a legjobb európai film, a legjobb rendező és a legjobb színésznő díját is elnyerte, emellett a legjobb nemzetközi film Oscar-díjára is jelölték.

Kapcsolódó

Nincs visszaút, Aida – Jasmila Žbanić: Quo vadis, Aida?

Jasmila Žbanić ezúttal nem a boszniai háború okozta traumákat, és az örökre nyitva maradt sebeket vizsgálja, mint ahogy tette azt korábbi filmjeiben (Szerelmem, Szarajevó; Úton), hanem a konfliktus egyik legvéresebb és legkegyetlenebb eseményével, a srebrenicai mészárlással néz szembe egy nő történetén keresztül.

a Filmtett bemutatja film filmkritika

A szerb határ közelében, Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környék muszlim bosnyák lakossága itt keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, a kézifegyverekkel felszerelt holland békefenntartók pedig gyakorlatilag semmilyen ellenállást nem tanúsítottak. Srebrenica elfoglalását követően a szerb erők néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháborút követő időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.

A Lux díj az Európai Parlament filmművészeti elismerése, amelyet minden évben olyan fontos politikai vagy társadalmi kérdésekre reflektáló filmnek ítélnek oda, amely Európa kulturális sokszínűségéről, az európaiak életéről és identitásáról szól. Az európai filmek népszerűsítése mellett az elismerés kiemelt célja, hogy a nyertes alkotásokat eljuttassa az Európai Unió mind a 28 tagállamába, és összesen 24 nyelven feliratozva az érdeklődők széles köre számára elérhetővé tegye.